https://doi.org/10.59851/imr.14.2.4
A tanulmány a sötét mintákat mint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat vizsgálja. Annak ellenére, hogy az uniós dokumentumokban már megjelennek definíciós törekvések és szankciók, a fogyasztók védelmére hivatott szabályanyag jelenleg még hézagos és értelmezési problémákkal terhelt. Ezzel szemben a figyelemalapú gazdaság által kitermelt, különösen kártékony addiktív dizájnelemek és az ún. túlzott elköteleződést gerjesztő sötét minták hatékony és azonnali fellépést igényelnek. A tanulmány első része néhány sötét mintára vonatkozó fogalomalkotási és kategorizálási törekvést mutat be, majd részletesebben elemzi az addikciót eredményező, túlzottan lekötő sötét mintákat, azok pszichológiai hatásmechanizmusára is kitérve. A tanulmány második része az uniós fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv felülvizsgálatát elemző egyes dokumentumokat és javaslatokat mutatja be, majd a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó magyar törvény szabályainak alkalmazásával kapcsolatos kiemelt kérdésekkel foglalkozik és fogalmaz meg javaslatokat.
Kulcsszavak: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, tisztességtelen befolyásolás, addiktív dizájn, túlzottan lekötő sötét minta, szakmai gondosság
In our study, we examine dark patterns as unfair commercial practices against consumers. Although EU documents already contain attempts at definitions and sanctions, the regulations intended to protect consumers are currently still incomplete and fraught with problems of interpretation. In contrast, attention-based economy-generated, particularly harmful addictive design elements and so-called dark patterns that generate excessive commitment require effective and immediate action. The first part of the study presents some attempts at conceptualisation and categorization of dark patterns, followed by a more detailed description of hyper-engaging dark patterns that lead to addiction, including their psychological mechanisms. The second part of the study analyzes certain documents and proposals reviewing the EU Directive on unfair commercial practices, and then addresses certain key issues related to the application of the rules of the Hungarian Act on Unfair Commercial Practices, and makes findings and recommendations.
Keywords: unfair commercial practice, undue influence, addictive design, hyper-engaging dark patterns, professional diligence
- 67/68 -
A páneurópai fogyasztóvédelmi szervezet (Bureau Européen des Unions de Consommateurs, BEUC) 25 tagszervezetével karöltve 2025. június 5-én panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz és az európai fogyasztóvédelmi hatóságokhoz a Shein ellen, mert az online kereskedelmi tevékenységet folytató cég jól bizonyítható módon számos megtévesztő technikát ("sötét mintát", dark pattern) alkalmaz. Ezek a nemkívánatos technikák arra késztetik a vásárlókat, hogy számukra előnytelen módon az eredetileg tervezettnél többet vásároljanak. Ez a mesterségesen gerjesztett túlfogyasztás jelentős környezeti és társadalmi hátrányokkal is jár, így összeegyeztethetetlen a biztonságos és fenntartható e-kereskedelmi jogpolitikai célkitűzéssel.[1] A BEUC által benyújtott panasz ekként kiegészíti a Bizottság és a fogyasztóvédelmi hatóságok saját vizsgálatát, és további bizonyítékokkal szolgál a hatóság eljárásához.
A BEUC lépése nem előzmények nélküli. Az Európai Bizottság az elmúlt egy évben a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA)[2] felhatalmazása alapján már többször is megkereste a Sheint, először 2024 júniusában, majd 2025 februárjában, hogy tegyen eleget a DSA szerinti kötelezettségeinek, így különösen: lépjen fel a megtévesztő online interfészmegoldások (sötét minták) ellen, és feleljen meg a kiskorúak védelmére, az ajánlórendszerek átláthatóságára, a kereskedők nyomon követhetőségére, valamint a tervezés során történő megfelelésre (compliance-by-design) vonatkozó további követelményeknek. A Bizottság 2025 februárjában bejelentette, hogy vizsgálatot indít az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok betartásával kapcsolatban - májusban felszólította a Sheint, hogy tartsa tiszteletben a vonatkozó uniós jogszabályokat, és kerülje a sötét minták, így a hamis árkedvezmények és a korlátozott ideig elérhető akciós ajánlatok alkalmazását.
A BEUC által benyújtott panasz felhívja a Bizottságot és az európai fogyasztóvédelmi hatóságokat, hogy szólítsák fel a Sheint arra, hogy egyrészt hagyjon fel a megtévesztő technikák alkalmazásával, például a "megszégyenítéssel" (confirmshaming), a fogyasztók érzelmeinek kijátszásával (toying with emotions), a végtelen görgetésre kényszerítéssel (infinite scrolling) és a "nyaggatással" (nagging), amelyek a BEUC értékelése szerint az Európai Unió (EU) irányelve[3] alapján tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek. Másrészt szolgáltasson bizonyítékokat annak alátámasztására, hogy valósak a fogyasztóknak ismétlődően megjelenített vásárlói vélemények és egyéb üzenetek, például a készlet szűkössége. Ha pedig ezek az üzenetek valótlanok, akkor hagyjon fel velük.
- 68/69 -
Az Európai Unió számára 2022-ben készített viselkedéskutatási jelentés "sötét minta" (dark pattern) kifejezéssel illette a digitális felület olyan kialakítását, amellyel a fogyasztókat vagy a felhasználókat nem a legjobb érdekeiket szolgáló döntések meghozatalára késztetik, e célból őket megtévesztik, kényszerítik vagy manipulálják.[4] Ez a kutatási jelentés is felhívta a figyelmet arra a szerteágazó és komplex megközelítésre, amely a sötét minták körüli definícióalkotást és taxonómiát jellemzi.[5] Itt kell megjegyeznünk, hogy a pattern kifejezés programtervezési mintát jelent, azaz olyan újrafelhasználható, objektumorientált szoftverelemeket, amelyekből az interfésztervező építkezik, tehát a "modell" vagy "sablon" kifejezéssel rokon értelmű. Ezért szerencsésebb a magyar fordításban a mintázat helyett a minta kifejezés használata, még ha a DSA a mintázat alakot tartalmazza is. Az alábbiakban előforduló megoldás kifejezés pedig szintén a műszaki-informatikai értelemben vett tervezői megoldásokra utal.
A digitális célravezetőségi vizsgálat eredményeit összefoglaló 2024-es bizottsági jelentés az online környezetre vonatkoztatott alábbi általános meghatározást adja:[6]
A "sötét minták" (vagy "megtévesztő tervezés") kifejezés olyan kereskedelmi gyakorlatokra utal, amelyeket digitális interfészek vagy rendszerarchitektúrák szerkezetén, tervezésén vagy funkcióin keresztül alkalmaznak, és amelyek hatással lehetnek a fogyasztókra, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyeket egyébként nem hoztak volna meg.
Ahogyan Colin M. Gray és szerzőtársai megjegyzik, a sötét minták a megtévesztő interfésztervezési megoldások leggyakoribb ötvözetei.[7] 2023-ban publikált konferenciaközleményükben kísérletet tettek a sötét minták ontológiai feltérképezésére a rendelkezésre álló tudományos, szakmai és szabályozói dokumentumokban.[8] Megállapításuk szerint a sötét mintákra vonatko-
- 69/70 -
zó ismeretanyag és az alkalmazott technikák köre az utóbbi öt évben viszonylag stabilizálódott. Mindemellett a feldolgozott források a legnagyobb fokú változatosságot mutatták, különösen az egyes felhasználási területek szerinti vagy kontextusspecifikus vonatkozásokban, például az adatvédelmet,[9] a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat,[10] valamint a közösségi média és az online játékok területén kívüli egyéb digitális interfészeszközöket illetően. Hierarchikus fogalmi rendszerükben magas, közepes és alacsony szintű csoportokba sorolták az egyes sötét mintákat és azok definícióit.
A legmagasabb szintű csoportba a legabsztraktabb formák tartoznak, ideértve a fent említett általános stratégiákat, amelyek jellemzője az olyan manipuláló, kényszerítő vagy megtévesztő elemek felhasználása, amelyek korlátozhatják a felhasználók autonómiáját és döntéshozatalát. E stratégiák a nyaggatás, az akadályozás (obstruction), a lopakodás (sneaking), az interfészbeavatkozás (interface interference), a kényszerített cselekvés (forced action) és a közösségi manipuláció (social engineering). Ezek a minták függetlenek a kontextustól, és számos modális és technológiai eszközön (például asztali számítógépen, mobiltelefonon, VUI-n, VR/AR-on) és alkalmazástípuson (például e-kereskedelmen, játékokon, közösségi médián) keresztül bevethetők. Az alacsony szintű sötét minták csoportja a leginkább helyzet- és kontextusfüggő típusokat foglalja magában, olyan konkrét megvalósítási módszereket, amelyek vizuálisan és/vagy időbeli mozzanatokkal leírhatók, és algoritmikus, manuális vagy egyéb technikai eszközökkel kimutathatók. A köztes harmadik kategóriába sorolt fogalomalkotások összekapcsolják a sötét mintákról alkotott tudás magas és alacsony szintű formáit, és leírják a felhasználó autonóm és tájékozott döntéshozatali vagy választási képességének korlátozására, gyengítésére vagy aláásására irányuló megközelítést vagy konkrét módszert. Ezek a fogalmak tartalomfüggetlenek, és a konkrét felhasználási mód vagy alkalmazás típusa alapján, a kontextusnak megfelelően kifejthetők.[11]
Az egyes beazonosított minták vegyülése, az egyes kontextusspecifikus dokumentumokban bevezetett új elnevezések és fogalmak nehezítik a taxációt és a fogalomalkotást. Annak ellenére, hogy a sötét minták néhány kulcsfontosságú definíciós eleme fokozatosan rögzült, vannak még megoldandó kérdések. Sok minta definíciója vegyít különböző szempontokat:
- a sötét minták jellemzőit (például az információelrejtést, a választási architektúra manipulálását);
- a felhasználói viselkedésre gyakorolt hatást (például zavart, akadályozást);
- a felhasználói felületen való megjelenést (például az elemek láthatóságát, a felhasználók által értelmezhetőségét);
- kontextusspecifikus kérdéseket (például az adatvédelemre gyakorolt hatásokat, megjelenést a közösségi média felületein).
Ezeknek az elemeknek a tisztázása és a megfelelő absztrakciós szinten a fogalomalkotásba való hatékony bevonása,[12] különösen a jogi fogalomalkotás, még várat magára, mindazonáltal
- 70/71 -
egyetértek Juhász Ágnessel abban, hogy a fogalomalkotás során egy-egy jogi jelenséget keretek közé szorítunk, így bizonyos tartalmi elemek kívül rekednek a fogalmi határokon.[13]
A sötét minták hatalmas kavalkádjában szükséges megemlíteni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által alkalmazott "sötét kereskedelmi minta" (dark commercial pattern) kifejezést. Az OECD 2022-es dokumentumában alkalmazott munkadefiníció túlmutat az online interfésztervezési megoldásokon, viszont alapvetően fogyasztóvédelmi szempontból közelíti meg az ilyen, károsító hatással járó gyakorlatokat:
a sötét kereskedelmi minták olyan üzleti gyakorlatok, amelyek a digitális választási architektúra elemeit alkalmazzák, különösen az online felhasználói felületeken, és amelyek aláássák vagy korlátozzák a fogyasztók autonómiáját, döntéshozatalát vagy választási lehetőségeit. Gyakran megtévesztik, kényszerítik vagy manipulálják a fogyasztókat, és különböző módon közvetlen vagy közvetett hátrányt okozhatnak nekik, bár sok esetben nehéz vagy lehetetlen mérni ezt a hátrányt.[14]
Az általánosabb sötét minta kategóriájához képest szűkebbnek tűnik az "online interfész megtévesztő kialakítása" (deceptive design) kifejezés. Az Európai Parlamentnek a UCP irányelv módosítását célzó 2023 májusi javaslata utalt a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat egyik nevesített altípusára: "olyan gyakorlatok, amelyek eredményeként vagy valószínűsíthető eredményeként az online interfész vagy annak egy része szerkezetén, kialakításán vagy funkcionalitásán keresztül célzottan vagy ténylegesen torzul vagy sérül a szolgáltatás igénybe vevőjének autonómiája, döntéshozatali képessége vagy választási lehetőségei."[15] Azonban a Parlament a 2024. január 17-i jogalkotási állásfoglalásával e szakaszt kihagyta a módosítási javaslatok közül, így a megtévesztő tervezési megoldásra (egyelőre) az EU nem használ jogi definíciót.[16]
- 71/72 -
Az általános fogalomalkotást nemcsak a sötét minták nagyfokú változatossága és az osztályozás problémái nehezítik. Nem kis mértékben befolyásolja az is, hogy mely esetköröket vesz vagy vett már szabályozás alá bármelyik állami vagy szupranacionális szabályozó, elsődlegesen az EU. A DSA már tartalmaz definíciót, amely igen jelentős a szabályozás szempontjából, főként a folyamatosan fejlődő technológia, az esetkörök technikai vagy jogi lehatárolásának hiánya vagy lehetetlensége tükrében, annak ellenére, hogy az egyébként az online környezetre szűkíti az interfész megtévesztő kialakítását:
Az online platformot üzemeltető szolgáltatók nem tervezhetik meg, alakíthatják ki vagy üzemeltethetik online interfészeiket oly módon, amely megtéveszti vagy manipulálja a szolgáltatásaikat igénybe vevőket vagy más módon lényegesen torzítja vagy gyengíti a szolgáltatásaikat igénybe vevők szabad és tájékozott döntéshozatalra való képességét [25. cikk (1) bekezdés].
A jogszabály értelmében online interfész alatt bármely szoftvert (honlapot vagy annak egy részét) és alkalmazást érthetünk (ideértve a mobilalkalmazásokat is) [3. cikk m) pont].
Az Európai Unió újabb jogalkotási produktumai közül a CRD[17] módosítását[18] érdemes még vizsgálat tárgyává tenni, amely szintén hasonló fogalmat használ: "A kereskedők online interfészein megjelenő sötét megoldások olyan gyakorlatok, amelyek akár szándékosan, akár hatásuk révén jelentősen torzítják vagy korlátozzák a pénzügyi szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók azon képességét, hogy önálló és megalapozott döntéseket hozzanak" [(41) pre-ambulumbekezdés]. Ezzel az irányelvvel a CRD-be beiktatott új 16e. cikk (Kiegészítő védelem az online interfészek tekintetében címszó alatt) a következő tilalmat állítja fel:[19]
a kereskedők pénzügyi szolgáltatási szerződések távollevők közötti megkötésekor az online interfészeiket ne alakítsák ki, strukturálják vagy működtessék oly módon, amely a szolgáltatásaikat igénybe vevő fogyasztókat megtévesztheti vagy manipulálhatja, illetve egyéb módon lényegesen torzíthatja vagy csökkentheti a fogyasztók azon képességét, hogy szabadon és tájékozottan döntsenek.
Úgy tűnik, a CRD 16e. a DSA 25. cikkére támaszkodik (vö. "az uniós joggal összhangban"), és alapvetően a működési mechanizmusra koncentrálva példálózó jelleggel kiemel egyes sötét megoldásokat. Itt kell megjegyezni, hogy a magyar fordítás nagyobb eltéréseivel ellentétben az angol verzióban a két jogszabályhely alábbi felsorolása között az eltérés minimális:
- 72/73 -
- a szolgáltatásaikat igénybe vevő fogyasztók döntésük meghozatalára való felkérésekor bizonyos választási lehetőségek hangsúlyosabb feltüntetése;
- a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók ismételt felkérése választásra olyan kérdésben, amelyről már döntést hoztak, különösen a felhasználói élményt zavaró felugró ablak alkalmazásával (nyaggatás); vagy
- a szolgáltatás lemondásának az igénybevételére irányuló eljárásnál nehezebbé tétele (roach motel).
Mind a DSA, mind a CRD online környezetben folytatott tevékenységet szabályoz (közvetítői tevékenység vagy távol lévő fogyasztó számára kínált pénzügyi szolgáltatás), ezért a definíció elengedhetetlen eleme az online interfész és annak kialakítása (szerkezete vagy funkciója). Ezzel szemben az adatrendelet[20] vonatkozó szabályának alkalmazási köre túlterjeszkedik az online digitális interfészkialakításokon, hiszen az IoT eszközökkel generált adatokat is a hatálya vonja, nem csak a sötét mintáknak tekintett gyakorlatokat. Ugyanis az adatrendelet 6. cikk (2) bekezdés a) pontja szerint a harmadik fél nem nehezítheti meg indokolatlanul az 5. cikk szerinti választási lehetőségek vagy jogok felhasználó általi gyakorlását, ideértve azt is, hogy nem semleges módon kínál választási lehetőségeket a felhasználónak, vagy kényszeríti, félrevezeti vagy manipulálja a felhasználót, vagy aláássa vagy gyengíti a felhasználó autonómiáját, döntéshozatalát vagy választási lehetőségeit, többek között egy felhasználói digitális interfész vagy annak egy része révén.
Mindezekből arra következtethetünk, hogy bár a szabályozás töredezettsége nem szűnt meg, sőt egyes vélemények szerint a fent említett jogalkotási vívmányok ellenére még egységes uniós fogalom kialakításáról sem beszélhetünk,[21] az EU az elmúlt években többé-kevésbé egységes, bár rendkívül általános fogalmat alkotott a sötét mintákra, amelyet elsődlegesen az online interfésztervezési megoldásokra vonatkoztat. Ezen túlmenően nem törekszik a tilalmazott interfésztervezési megoldások további kategorizálására, sem a működési mechanizmus, sem a fogyasztó vagy a felhasználó döntésére gyakorolt hatás, sem bármely más sajátosság szempontjából. Ez azért sem lenne szerencsés, mert a gyakorlatban a minták nemcsak továbbfejlődnek, mutálódnak, hanem más programtervezési mintával is összekapcsolódhatnak. Tehát a szabályozói célkitűzés tulajdonképpen nem egy-egy konkrét minta alkalmazásának tiltása, hanem a teljes online interfész (vagy annak egy része, vagy annak szerkezete) jogellenes kialakítása elleni hatékony fellépés. Azonban továbbra is kérdés, hogy mikor lép át a kétséges kialakítású konkrét tervezési megoldás a meggyőzés területéről a manipuláció birodalmába.[22] E kérdés megoldásához nem feltétlenül szükséges a gyakorlatok taxációja, hiszen egyes tilalmazott ese-
- 73/74 -
tek kiemelése és/vagy a generálklauzula alkalmazása is hatékony megoldást nyújthat, illeszkedve a UCP irányelv jelenlegi szabályozási módszeréhez és struktúrájához.[23]
Ha az online interfész kialakítása a szakmai gondosság követelményét sértő módon torzítja a fogyasztói magatartást (ügyleti döntést) vagy alkalmas annak torzítására, akkor az a fogyasztóval szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, és a UCP irányelv hatálya alá esik.[24] Ez azt is jelenti, hogy egy-egy észlelt sötét minta minősítését a konkrét ügyben és a konkrét felhívott jogszabályok alapján kell elvégezni, így például a magyar fogyasztóvédelmi hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal[25] (vagy a Magyar Nemzeti Bank) előtti eljárásban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló magyar jogszabály, az Fttv. rendelkezéseit alapul véve.
Az uniós jogszabályok közötti kollíziót rendező normák meglehetősen ellentmondásosak. Amennyiben távollévők közötti fogyasztói pénzügyi szolgáltatási szerződés kötésével összefüggésben alkalmazzák a sötét mintát, akkor az átültetést követően a CRD fenti rendelkezése mint szigorúbb különös szabály alkalmazása tűnik indokoltnak. A CRD 16e. cikke - a DSA 25. cikkéhez hasonlóan - mégis arról is rendelkezik, hogy a nemzeti jogba átültetett rendelkezések alkalmazása nem csorbíthatja az általános adatvédelmi rendelet (GDPR)[26] és a UCP irányelv érvényesülését.
A DSA 25. cikk (2) bekezdése is úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem alkalmazandó a UCP irányelv vagy a GDPR hatálya alá tartozó gyakorlatokra. Ha a sötét tervezési megoldás a személyes vagy a nem személyes adatok vonatkozásában az érintett személy adatkezeléshez történő hozzájárulása megszerzését is célozhatja, akkor viszont nemcsak a GDPR, hanem az adatrendelet rendelkezéseibe is ütközhet. Továbbá a DSA 25. cikk (1) bekezdése valamennyi sötét minta vonatkozásában általános tilalmat állít fel, tehát az egyik értelmezés szerint minden interfészkialakítást jogellenesnek minősít, így akár a szürke zónába tartozókat is. Viszont kizárólag a kereskedelmi sötét mintákat fedi le, és nem a fogyasztó, hanem minden felhasználó védelmében.
- 74/75 -
Nem kizárt tehát, hogy az online közvetítői szolgáltatók által tanúsított magatartások egyszerre sértsék a DSA-t és a UCP irányelvet a magyar jogba átültető Fttv.-t.[27] Korábbi írásomban válaszokat kerestem arra a kérdésre, hogy hogyan alkalmazható a DSA 25. cikk (2) bekezdése úgy, hogy a lehető legteljesebb védelmet garantálja a felhasználóknak.[28] Van ugyanis olyan megközelítés, amelyik szigorúan értelmezi ezt a szakaszt. Például ha egy online platformszolgáltató sötét interfész kialakítása a GDPR-ba ütközik, akkor annak jogszerűségét a GDPR követelményei szerint kell értékelni, nem pedig a DSA szerint.[29] A bambergi legfőbb tartományi bíróság ugyanezt a szigorú értelmezést a UCP irányelv kapcsán erősítette meg egy ítéletében: a DSA helyett a UCP irányelv (pontosabban annak a nemzeti jogba transzformált szabálya) élvez elsőbbséget.[30]
Véleményem szerint az a megközelítés is elfogadható, hogy a DSA-t nem lehet oly módon értelmezni, hogy a tilalomba ütköző magatartás a UCP irányelv alapján is automatikusan jogsértőnek minősüljön - a fogyasztó ügyleti döntéseinek torzítása (vagy az arra való alkalmasság) szintén vizsgálandó. Viszont a bevezetőben említett BEUC-beadvány arra hívja fel a figyelmünket, hogy a DSA által előírt, a nagyon népszerű online keresőmotorokat és az online óriásplatformokat terhelő gondossági kötelezettségek megsértése a UCP irányelv fogalmi keretrendszerében a szakmai gondosság követelményét sértő magatartásnak minősülhet,[31] még ha a minta alkalmazásával kiváltott tényleges vagy potenciális hatáshoz kapcsolódik is szankció. A fent említett német bírósági döntés ugyanezt az álláspontot fogadta el.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (MI rendelet)[32] 2025 februárjában hatályba lépett, a tiltott MI-gyakorlatokra vonatkozó rendelkezéseit sem. Az MI rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja a szubliminális, manipulatív vagy megtévesztő, a b) pontja a valamely sérülékenységet kiaknázó MI-gyakorlatokra állít fel tilalmat. Mind a két esetben a technika célja vagy tényleges hatása az emberi magatartás lényeges torzí-
- 75/76 -
tása, amely a személynek jelentős kárt okoz vagy okozhat. A tiltott MI-gyakorlatokról kiadott bizottsági iránymutatás a döntéstorzító hatás vonatkozásában kifejezetten megjelöli a UCP irányelv szabályait, szoros kapcsolatba hozva ezeket a tényállásokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok hatásmechanizmusával.[33] Mindez az jelenti, hogy az MI rendelet által felállított tilalom szintén olyan rendelkezés, amelyet a vállalkozásnak az elvárható szakmai gondosság körében figyelembe kell vennie.[34]
Az egymást formálisan átfedő uniós jogszabályok tükrében felmerülhet a túlszabályozás problémája, de ettől nem kell tartanunk. Egyetértünk Inge Graeffal, aki szerint ezek a szabályok különböző védelmi mechanizmusokat alkalmaznak, amelyek mindegyikéhez tartozik egy-egy illetékes szabályozó hatóság, de a szabályozási keret széttagolt jellege miatt még így is előfordulhat, hogy egy-egy sötét minta lefedetlen marad.[35]
A figyelemalapú gazdaság által kitermelt minták egyik legsötétebbje az ún. addiktív dizájn, a digitális felület szándékosan függőséget okozó kialakítása, ahol a meggyőzés kétség nélkül átlép a manipuláció területére.[36] E minták szisztematikusan lekötik és manipulálják a felhasználók figyelmét, hogy kényszeres elkötelezettséget keltsenek.[37] Deniz Cemiloglu és szerzőtársai szerint "a meggyőző tervezési technikák célja, hogy viselkedési, kognitív, pszichoszociális és egyéb pszichológiai mechanizmusokat indítsanak el, amelyek megváltoztatják az ember attitűdjeit és viselkedését, és eközben kiválthatnak vagy felgyorsíthatnak függőséghez vezető viselkedéssel kapcsolatos mechanizmusokat".[38] E sötét minták halmazának közös jellemzője tehát a szándékolt hatás, a figyelem megragadása, kikényszerítése,[39] amit az emberi döntéshozatali mechanizmus vonatkozásában elért legkorszerűbb viselkedéstudományi, idegtudományi és pszi-
- 76/77 -
chológiai kutatási eredmények alapján megtervezett interfésztervezési megoldásokkal gerjesztenek.[40]
Az Európai Parlament magyarázata szerint addiktív dizájnról akkor beszélünk, ha
az egyes platformok és más technológiai vállalatok kihasználják a pszichológiai sebezhetőségeket, hogy kereskedelmi érdekből olyan digitális felületeket alakítsanak ki, ezzel maximalizálva a felhasználói látogatások gyakoriságát és időtartamát, hogy az online szolgáltatások használatát időben kitolják és a platformhoz való kötődést eredményezzenek.[41]
Az addiktív hatású interfésztervezési megoldások közvetlenül az embert mint összetett biológiai és érző lényt támadják oly módon, hogy az agy működésében elengedhetetlen szerepet játszó dopaminciklust hackelik meg[42] és mesterségesen gerjesztett hurokká formálják, a figyelem és az érdeklődés teljes lefoglalása érdekében.[43]
Amíg ezek a technikák az ún. zéró áras üzleti modell alapján működő közösségimédia- vagy a videóstreaming-platformok világában jelentkeznek,[44] addig a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattá minősítésük kétséges, ha nem állapítható meg egyértelműen a fogyasztó részéről olyan ügyleti döntés, amelynek érdemi befolyásolására alkalmasak.[45] Meg kell azonban jegyezni, hogy az Európai Parlament állásfoglalása már most is az ügyleti döntés kiterjesztő értelmezése mellett szól: "a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvben szereplő ügyleti döntés fogalommeghatározása magában foglalja a szolgáltatás további használatát (például görgetés a hírfolyamban), a reklámtartalom megtekintését vagy egy linkre való kattintást."[46] Léteznek olyan ingyenes digitális szolgáltatások, amelyekben vagy az ingyenes alapszolgáltatáson
- 77/78 -
kívül előfizetés ellenében elérhetők prémium szolgáltatások is (freemium modell),[47] vagy a felhasználó/fogyasztó a szolgáltatáson (alkalmazáson) belül egyes funkciókhoz csak fizetség ellenében fér hozzá (in-app vásárlási modell). Ezekben az esetekben az elkötelezés célja a vásárlásgenerálás, tehát a fogyasztó ügyleti döntéseinek közvetlen és érdemi befolyásolása. Az online videójátékok esetében ez gyakori - itt a kényszeres függőséget eredményező minták már nagyobb bizonyossággal vezethetnek a fogyasztó ügyleti döntéseinek torzításához. Véleményem szerint ehhez nem férhet kétség az online szerencsejátékoknál alkalmazott efféle gyakorlatok esetében, ahol a szerencsejáték-függőséget erősítő minták jelentkeznek.
Ezek a túlzott elköteleződést eredményező sötét minták már megjelentek az online shopping területén is,[48] ahol korábban nem volt jellemző a gamifikáció és az addiktív design.[49] Tehát a sötét minta típusa függetlenedett a korábbi alkalmazási területétől.[50] A Shein és más webáruházak (például az AliExpress és a Temu) által alkalmazott hasonló technikák esetében a fogyasztó ügyleti döntése tényálláselem egyértelműen megállapítható.[51]
Ezek a sötét minták az Egészségügyi Világszervezet által regisztrált "addiktív viselkedésből eredő rendellenességekhez" hasonló függőséget eredményező hatást pszichológiai jelenségekre alapítva célozzák kiváltani,[52] amelyeket Christian Montag és szerzőtársai munkája alapján a következőképpen összegezhetünk:[53]
- 78/79 -
- végtelen görgetés, streamelés és flow;
- időbefektetés vagy pusztán hosszan tartó kapcsolódás;[54]
- szociális nyomás;[55]
- a nekünk tetsző mutatása;[56]
- közösségi visszajelzés és másokhoz való hasonlítgatás;[57]
- félbehagyott tevékenység: emlékezés és visszatérés.[58]
A valódi addikciót eredményező és a figyelem megragadását és megtartását célzó tervezés közé nem vagy nem minden esetben tehetünk egyenlőségjelet, hiszen a manipulációnak számos formája létezik. Mégis kapcsolatba hozhatjuk az addiktív dizájnt a figyelmet megragadó károsító mintákkal (attention capture damaging patterns), ahogyan ezeket Alberto Monge Roffarello és szerzőtársai lényegre törően elnevezték.[59] A sötét minta alkalmazásának nem célja sérelem okozása az egyénnek, az mégis a tényleges, azaz orvosilag igazolható függőség kialakulása hiányában és különösebben nem sérülékeny egyén esetében is gyakran oda vezet, hogy elveszíti céljait, időérzékét és kontrollját, és emiatt később megbánást, szégyent érez, amit a figyelemmel összefüggő sérelemként (attentional harm) definiáltak.[60] A kellő figyelem fenntartása minden független emberi döntéshozatalhoz szükséges, és fontos szerepet játszik az öntudat és az önazonosság formálásában. Ezért további hátrányként értélkelhető az a tény, hogy ha egy személy figyelmét folyamatosan elvonják, akkor nehezebben tud önállóan döntést hozni.[61]
A források részletes áttekintését és szintetizálását követően a szerzők a következő eseteket sorolták a figyelmet megragadó károsító minták halmazába: végtelen görgetés, félkarú rabló játék új tartalomért (casino pull-to-refresh), végtelenített automata lejátszás (neverending autoplay), bűnös élvezetre csábító ajánlások (guilty pleasure recommendations), bújtatott reklámok és ajánlások (disguised ads and recommendations), érdeklődést újjáélesztő értesítések
- 79/80 -
(recapture notifications), időközönként kényszerített használat (playing by appointment), "farmolás", azaz jutalomért újra és újra elvégzendő tevékenység (grinding), a figyelmet megragadó szolgáltatás nehéz megszüntethetősége (attentional roach motel), az időérzék elvesztése (time fog), hamis értesítések a közösségtől (fake social notifcations).[62] Mivel itt a figyelem megragadása és fenntartása a cél, erre épül a manipuláció, ezek az interfészkialakítások vagy elemek agresszív (azon belül pedig jobbára tisztességtelen befolyásolással megvalósított) kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek.
Az addikció orvostudományi fogalmának kiterjesztő értelmezésével számos tanulmány kimutatta,[63] hogy a "túlzottan lekötő sötét minták" (hyper-engaging dark patterns),[64] például az automatikus lejátszás vagy a végtelen görgetés, a függőséghez hasonló felhasználói viselkedéshez vezetnek,[65] tehát kényszeres elkötelezettséget keltenek. Itt szükséges visszatérünk a bevezetőben említett, a Shein kereskedőplatformmal szembeni panaszra. A német szövetségi fogyasztóvédelmi központ (Verbraucherzentrale Bundesverband) átfogó vizsgálatot végzett egyes óriásplatformnak minősülő online webáruházak körében. Ez a jelentés az addiktív design helyett szintén a túlzottan lekötő sötét minták jelenségét ragadja meg: "a manipulatív tervezési technikák egy különösen problematikus kategóriája, [...] amelyek megpróbálják a felhasználókat hosszabb időre lekötni egy platformhoz, maximalizálni a használati idejüket vagy vásárlásra csábítani őket."[66]
Az egyes sötét megoldások közötti határvonal egyébként is elmosódott, de sokszor többet is használnak közülük egyszerre. Ezáltal az egyes sötét minták együttes hatása felerősödik, ami még inkább lerontja a fogyasztó/felhasználó önkontrollját és autonómiáját: "A különböző manipulatív elemek összjátéka valóságos örvényt hozhat létre, amely megnehezíti a felhasználók számára a platformok önrendelkező használatát, és hosszú távon magában hordozza a függőséget okozó viselkedés kialakulásának veszélyét."[67]
A német szövetségi fogyasztóvédelmi központ tanulmánya rávilágított, hogy a vizsgált szolgáltatók, az AliExpress, a Shein, a Wish és a Temu különösen tolakodó jutalmazási rendszereket és rengeteg gamifikációs elemet használt, többek között virtuális meglepetéstojásokat, ajándékdobozokat, szerencsekerekeket és -sütiket.[68] Egyes esetekben a felhasználóknak csak néhány másodpercük volt arra, hogy reagáljanak a hirdetésekre, például vélt előnyök szerzésé-
- 80/81 -
ért. Az ilyen akciók gyors egymásutánja fokozott izgalmi állapotot eredményezhet a felhasználóknál, ami potenciálisan megnehezíti a racionális döntések meghozatalát, és ösztönzi az impulzív viselkedést. Ezenkívül az érzelmileg manipulatív animációk, például az "Élelemre van szükségem", a felhasználó együttérzésére és kötelességtudatára apellálnak. Ezek az elemek különösen vonzzák a gyermekek és tinédzserek figyelmét.[69] Mivel a vizsgált platformok erőteljesen használják a sötét és a túlzottan lekötő sötét mintákat, arra lehet következtetni, hogy e platformok használata hosszú távon negatív hatással lehet a fogyasztók mentális egészségére.
Az előző pontokban röviden áttekintettük a sötét mintáknak az utóbbi közel negyed évszázadban tapasztalt dinamikus és egyre gyorsuló fejlődését, és azt, hogyan próbál ezzel lépést tartani a szakmai-tudományos diskurzus és a jogalkotó. Ebben a fegyverkezési versenyben a DSA 25. cikke mérföldkőnek számít, de tényleges alkalmazása lényegében most veszi kezdetét, méghozzá tényleges fogódzók, azaz a Bizottság konkrét iránymutatásai nélkül.[70] Ezzel párhuzamosan a fogyasztóvédelmi jog alappilléreit jelentő egyes jogszabályok fejlesztése sem maradhat el. Ezt három dokumentum alapján, a sötét mintákra fókuszáló egyes célkitűzések kiemelésével vázolom fel. Nem érintem az utóbbi évek jogalkotását,[71] amely az "Új megállapodás a fogyasztókért" elnevezésű 2018-as kezdeményezéssel megindított szabályozási folyamat eredménye, és amelyet a 2020 és 2025 közötti időszakra vonatkozó középtávú fogyasztóügyi program, azon belül a digitális transzformáció fejlesztési terület határoz meg.[72]
Az Európai Parlament állásfoglalásában aggodalmát fejezte ki a pszichológiai sebezhetőségeket kihasználó, addikciót eredményező online gyakorlatok terjedése miatt, amely a jelenlegi szabályozási elégtelenség miatt különösen a kiskorúakat érintő, de össztársadalmi szintű közegészségügyi problémához vezethet.[73] Ezért sürgette a Bizottságot, hogy a UCP irányelv és a CRD, valamint a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv[74] felülvizsgálatával a digitális környezetben is biztosítsa a fogyasztók és a felhasználók magas szintű védelmét, kezelje az online szolgáltatások függőséget okozó, viselkedési és manipulatív tervezésével kapcsolatos problémákat, és definiálja újra a fogyasztó, a kiszolgáltatott fogyasztó és a kereskedő fogalmát.
- 81/82 -
Felhívta a Bizottságot, hogy sürgősen mérje fel a legkárosabb gyakorlatok betiltásának szükségességét, amelyek a UCP irányelv I. mellékletében vagy más uniós jogszabályokban még nem szerepelnek. Emellett kitért arra is, hogy az irányelv I. mellékletében szereplő megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok listája már számos sötét mintát és manipulatív gyakorlatot lefed. Az irányelvnek a szakmai gondosságról, a megtévesztő és az agresszív gyakorlatokról szóló 5-9. cikke pedig alapul szolgálhat a vállalkozások és a fogyasztók közötti legtöbb gyakorlat tisztességességének értékeléséhez. Mégis szükséges az irányelv felülvizsgálata és módosítása, különösen a függőséget okozó mintákkal szembeni fellépés érdekében.
Különösen fontos, hogy az Európai Parlament is kiemelte a kereskedő és a fogyasztó közötti - a fogyasztó által nem befolyásolható belső és külső tényezőkből eredő - egyenlőtlen erőviszonyokat, ami a fogyasztó növekvő kiszolgáltatottságát eredményezi és aláássa az autonómiáját.[75] A UCP irányelvbe be kell építeni egy új fogalmat, a digitális aszimmetriát,[76] mert a tudás és a tájékozottság hiánya miatt sem a fogyasztók, sem a jogalkalmazók nincsenek tisztában az online szolgáltatások mögött működő mechanizmusokkal. Ez a fogalom tágabb, mint az eddig használt információs aszimmetria, és sokkal inkább egy strukturális, minden fogyasztót érintő jelenséget takar, és nem lehet egyre több információ nyújtásával leküzdeni.[77]
Az Európai Parlament támogatja a bizonyítási teher megfordítását az olyan gyakorlatok esetében, amelyekről a Bizottság vagy a nemzeti hatóságok megállapították vagy valószínűsítették, hogy függőséget okoznak. A szakmai gondosság követelményébe beleértendőnek tartja azt, hogy a vállalkozások olyan etikus és méltányos digitális termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek ki, amelyek mentesek a sötét mintáktól, a félrevezető vagy addiktív kialakítástól. Ki akarja terjeszteni az online szolgáltatók kötelezettségét arra is, hogy az online interfész által kiváltott hatás vizsgálatának eredményeit osszák meg a hatóságokkal és a fogyasztókkal. Továbbá az Európai Parlament véleménye az, hogy a UCP irányelvben szereplő ügyleti döntés fogalma magában foglalja a szolgáltatás folytatólagos használatát (például görgetés a hírfolyamban), a reklámtartalom megtekintését vagy egy linkre való kattintást.
Az Európai Bizottság célravezetőségi vizsgálatának célja annak kiderítése volt, hogy valóban garantálják-e az uniós jogszabályok a fogyasztók számára, hogy a vállalkozások tisztességes magatartást tanúsítsanak a digitális egységes piacon.[78] A jelentés fontos megállapításának tartha-
- 82/83 -
tó, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogot aláássa a tisztességes kereskedelemre vonatkozó pozitív kötelezettség hiánya (szemben a tisztességtelen kereskedelem tilalmára vonatkozó negatív kötelezettséggel), amely magában foglalhatná a fogyasztóvédelmi szempontok beépített és alapértelmezett figyelembevételének biztosítására vonatkozó kötelezettséget. Már a UCP irányelv gyakorlatát összegző bizottsági iránymutatás kiemelte, hogy a szakmai gondosság meghatározása milyen különös jelentőséggel bír a sötét minták és a személyre szabott adatalapú gyakorlatok értékelésekor: a kereskedőknek megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy elektronikus felületük kialakítása ne torzítsa a fogyasztók ügyleti döntéseit.[79] Azonban a digitális környezetben tanúsítandó szakmai gondosság jelentése bizonytalan, szükség van valamiféle viszonyítási alap meghatározására.[80] A jelentés beépítette a BEUC 2022-es javaslataiban megfogalmazott, a UCP irányelv módosítására vonatkozó ajánlások többségét:
- új referenciaértékek bevezetése annak értékelésére, hogy mi minősül (nem) tisztességesnek a kereskedelmi kommunikációban, az "átlagos" fogyasztó fogalmának aktualizálása érdekében, beleértve azt is, hogy a digitális aszimmetria hogyan befolyásolja a fogyasztók ügyleti döntéseit;
- új szabály bevezetése a felperesek és a végrehajtó hatóságok bizonyítási terheinek enyhítésére;
- a beépített tisztességesség (fairness-by-design) általános elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség megállapítása a vállalkozások számára;
- a UCP irányelv mellékletében be kell tiltani bizonyos sötét mintákat, például a confirm-shaming gyakorlatát, amely a nyelvi eszközök és érzések (például a megszégyenítés, megalázás) alkalmazásával a felhasználókat egy adott döntés meghozatalára vagy a cselekvéstől való tartózkodásra ösztönzi, vagy a döntésük miatt bűntudatot kelt bennük.[81]
A jelentés hatodik melléklete egyes problematikus gyakorlatok elemzésével foglalkozik, többek között a sötét minták és az addiktív tervezés kategóriáival. Számos empirikus kutatási eredmény alapján elgondolkodtató számadatokkal prezentálja, mennyire áthatja a digitális környezetet a sötét minták alkalmazása. Nemcsak egyre elterjedtebbek, hanem a fogyasztókra/felhasználókra gyakorolt hatásuk is egyre erőteljesebb, így a fogyasztók általános jóllétére nézve is komoly következményekkel jár. A jelentés rámutatott, hogy a UCP irányelv jelenlegi rendelkezéseivel felállított tilalomrendszer nem biztosít kielégítő védelmet, ennek ellenére a vizsgált három irányelv közül ennek a rendelkezései tűnnek a legalkalmasabbnak arra, hogy védelmet biztosítsanak a sötét mintákkal szemben.[82]
- 83/84 -
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2024. szeptember 17-én Michael McGrath-nak, az Európai Bizottság demokráciáért, igazságszolgáltatásért és jogállamiságért felelős biztosának címzett megbízólevelében feladatként rögzítette a digitális tisztességességről szóló törvény kidolgozását.[83]
Az európai fogyasztóvédelem 2025 májusában megrendezett tanácskozása elődlegesen a 2025-2030 időszakra vonatkozó új fogyasztóvédelmi cselekvési tervet készítette elő.[84] A digitális tisztességről szóló jogszabály kiemelt kezdeményezésének fókuszában a fogyasztók, különösen a gyermekek fokozottabb védelme áll.[85] A közzétett ütemterv szerint 2025 utolsó negyedévében fogadják el az új fogyasztóvédelmi cselekvési tervet, a jogszabály javaslata pedig 2026 őszén várható.
Mindezek tükrében a közeljövőben a digitális fogyasztóvédelmi jog újabb vívmányát jelentő módosítási csomag megalkotása áll küszöbön, amely hatékony megoldási javaslatokat tartalmaz a jelentésben kiemelt problémákra, és remélhetőleg biztosítja az uniós fogyasztóvédelmi szabályok és a digitális piacra vonatkozó, a digitális transzformációval vagy a mesterséges intelligencia alkalmazásával összefüggő egyes jogszabályok megfelelő összhangját is.
Az alábbiakban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény hatályos szabályait vizsgáljuk, de csak a neuralgikus pontokra szorítkozva. Az addiktív vagy túlzottan bevonó sötét minták "mellékhatása", a függőség okozása, orvosilag igazolható, és általában nem a fogyasztótól, és nem is az adott személy sérülékenységétől függ, még ha a kiskorúakat valóban jobban célozzák is ezek a minták.[86] A javaslatokkal ellentétben viszont a fogyasztó gazdasági érdekeit érő hátrányon kívül további, például az általános jóllétet érintő sérelmet bevonni a generálklauzulába nem látszik indokoltnak.[87]
Álláspontom szerint a fogyasztóvédelmi célú sötét mintákat tilalmazó további uniós rendelkezések egyértelmű rendező szabály hiányában jogbizonytalanságot okozhatnak. Az Fttv. 3. § (5) bekezdése által felhívott 1. § (5) bekezdés értelmében ugyanis jogszabály e törvény rendelkezéseinél részletesebb vagy szigorúbb követelményeket is megállapíthat a kereskedelmi gyakorlatokra valamely uniós jogszabály érvényesülése érdekében. A CRD fent idézett új 16.e szakasza is fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezés, mégis a kollíziót (ahogyan a DSA 25. cikke is) az
- 84/85 -
Fttv.-t javára oldja fel.[88] Az MI rendeletnek a tiltott MI-gyakorlatokra vonatkozó rendelkezései alapvetően nem fogyasztóvédelmi célúak, így nem akadályozzák az Fttv. érvényesülését. Más kérdés, hogy befolyásolják a szakmai gondosság mércéjét, hiszen nem lehet tisztességes egy magatartás, ha az törvényi és egyéb jogszabályi előírásokba ütközik.[89]
Ahogyan arról fentebb már szó esett, az Fttv. hatálya alá tartozáshoz az ügyleti döntés tág értelmezésére már mind a magyar bírói gyakorlat, mind az uniós dokumentumok lehetőséget adnak. Az alábbiakban az Fttv. rendelkezéseinek a különöstől az általános felé haladó alkalmazási rendjét követve vizsgálunk néhány kiemelt témakört: a mellékletben felsorolt egyes tilalmakat, az agresszív kereskedelmi gyakorlat kérdését és végezetül a generálklauzula, azon belül is a szakmai gondosság követelményét.
A digitális célravezetőségi vizsgálat szerint a UCP irányelv I. melléklet 5., 6., 7., 18., 19., 20., 26., 29. és 31. pontjában foglalt tényállások alkalmazhatók a sötét mintákra, amelyeket az alábbiakban az Fttv. alapján veszünk sorra. Ezek közé tartoznak megtévesztő jellegűek, például a csalogató és a bait-and-switch reklám, vagy a valótlan visszaszámlálók sötét mintái, azaz annak hamis állítása, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig kapható vagy időben korlátozott az akció. Ez utóbbi (7. pont szerinti) tilos gyakorlatot állapította meg a hatóság a 140/2015. VJ. számú Manna-ügyben, ahol kifejezetten a digitális interfész kialakítása volt visszaélésszerű. A már említett 2022-es viselkedéskutatási jelentés szerinti "alacsony készlet - nagy kereslet" elnevezésű sötét mintában is a korlátozott hozzáférhetőséggel gerjesztett szűkösségi hatás jelentkezik.
A 18. pont szerint tilos a téves tényszerű információ közlése a piaci feltételekről vagy a termék fellelhetőségének lehetőségeiről azzal a szándékkal, hogy a terméknek a szokásos piaci feltételeknél kedvezőtlenebb feltételek melletti megvételére/igénybevételére bírja rá a fogyasztót. A 19. pont értelmében tilos verseny vagy díj meghirdetése anélkül, hogy a meghirdetett nyereményeket vagy díjakat kiosztanák. A 20. pont alapján tilos a termék "ingyenes", "díjtalan", "térítésmentes" vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és a termék birtokbavételével vagy fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit fizetnie kell. Az FVD2023.3. szám alatt közzétett döntés szerint egy online társkereső oldal üzemeltetőjének magatartása ebbe a szabályba ütközött, mert a fogyasztók az általa közölt információkból arra a következtetésre juthattak, hogy a regisztrációval közvetlenül és annak funkciójának megfelelően hozzáférhetnek a szolgáltatáshoz.[90]
- 85/86 -
Az Fttv. 26. pontjában foglalt sürgetés az online felületen folyamatosan felugró ablakok és üzenetek (nyaggatás) sötét mintája esetében is megállapítható.[91] Az Fttv. 29. pontja szerint tilos a nem kért értékesítés - a viselkedéskutatási jelentés megállapítása szerint ezt a tényállást alkalmazni lehet a kosárba csempészés (sneaking-into-basket) sötét mintára.[92]
A digitális célravezetőségi vizsgálat óvatos felsorolásával szemben a 2022-es viselkedéskutatási jelentés további tilalmak kiterjesztő alkalmazásával számolt. Az érzelmeket kijátszó típusú sötét minták esetében felmerülhet nemcsak az Fttv. mellékletének 30., hanem a gyermekek esetében a 28. pontja alkalmazása is. A melléklet 31. pontja szerint tilos a nyeremény ígéretével kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, például a hamis szerencsejáték-elemek vagy a zsákmánydobozok (loot box) alkalmazása. A melléklet 11. pontja szerinti szerkesztői tartalomnak álcázott reklám tényállása alapvetően alkalmazható az online környezetben megjelenő bújtatott reklámokra.[93] A kényszerített regisztráció esetében a viselkedéskutatási jelentés alkalmazhatónak véli a melléklet 24. pontját (olyan benyomás keltése a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el az üzlethelyiséget, amíg nem köt szerződést).
A személyre szabott reklámok, kereskedelmi üzenetek és rangsorolás esetén felmerülhet az Fttv. melléklet 32. pontjának alkalmazása, azaz a keresési eredmények megadása a fogyasztó online keresési lekérdezése alapján, anélkül, hogy egyértelműen felfednék a fizetett hirdetéseket vagy a kifejezetten a termékeknek a keresési eredmények közötti magasabb rangsorolását célzó fizetést. A hamis fogyasztói értékeléseket tartalmazó sötét mintákkal szemben a UCP irányelv 2022. évi módosítását követően az Fttv. 35. pontja alkalmazandó.
A fenti kérdéseket összegezve megállapítható, hogy a feketelista valóban számos sötét mintát képes lefedni, de ezek a tényállások csak részben alkalmasak a viselkedéskutatási jelentés által azonosított további sötét minták elleni hatékony védekezésre,[94] sőt még a DSA 25. cikke által kifejezetten nevesített három esetkörben (aszimmetrikus választási hierarchia, nyaggatás és a szolgáltatás lemondásának aránytalanul nehezebb volta) sem.
E minták között megjelennek a túlzottan lekötő sötét minták és az addiktív tervezés építőeleme is. Az egymással összekapcsolódó minták esetében a tényállások bonyolultsága szintén visszavetheti az adott tilalmakra való hivatkozást. További megválaszolandó kérdés, hogy a feketelista taxatív jellege mennyiben teszi lehetővé a tényállások kiterjesztő értelmezését. Itt kell hozzáfűzni, hogy az automatizált végrehajtási és megfelelőségi eszközök jövőbeli bevezetése szintén megjelent érvként a feketelistás tilalmak felülvizsgálata és bővítése mellett.[95] Ez a bizonytalanság a következő absztrakciós szintre irányítja a figyelmet, azaz az Fttv. 6-8. §-ában foglalt megtévesztő és agresszív kereskedelmi gyakorlatok tényállásaira. Megjegyzendő, hogy egyébként a rendelkezések alkalmazási sorrendje nem zárja ki, hogy a konkrét feketelistás tény-
- 86/87 -
állás mellett egy konkrét ügyben a megtévesztő vagy az agresszív gyakorlat tényállása is alkalmazható legyen.[96]
Van olyan szakirodalmi álláspont, amely nem a túlszabályozásban, hanem a hatékonyabb és rugalmasabb jogalkalmazásban látja a megoldást.[97] Ezzel részben egyező álláspontom az, hogy a tiltott gyakorlatok listájának kiterjesztésével szemben sokkal célravezetőbbnek tűnik az agresszív és a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok tényállásainak módosítása, a különböző állásfoglalásokban javasolt könnyített bizonyítással vagy megfordított bizonyítási kötelezettséggel kombináltan. Ez utóbbi a digitális aszimmetria fent ismertetett jelenségére is hatékonyabb válasz. A Gray és szerzőtársai által felállított háromszintű kategorizálási rendszerben pedig a magas és a közepes absztrakciós fokon álló minták jegyei alapján bővíthető például a megtévesztő vagy az agresszív kereskedelmi gyakorlatok esetében figyelembe veendő szempontrendszer.[98]
A következőkben a túlzottan lekötő sötét mintákra tekintettel az agresszív kereskedelmi gyakorlathoz kapcsolódó egyik speciális kérdést járjuk körül. A digitális célravezetőségi vizsgálat fontos megállapításának tartható, hogy az agresszív kereskedelmi gyakorlatok körében a tisztességtelen befolyásolás (undue influence) fogalma a tagállami gyakorlatban bizonytalan, sok nemzeti jog nem is ismeri azt.[99] A századforduló magánjogi törvénytervezeteivel ellentétben a hatályos magyar polgári jog a tisztességtelen befolyásolás intézményét már csak a végintézkedések körében tételezi. Az uzsorás szerződés tényállásba a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény kodifikációja során besűrített "a másik fél helyzetének kihasználása" szubjektív elemet a bírói gyakorlat alapvetően az anyagi-egzisztenciális helyzeten túlmenően már nem tágítja ki a tisztességtelen befolyásolás bármely más módozatára, így legfeljebb a jó erkölcsbe ütközés alapján állapítható meg a szerződés érvénytelensége.[100] Véleményem szerint a tisztességtelen befolyásolás fogalmi kereteinek kidolgozásában, az agresszív, de a kényszer vagy a fenyegetés szintjét el nem érő kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenné minősítésében segítségünkre lehetnek a 20. század eleji magyar polgári törvénytervezetek egyes rendelkezései, a kapcsolódó tudományos vita és a bírói gyakorlat jogfejlesztő tevékenysége.[101] Szintén segítheti az
- 87/88 -
értelmezést az európai közös elvi keretrendszer tervezetének[102] a kizsákmányoló ügyletre (unfair exploitation) vonatkozó modellszabálya,[103] valamint az ahhoz kapcsolódó kommentár és az összehasonlító jogi elemzés.[104]
Elgondolkodtató az a lehetőség is, amely a magyar Fttv. finomhangolása által is elvégezhető, mégpedig az irányelvben egyébként megjelenő tisztességtelen befolyásolás törvényi megszövegezésével. Hiába rögzíti ugyanis az irányelv a fogalommagyarázatokban, hogy mit jelent a nem megengedett befolyásolás,[105] véleményem szerint ezt egyrészt nem meríti ki a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása vagy a fogyasztó zavarása esete. (Nem értek egyet azzal sem, hogy az Fttv. gyakorlata a fogalmi illeszkedés érdekében a tisztességtelen befolyásolás kategóriáját a zaklatásnak feleltesse meg.) Másrészt a sötét minták, különösen a túlzott elköteleződést gerjesztők, olyan új helyzetet teremtenek, amely miatt a hatalmi helyzet újraértelmezése is szükséges. Egyszerűbb és célravezetőbb tehát magát a tisztességtelen befolyásolást megragadni.[106]
A tisztességtelen befolyásolás megfelelő kontextusát az adhatja, ahogyan a digitális aszimmetria jelenségét értelmezzük, amikor nemcsak a gazdasági nehézségekkel vagy sürgős szükségletekkel küzdő személy, hanem a meggondolatlan, tudatlan, tapasztalatlan vagy alkukészségben gyenge személy helyzetét használják ki indokolatlan előnyszerzés érdekében. A tisztességtelen befolyásolás a fogyasztói bizalmat romboló magatartás. Ezért javaslatunk az Fttv. 8. § (1) bekezdés módosítására a következő:
Agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt - pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással, vagy tisztességtelen befolyásolással, akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén, az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak a termékkel kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.[107]
- 88/89 -
Itt kell megjegyeznünk, hogy a Fttv. 8. §-ának gyakorlata jelenleg is a pszichés nyomásgyakorlásra helyezi a hangsúlyt, amikor a sötét mintákkal megvalósított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben lép fel.[108]
A szakmai gondosság a UCP irányelv 2. cikk h) pontja értelmében észszerűen elvárható a kereskedőtől a fogyasztóval szemben, a becsületes piaci gyakorlatnak és/vagy a jóhiszeműség általános alapelvének megfelelően, a kereskedő tevékenységi körében.[109]
A páneurópai fogyasztóvédelmi szervezet megbízásából 2024 márciusában közzétett kutatási jelentésben a szerzők feltették a kérdést: szükséges-e újragondolni a szakmai gondosság követelményét a digitális világban?[110] Véleményük az, hogy a szakmai gondosság a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tényállásában eddig azt jelentette, hogy mindent lehet, ami nem tilos.[111] A UCP irányelv nem a tisztességes kereskedés pozitív kötelezettségét állítja fel, hanem a tisztességtelen gyakorlatokat tilalmazza. Ezzel szemben a jóhiszeműség és a tisztesség elvéből építkező magyar gyakorlat az Fttv. alapján a szakmai gondosság követelményét a kereskedés szabadságát korlátozó pozitív kötelezettségként kezeli. Ahogyan Zavodnyik József is kiemeli:
A fogyasztói magatartás befolyásolásában nyilvánvalóan érdekelt (és az információs aszimmetria révén a saját árujáról nyilvánvalóan pontosabb információkkal rendelkező) vállalkozásnak a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatok tanúsítása során úgy kell eljárnia, ahogy azt a jóhiszeműség és a tisztesség mint egyfajta objektív zsinórmérték megkívánja, azaz annak megfelelően, ahogy egy jóhiszemű és tisztességes vállalkozás az adott helyzetben eljárna.[112]
A BEUC 2024-es jelentése ezzel szemben a digitális szakmai gondosság kategóriáját javasolja bevezetni, amelynek központi eleme az, hogy a vállalkozás ne használja ki a fogyasztó digitális sérülékenységét vagy a fennálló digitális aszimmetriát.[113]
- 89/90 -
A tanulmány rövid áttekintését kívánta adni, hogyan halad előre a sötét minták elleni küzdelemben az uniós fogyasztóvédelmi szabályozás, miközben az addiktív tervezés és a túlzottan bevonzó sötét minták terjedésével egyre többen és egyre fiatalabbak vannak kitéve annak, hogy nemcsak gazdasági-vagyoni, hanem akár mentális hátrányuk származzon egy-egy ilyen interfészkialakítással való, jellemzően tartós interakcióból.
Ennek tükrében valósnak látszik az a probléma, hogy nemcsak a fogyasztók, hanem a szabályozó sem készült fel az online környezet efféle kihívásaira, és hiányzik a szabályok közötti összhang. Remélhetőleg a digitális tisztességről szóló jogszabály rendezi ezeket a hézagokat és kollíziókat, és a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat munkája mellett a Bizottság iránymutatása alapján a hazai jogalkalmazó is az Fttv. rugalmasabb értelmezésével folytathatja a megkezdett utat, amelyet a Booking.com-döntés is példáz.
Atalatti, Saniya - Pawar, Urmila: Addictive Interfaces: How Persuasion, Psychology Principles, and Emotions Shape Engagement. In Chhaya Santosh Gosavi - Ganesh Bhutkar - Abhijit Banubakode - Emmanuel Eilu: Interactive Media with Next-Gen Technologies and Their Usability Evaluation. Boca Raton, CRC Press, 2025, 47-66.
https://doi.org/10.1201/9781032664828-4
Bárány Flórián: Sötét mintázat áldozata lettem - ki fogja megtéríteni a káromat? Pázmány Law Working Papers, 2025/1., https://bit.ly/4iLbDIg.
Barta Judit: A pszichés nyomásgyakorlás mint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. In Keserű Barna Arnold - Szoboszlai-Kiss Katalin - Németh Richárd (szerk.): Salus Vocalis. Csegöldi indulás - győri érkezés. Ünnepi tanulmányok Fazekas Judit tiszteletére. Győr, Universitas-Győr, 2023, 33-48.
https://doi.org/10.59199/salusvocalis.2023.06
Beltrán, Marta: Defining, Classifying and Identifying Addictive Patterns in Digital Products. 6(3) IEEE Transactions on Technology and Society (2025) 314-323.
https://doi.org/10.1109/TTS.2025.3564840
Bernstein, Gaia: Unwired: Gaining Control over Addictive Technologies. Cambridge, Cambridge University Press, 2023.
https://doi.org/10.1017/9781009257954
Busch, Christoph - Fletcher, Amelia: Shaping the Future of European Consumer Protection: Towards A Digital Fairness Act? Issue Paper. CERRE, 2024. december, https://bit.ly/4rCWtZw.
Car, Polona - Cassetti, Filippo: Regulating dark patterns in the EU: Towards digital fairness. European Parliamentary Research Service, PE 767.191, 2025 január.
- 90/91 -
Cemiloglu, Deniz - Naiseh, Mohammad - Catania, Maris - Oinas-Kukkonen, Harri - Ali, Raian: The Fine Line Between Persuasion and Digital Addiction. In Raian Ali - Birgit Lugrin - Fred Charles (szerk.): Persuasive Technology. Persuasive 2021. Lecture Notes in Computer Science, vol. 12684. Cham, Springer, 2021, 289-307.
https://doi.org/10.1007/978-3-030-79460-6_23
Di Geronimo, Linda - Braz, Larissa - Fregnan, Enrico - Palomba, Fabio - Bacchelli, Alberto: UI Dark Patterns and Where to Find Them: A Study on Mobile Applications and User Perception. In Proceedings of the 2020 CHI Conference on Human Factors in Computing Systems (CHI '20). New York, Association for Computing Machinery, 2020, 1-14.
https://doi.org/10.1145/3313831.3376600
Dudás Gábor - Zavodnyik József: A magyar Facebook-ügy egyes fogyasztóvédelmi és adatvédelmi aspektusai. Glossa Iuridica, 2021/4., 39-72.
Esposito, Fabrizio - Maciel Cathoud Ferreira, Thaís: Addictive Design as an Unfair Commercial Practice: The Case of Hyper-Engaging Dark Patterns. 15(4) European Journal of Risk Regulation (2024) 999-1016.
https://doi.org/10.1017/err.2024.8
Európai Bizottság (Lupiáñez-Villanueva, Francisco - Boluda, Alba - Bogliacino, Francesco - Liva, Giovanni - Lechardoy, Lucie - Rodríguez de las Heras Ballell, Teresa): Behavioural Study on Unfair Commercial Practices in the Digital Environment: Dark Patterns and Manipulative Personalisation. Final Report. Brüsszel, Európai Unió Kiadóhivatala, 2022.
https://doi.org/10.2838/859030
Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog 2.0. Budapest, Gondolat, 2022.
Flayelle, Maèva - Brevers, Damien - King, Daniel L. - Maurage, Pierre - Perales, José C. - Billieux, Joël: A taxonomy of technology design features that promote potentially addictive online behaviours. (2) Nature Reviews Psychology (2023) 136-150.
https://doi.org/10.1038/s44159-023-00153-4
Graef, Inge: The EU Regulatory Patchwork for Dark Patterns: An Illustration of an Inframarginal Revolution in European Law? In Ramsi A. Woodcock (szerk.): Toward an Inframarginal Revolution: Markets as Wealth Distributors. Cambridge, Cambridge University Press, 2025, 443-467.
https://doi.org/10.1017/9781009306720.012
Gray, Colin M. - Kou, Yubo - Battles, Bryan - Hoggatt, Joseph - Toombs, Austin L.: The Dark (Patterns) Side of UX Design. CHI '18: Proceedings of the 2018 CHI Conference on Human Factors in Computing Systems, 2018, Paper No. 534., 1-14.
https://doi.org/10.1145/3173574.3174108
Gray, Colin M. - Santos, Cristiana - Bielova, Nataliia: Towards a preliminary ontology of dark patterns knowledge. In Extended Abstracts of the 2023 CHI Conference on Human Factors in Computing Systems, April 23-28, 2023, Hamburg, Germany. ACM, New York. Paper no. LBW286.
https://doi.org/10.1145/3544549.3585676
Hámori Balázs: A figyelem ökonómiája: A vevők meghódításának új módszerei és csatornái. Közgazdasági Szemle, 2021/1., 96-124.
http://dx.doi.org/10.18414/Ksz.2021.1.96
- 91/92 -
Helberger, Natali - Kas, Betül - Micklitz, Hans-W. - Namysłowska, Monika - Naudts, Laurens - Rott, Peter - Sax, Marijn - Veale, Michael: Digital Fairness for Consumers. Brüsszel, BEUC, 2024.
https://doi.org/10.31219/osf.io/hqa4n
Hofmann, Franz - Raue, Benjamin (szerk.): Digital Services Act. Article-by-Article Commentary. Baden-Baden, Nomos, 2025.
https://doi.org/10.5771/9783748931478
Jabłonowska, Agnieszka: Consumer Protection in the Age of Data-Driven Behaviour Modification. BEUC's Academic Report and the New Regulatory Developments. 11 (2) Journal of European Consumer and Market Law (2022) 67-71.
Juhász Ágnes: A fogalomalkotás szükségességéről - egy XXI. századi magánjogász nézőpontjából. Erdélyi Jogélet, 2023/4., 29-41.
https://doi.org/10.47745/ERJOG.2023.04.02
Leiser, Mark R. - Caruana, Mireille M.: Dark Patterns: Light to be Found in Europe's Consumer Protection Regime. 10(6) Journal of European Consumer and Market Law (2021) 237-251.
Leiser, Mark R. - Santos, Christiana: Dark Patterns, Enforcement, and the Emerging Digital Design Acquis - Manipulation Beneath the Interface. 15(1) European Journal of Law and Technology (2024) BILETA Special Issue.
https://doi.org/10.31235/osf.io/rf3ja
Leszkoven László: A szerződési akarat tiszteletben tartása, avagy "csak ne sürgessenek". Fontes Iuris, 2024/1-2., 6-16.
https://doi.org/10.51784/FI.2024.1-2.2
Monge Roffarello, Alberto - Lukof, Kai - De Russis, Luigi: Defining and Identifying Attention Capture Deceptive Designs in Digital Interfaces. In Proceedings of the 2023 CHI Conference on Human Factors in Computing Systems (CHI '23), April 23-28, 2023, Hamburg, Germany. New York, ACM, 2023.
https://doi.org/10.1145/3544548.3580729
Montag, Christian - Lachmann, Bernd - Herrlich, Marc - Zweig, Katharina: Addictive Features of Social Media/Messenger Platforms and Freemium Games against the Background of Psychological and Economic Theories. 16(14) International Journal of Environmental Research and Public Health (2019), no. 2612.
https://doi.org/10.3390/ijerph16142612
Ohly, Sandra - Bastin, Luise: Fear of Missing Out and Its Impact on Well-Being: The Role of Notifications and Self-Regulation. Frontiers in Psychology, 2023/14., Article 10244611.
https://doi.org/10.3389/fpsyg.2023.10244611
Południak-Gierz, Katarzyna: Defects of Consent in Consumer E-Commerce from the Polish Law Perspective. Osnabrück, V&R unipress, Universitätsverlag Osnabrück, Brill, 2021.
https://doi.org/10.14220/9783737013604
Priskin Boglárka: Sötét mintázatok az európai és hazai fogyasztóvédelem és adatvédelem fókuszában. Fogyasztóvédelmi Jog, 2023/4.
https://doi.org/10.55413/557.A2300401.FVO
- 92/93 -
Pusztahelyi Réka: A személyes adatok üzleti célú megszerzésére alkalmazott "sötét minták" elleni fellépés lehetséges formái. In Medias Res, 2023/2., 146-168.
https://doi.org/10.59851/imr.12.2.7
Pusztahelyi Réka: A digitális tisztességre vonatkozó uniós fogyasztóvédelmi jog: Gondolatok egy fogyasztóvédelmi felülvizsgálati jelentés apropóján. In Varga Zoltán (szerk.): Jogi kihívások és válaszok a XXI. században 3. Miskolc, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2024, 278-291.
Pusztahelyi Réka - Buskó Tímea: A fogyasztói döntéshozatal (kifürkészhetetlen?) útjai a digitális térben a viselkedéstudományok és a pszichológia tükrében. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica Et Politica, 2022/2., 329-353.
https://doi.org/10.32978/sjp.2022.028
Pusztahelyi Réka - Czibrik Eszter: Online kereskedelmi gyakorlatok tisztességtelensége a Booking.com döntés tükrében. Miskolci Jogi Szemle, 2022/1., 78-96.
https://doi.org/10.32980/MJSz.2022.1.1939
Rigó Csaba Balázs - Hernádi Júlia: A GVH fogyasztóvédelmi tevékenysége az online térben, különös tekintettel a nagy technológiai óriások elleni eljárásokra. In Hámori Antal (szerk.): Fogyasztóvédelem - fogyasztóvédelmi jog. Budapest, Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, 2025, 307-329.
https://doi.org/10.29180/978-615-6886-13-2_9
Scales, Stephen: Autonomy and Addictive Design. 12(1) Ethics in Biology, Engineering and Medicine: An International Journal (2021) 141-160.
https://doi.org/10.1615/EthicsBiologyEngMed.2021039591
Stefán Ibolya: A mesterséges intelligencia alkalmazása a közösségi platformokon. In Koltay András - Szikora Tamás - Lapsánszky András (szerk.): A vadnyugat vége? Tanulmányok az Európai Unió platformszabályozásáról. Budapest, ORAC, 2024, 212-228.
https://doi.org/10.59851/9789632586328_11
Tóth András: Fogyasztóvédelmi, adatvédelmi, médiajogi és versenyjogi eszközök együttes alkalmazása az online figyelempiacok kudarcainak kiküszöbölésére. In Medias Res, 2021/2., 8-14.
https://doi.org/10.59851/imr.10.2.6
Von Bar, Christian - Clive, Eric - Schulte-Nölke, Hans: Principles, Definitions and Model Rules of European Private Law. Draft Common Frame of Reference (DCFR) Outline Edition. München, Sellier, 2009.
https://doi.org/10.1515/9783866537279
Ye, Xin: Dark Patterns and Addictive Designs. 5(3) Weizenbaum Journal of the Digital Society (2025).
https://doi.org/10.34669/wi.wjds/5.3.2
Zavodnyik József: Nagykommentár a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, elektronikus Jogtár. ■
JEGYZETEK
[1] A biztonságos és fenntartható elektronikus kereskedelem átfogó uniós eszköztára, https://bit.ly/4oEal35.
[2] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról.
[3] Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról ("Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról") (UCP irányelv).
[4] Európai Bizottság: Behavioural study on unfair commercial practices in the digital environment: Dark patterns and manipulative personalisation. Final report. Brüsszel, Európai Unió Kiadóhivatala, 2022, https://doi.org/10.2838/859030.
[5] A sötét mintákat kifejezetten tárgyaló magyar szakirodalom is folyamatosan bővül, amelyek eredményeire jelen munka szintén épít. Lásd többek között Leszkoven László: A szerződési akarat tiszteletben tartása, avagy "csak ne sürgessenek". Fontes Iuris, 2024/1-2., https://doi.org/10.51784/FI.2024.1-2.2, 6-16.; Priskin Boglárka: Sötét mintázatok az európai és hazai fogyasztóvédelem és adatvédelem fókuszában. Fogyasztóvédelmi Jog, 2023/4., https://doi.org/10.55413/557.A2300401.FVO; Tóth András: Fogyasztóvédelmi, adatvédelmi, médiajogi és versenyjogi eszközök együttes alkalmazása az online figyelempiacok kudarcainak kiküszöbölésére. In Medias Res, 2021/2., https://doi.org/10.59851/imr.10.2.6, 8-14.
[6] Vö. Fitness Check of EU consumer law on digital fairness, SWD(2024) 230 final. Brüsszel, Európai Bizottság, 2024.10.03. A cím más dokumentumokban fellelhető magyar fordítása, azaz "Digitális méltányosság - az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata", véleményem szerint nem megfelelő.
[7] Colin M. Gray - Cristiana Santos - Nataliia Bielova: Towards a Preliminary Ontology of Dark Patterns Knowledge. Extended Abstracts of the 2023 CHI Conference on Human Factors in Computing Systems, April 23-28, 2023, Hamburg, Germany. ACM, New York. Paper no. LBW286, 2023, https://doi.org/10.1145/ 3544549.3585676, 1-9.
[8] Már 2018-ban publikáltak a sötét mintákra vonatkozó csoportosítást, lásd Colin M. Gray et al.: The Dark (Patterns) Side of UX Design. CHI '18: Proceedings of the 2018 CHI Conference on Human Factors in Computing Systems, 2018, Paper No. 534., https://doi.org/10.1145/3173574.3174108, 1-14.
[9] EDPB Guidelines 03/2022 on Deceptive design patterns in social media platform interfaces: How to recognise and avoid them. 2.0 verzió, 2023. február 14.
[10] Behavioural Study (4. lj.).
[11] Gray-Santos-Bielova i. m. (7. lj.).
[12] Uo.
[13] Vö. Juhász Ágnes: A fogalomalkotás szükségességéről - egy XXI. századi magánjogász nézőpontjából. Erdélyi Jogélet, 2023/4., https://doi.org/10.47745/ERJOG.2023.04.02, 29-41.
[14] Dark commercial patterns. Párizs, OECD, 2022, 5.
[15] Vö. Az Európai Parlament 2023. május 11-én elfogadott módosításai, P9_TA(2023)0201 a fogyasztók szerepvállalásának növelése a zöld átállásban, 42. sz. módosítás, UCP irányelv 6. cikk 2. bekezdés, új ea pont.
[16] Az Európai Parlament 2024. január 17-i jogalkotási állásfoglalása, P9_TA(2024)0018.
[17] Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.
[18] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2673 irányelve (2023. november 22.) a 2011/83/EU irányelvnek a távollevők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződések tekintetében történő módosításáról és a 2002/65/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
[19] A tagállamoknak e rendelkezéseket 2025. december 19-ig kell a nemzeti jogba átültetniük és 2026. június 19-től alkalmazniuk.
[20] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2854 rendelete (2023. december 13.) a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról, valamint az (EU) 2017/2394 rendelet és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról.
[21] Polona Car - Filippo Cassetti: Regulating dark patterns in the EU: Towards digital fairness. European Parliamentary Research Service, PE 767.191, 2025. január, https://bit.ly/44ImVqD.
[22] Deniz Cemiloglu et al.: The Fine Line Between Persuasion and Digital Addiction. In Raian Ali - Birgit Lugrin - Fred Charles (szerk.): Persuasive Technology. Persuasive 2021. Lecture notes in computer science, vol. 12684. Cham, Springer, 2021, https://doi.org/10.1007/978-3-030-79460-6_23, 289-307.
[23] Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól.
[24] A nemzetközi szakirodalom és az uniós források azt indokolják, hogy ebben a fejezetben elsősorban nem a UCP irányelv magyar nemzeti jogba implementált rendelkezéseit (2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, Fttv.) hivatkozzuk, hanem magát az irányelvet.
[25] A sötét minták bevetésével folytatott kereskedelmi gyakorlat az OECD fenti közleménye értelmében is a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, vö. Fttv. 10. § (3) bekezdés.
[26] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.
[27] Rigó Csaba Balázs - Hernádi Júlia: A GVH fogyasztóvédelmi tevékenysége az online térben, különös tekintettel a nagy technológiai óriások elleni eljárásokra. In Hámori Antal (szerk.): Fogyasztóvédelem - fogyasztóvédelmi jog. Budapest, Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, 2025, https://doi.org/10.29180/978-615-6886-13-2_9, 310.
[28] Pusztahelyi Réka: A személyes adatok üzleti célú megszerzésére alkalmazott "sötét minták" elleni fellépés lehetséges formái. In Medias Res, 2023/2., https://doi.org/10.59851/imr.12.2.7, 146-168.
[29] Car-Cassetti i. m. (21. lj.).
[30] Vö. OLG Bamberg 3. Zivilsenat, Urteil vom 5. Februar 2025, Az: 3 UKl 11/24 e, https://bit.ly/48MMYQ1; a bírói döntés által idézett német szakirodalmi álláspontot lásd Benjamin Raue: Art. 25, rn. 100. In Franz Hofmann - Benjamin Raue (szerk.): Digital Services Act. Article-by-Article Commentary. Baden-Baden, Nomos, 2025, https://doi.org/10.5771/9783748931478.
[31] Pusztahelyi i.m. (28. lj.).
[32] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet). A mesterséges intelligencia közösségi platformokon való használatának teljes körű vizsgálatát lásd Stefán Ibolya: A mesterséges intelligencia alkalmazása a közösségi platformokon. In Koltay András - Szikora Tamás - Lapsánszky András (szerk.): A vadnyugat vége? Tanulmányok az Európai Unió platformszabályozásáról. Budapest, ORAC, 2024, https://doi.org/10.59851/9789632586328_11, 212-228.
[33] Lásd Annex to the Communication to the Commission: Approval of the content of the draft Communication from the Commission. Commission Guidelines on prohibited artificial intelligence practices established by Regulation (EU) 2024/1689 (AI Act) Brussels, 4.2.2025, C(2025) 884 final, 25-26.
[34] Az MI rendelet tilalmai is megjelennek a platformokkal szembeni keresetek jogi alapjai között. Vö. Peter Hense: Class Actions Filed Against TikTok and X in Germany: A Test for the DSA, GDPR, and AI Act. Spirit Legal, 2025. február 5., https://bit.ly/446b71i.
[35] Inge Graef: The EU Regulatory Patchwork for Dark Patterns: An Illustration of an Inframarginal Revolution in European Law? In Ramsi A. Woodcock (szerk.): Toward an Inframarginal Revolution: Markets as Wealth Distributors. Cambridge, Cambridge University Press, 2025, https://doi.org/10.1017/9781009306720.012, 443-467.
[36] Vö. Hámori Balázs: A figyelem ökonómiája. A vevők meghódításának új módszerei és csatornái. Közgazdasági Szemle, 2021/1., http://dx.doi.org/10.18414/Ksz.2021.1.96, 96-124.
[37] Lásd Xin Ye: Dark Patterns and Addictive Designs. 5(3) Weizenbaum Journal of the Digital Society (2025), https://doi.org/10.34669/wi.wjds/5.3.2.
[38] Cemiloglu et al. i. m. (22. lj.).
[39] Marta Beltrán: Defining, Classifying and Identifying Addictive Patterns in Digital Products. 6(3) IEEE Transactions on Technology and Society (2025), https://doi.org/10.1109/TTS.2025.3564840, 314-323.
[40] Tehát orvosi kutatási eredményeket etikátlanul, visszaélésszerűen használnak fel, lásd Stephen Scales: Autonomy and Addictive Design. 12(1) Ethics in Biology, Engineering and Medicine: An International Journal (2021), https://doi.org/10.1615/EthicsBiologyEngMed.2021039591, 141-160.
[41] Vö. az Európai Parlament 2023. december 12-i állásfoglalása az online szolgáltatások addiktív kialakításáról és a fogyasztóvédelemről az EU egységes piacán, https://bit.ly/4plCjBQ, 9.
[42] Kiváltó esemény vagy tevékenység - jutalom - akarás - keresés - várakozás - esemény(tevékenység) - újabb jutalom.
[43] Fabrizio Esposito - Thaís Maciel Cathoud Ferreira: Addictive Design as an Unfair Commercial Practice: The Case of Hyper-Engaging Dark Patterns. 15(4) European Journal of Risk Regulation (2024), https://doi.org/10.1017/err.2024.8, 1002-1003.
[44] Christian Montag et al.: Addictive Features of Social Media/Messenger Platforms and Freemium Games against the Background of Psychological and Economic Theories. 16(14) International Journal of Environmental Research and Public Health (2019), no. 2612, https://doi.org/10.3390/ijerph16142612; Maèva Flayelle et al.: A Taxonomy of Technology Design Features that Promote Potentially Addictive Online Behaviours. (2) Nature Reviews Psychology (2023), https://doi.org/10.1038/s44159-023-00153-4, 136-150.
[45] A szakirodalomban vitatott BH2022. 24. számú kúriai döntés (Facebook-ügy) érdeme, hogy kiterjesztette az ellenszolgáltatás fogalmát a pénzügyi ellenszolgáltatáson túl a fogyasztónak hátrányt okozó minden olyan ellenszolgáltatásra, amely hátrány az áru természetéből immanens módon nem következik, közvetlenül hat, és szignifikáns, tehát ügyleti döntés befolyásolására érdemben képes vagy arra alkalmas. Lásd még Dudás Gábor - Zavodnyik József: A magyar Facebook-ügy egyes fogyasztóvédelmi és adatvédelmi aspektusai. Glossa Iuridica, 2021/4., 39-72. Itt kell megjegyeznünk, hogy elsősorban adatvédelmi okokból az elmúlt években a Meta többször és jelentősen módosította üzletszabályzatát.
[46] Az Európai Parlament állásfoglalása (41. lj.) 10.
[47] Különösen a startupok vagy olyan vállalatok számára, amelyek megpróbálják kiépíteni a termékük követését, a freemium modell jelentős ismertséget hoz. A modell hátránya az, hogy a korábbi ingyenes szolgáltatást igénybe vevőket nehezen tudják a fizetős ügyfelek közé csábítani. Sokszor itt jelentkeznek a visszaélések, például az előfizetések lemondhatóságának megnehezítése, akadályozása, az ingyenes időszak automatikus átfordulása előfizetéses időszakba vagy az előfizetés automatikus frissítése, annak ellenére, hogy a fogyasztó esetleg már rég nem használja a szolgáltatást.
[48] Az online piacterek ma már olyan technikákat is alkalmaznak, amelyeket eredetileg a közösségi hálózatok használtak. A Zalando piactéri alkalmazás "Stories" részében például a felhasználók divatinfluenszereket és márkákat követhetnek.
[49] Itt a gamifikációt nem a kampányjellegű, eseti nyereményjátékokra vagy sorsolásos akciókra vonatkoztatjuk.
[50] A folyamatosan fejlődő digitális környezetben a meggyőzést vagy kifejezetten függőséget eredményező interfésztervezési megoldások folyamatosan terjednek és egyre intenzívebbekké válnak. Vö. Saniya Atalatti - Urmila Pawar: Addictive Interfaces: How Persuasion, Psychology Principles, and Emotions Shape Engagement. In Chhaya Santosh Gosavi et al. (szerk.): Interactive Media with Next-Gen Technologies and Their Usability Evaluation. Boca Raton, CRC Press, 2025, https://doi.org/10.1201/9781032664828-4, 47-66.
[51] Vö. Manipulatives Design auf online-Marktplätzen und Social-media-plattformen. Eine Untersuchung zur Umsetzung von Artikel 25 Digital Services Act. Verbraucherzentrale, https://bit.ly/3KmtFUp; Von Amazon über Tiktok bis Temu: Manipulative Designs bleiben ein Problem. Verbraucherzentrale, 2025. január 22., https://bit.ly/4psrb67.
[52] Disorders Due to Addictive Behaviours: Gambling, Gaming, Other. ICD-11 for Mortality and Morbidity Statistics, 2025. január, https://bit.ly/4rBcAXt.
[53] Az alábbiakban ezeket a jelenségeket Montag és szerzőtársai munkája alapján tekintem át, a szerzők magyarázatait felhasználva, Montag i. m. (44. lj.). A függőséget okozó hatás alapján van szerző, aki az online játékok és alkalmazások addiktív kialakítása elleni küzdelmet a dohánytermékek gyártóival szembeni fokozatosan szigorodó és szintén küzdelmes szabályozói fellépéshez hasonlítja, lásd Gaia Bernstein: Unwired: Gaining Control over Addictive Technologies. Cambridge, Cambridge University Press, 2023, https://doi.org/10.1017/9781009257954, 60-61.
[54] Minden alkalommal, amikor a játékosok felkeresik az alkalmazás platformját, és több időt fektetnek a virtuális világ felépítésébe, egyre nehezebb lesz számukra elszakadni a játéktól vagy akár törölni az alkalmazást. A befektetési hatás magyarázható mind a tulajdonlással, mind a veszteségkerüléssel. Szintén fontos a puszta expozíciós hatás: minél gyakrabban kerülünk kapcsolatba egy bizonyos (semleges) dologgal vagy alkalmazással (itt egy játékkal), annál jobban megkedveljük azt.
[55] Illusztráció egy WhatsApp-funkcióból: ha egy felhasználó üzenetet küld egy barátjának, a feladónak két szürke pipa jelenik meg, ami azt jelenti, hogy az üzenet sikeresen megérkezett a címzett telefonjára. Ha a címzett elolvassa az üzenetet, a szürke pipák kékre váltanak. Mivel mindkét fél ismeri ezeket a szabályokat, társadalmi nyomás alakul ki. Valószínűleg mindkét fél gyors választ vár, főleg, ha az üzenetet láthatóan elolvasták.
[56] A Facebook az egyes személyek viselkedésének részletes tanulmányozása révén arra törekszik, hogy csak azok az információk jelenjenek meg a hírfolyamban, amelyek a leginkább érdekesek a felhasználó számára. Ellenkező esetben az emberek unatkozni kezdenének és bezárnák a böngészőablakot.
[57] Vö. például lájkolás vagy az online játékokban az eredménytáblák.
[58] Bluma Zeigarnik mutatott rá, hogy az ember jobban emlékszik azokra a feladatokra, amelyeket megszakítottak. Rickers-Ovsiankina ezután kimutatta, hogy az ilyen megszakított feladatokat nagyobb valószínűséggel fejezték be később (még akkor is, ha az ember nem kényszerül erre).
[59] Alberto Monge Roffarello - Kai Lukof - Luigi De Russis: Defining and Identifying Attention Capture Deceptive Designs in Digital Interfaces. In Proceedings of the 2023 CHI Conference on Human Factors in Computing Systems (CHI '23), April 23-28, 2023, Hamburg, Germany. New York, ACM, 2023, https://doi.org/10.1145/3544548.3580729.
[60] Uo.
[61] Ye i. m. (37. lj.).
[62] Monge Roffarello - Lukof - De Russis i. m. (59. lj.).
[63] Esposito - Maciel Cathoud Ferreira i. m. (43. lj.).
[64] Lásd még a terminus technicus fordítására a "hiperlebilincselő sötét mintázat" kifejezést, Bárány Flórián: Sötét mintázat áldozata lettem - ki fogja megtéríteni a káromat? Pázmány Law Working Papers, 2025/1., https://bit.ly/4iLbDIg.
[65] Manipulatives Design (51. lj.) 5.; Linda Di Geronimo et al.: UI Dark Patterns and Where to Find Them: A Study on Mobile Applications and User Perception. In Proceedings of the 2020 CHI Conference on Human Factors in Computing Systems (CHI '20). New York, Association for Computing Machinery, 2020, https://doi.org/10.1145/3313831.3376600, 1-14.; Sandra Ohly - Luise Bastin: Fear of Missing Out and Its Impact on Well-Being: The Role of Notifications and Self-Regulation. Frontiers in Psychology, No. 14 (2023) Article 10244611, https://doi.org/10.3389/fpsyg.2023.10244611.
[66] Manipulatives Design (51. lj.) 5.
[67] Uo. 4.
[68] Uo. 13. A Shein például kifejezett jutalmakat kínál az alkalmazás napi használatáért: minél gyakrabban használják az alkalmazást, annál nagyobb kedvezményt kapnak a felhasználók.
[69] Uo. 15.
[70] A DSA 25. cikk (3) bekezdése értelmében a Bizottság adhat ki iránymutatást.
[71] Lásd a UCP irányelv szabályainak felülvizsgálatát, különösen annak 2022. évi módosítását.
[72] Fazekas Judit: Fogyasztóvédelmi jog 2.0. Budapest, Gondolat, 2022, 26.
[73] Az Európai Parlament állásfoglalása (41. lj.).
[75] Az Európai Parlament állásfoglalása (41. lj.).
[76] Lásd EU consumer protection 2.0 structural asymmetries in digital consumer markets. Brüsszel, BEUC, 2021. március, https://bit.ly/48ihiSt; ismerteti Agnieszka Jabłonowska: Consumer Protection in the Age of Data-Driven Behaviour Modification. BEUC's Academic Report and the New Regulatory Developments. 11(2) Journal of European Consumer and Market Law (2022) 67.
[77] Lásd Pusztahelyi Réka - Buskó Tímea: A fogyasztói döntéshozatal (kifürkészhetetlen?) útjai a digitális térben a viselkedéstudományok és a pszichológia tükrében. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, 2022/2., https://doi.org/10.32978/sjp.2022.028, 329-353.
[78] Vö. Fitness Check i. m. (6. lj.).
[79] Iránymutatás a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmezéséhez és alkalmazásához, https://bit.ly/48zRvUH, 101.
[80] Fitness Check i. m. (6. lj.) 53.
[81] Vö. Pusztahelyi Réka: A digitális tisztességre vonatkozó uniós fogyasztóvédelmi jog: Gondolatok egy fogyasztóvédelmi felülvizsgálati jelentés apropóján. In Varga Zoltán (szerk.): Jogi kihívások és válaszok a XXI. században 3. Miskolc, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2024, 287.
[82] Vö. Mark R. Leiser - Mireille M. Caruana: Dark Patterns: Light to be Found in Europe's Consumer Protection Regime. 10(6) Journal of European Consumer and Market Law (2021) 237.
[83] Mission Letter, 2024. szeptember 17., https://bit.ly/44IqD3x.
[84] European Consumer Summit 2025. Report. Európai Bizottság, https://bit.ly/4pTkN7T.
[85] Vö. Protection of Minors Online, Draft Report, IMCO Committee, 2025. május 15., https://bit.ly/3MihmJl; Approval of the content on a draft Communication from the Commission - Guidelines on measures to ensure a high level of privacy, safety and security for minors online, pursuant to Article 28(4) of Regulation (EU) 2022/2065, Brussels, 2025. július 14., https://bit.ly/3Y8WDu0.
[86] Consumer vulnerability in the digital age. OECD Digital Economy Papers, No. 355. Párizs, OECD, 2023.
[87] Vö. Natali Helberger et al.: Digital Fairness for Consumers. Brüsszel, BEUC, 2024, https://doi.org/10.31219/osf.io/hqa4n (BEUC 2024 report).
[88] A UCP irányelv szabályainak érvényesülését biztosító utaló szabályok itt messze nem merülnek ki. A BEUC 22 uniós jogszabály releváns rendelkezését listázza, lásd uo. 180-181.
[89] Vö. Zavodnyik József: Nagykommentár a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, 2024, elektronikus Jogtár, a 3. §-hoz fűzött kommentár, 10. pont, A szakmai gondossággal kapcsolatos megállapítások [Fttv. 3. § (2) bekezdés].
[90] Kúria Kfv.VI.37.026/2022/8.
[91] Behavioural Study (4. lj.) 61.; CPC - Whatsapp-vizsgálat, 2022.
[92] Behavioural Study (4. lj.) 62-63.
[93] CMA - Instagram-vizsgálat, 2020; CPC - TikTok-vizsgálat, 2021.
[94] Az egyes sötét mintákra lásd Pusztahelyi Réka - Czibrik Eszter: Online kereskedelmi gyakorlatok tisztességtelensége a Booking.com-döntés tükrében. Miskolci Jogi Szemle, 2022/1., https://doi.org/10.32980/MJSz.2022.1.1939, 78-96.
[95] Christoph Busch - Amelia Fletcher: Shaping the Future of European Consumer Protection: Towards A Digital Fairness Act? Issue Paper. CERRE, 2024. december, https://bit.ly/4rCWtZw.
[96] Vö. Zavodnyik i. m. (89. lj.).
[97] Mark R. Leiser - Christiana Santos: Dark Patterns, Enforcement, and the Emerging Digital Design Acquis - Manipulation Beneath the Interface. 15(1) European Journal of Law and Technology (2024) BILETA Special Issue, https://doi.org/10.31235/osf.io/rf3ja.
[98] Gray-Santos-Bielova i. m. (7. lj.).
[99] Lásd UCP irányelv 2. cikk j) pont: "nem megengedett befolyásolás: a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása nyomásgyakorlásra, akár fizikai erőszak alkalmazása vagy azzal való fenyegetés nélkül oly módon, amely jelentősen korlátozza a fogyasztónak a tájékozott döntés meghozatalára való képességét."
[100] A jóerkölcsbe ütköző szerződés tényállásának (Ptk. 6:96.§) szubszidiárius jellege nem akadályozta meg a Kúriát abban, hogy megállapítsa az érvénytelenséget az előszerződésnek a fogyasztó jogait súlyosan csorbító szankciórendszere miatt. Vö. BH2021. 171.
[101] Lásd például az 1928. évi Magánjogi Törvényjavaslat 977. § (2) bekezdését. Lásd még Pusztahelyi i. m. (81. lj.).
[102] Christian von Bar - Eric Clive - Hans Schulte-Nölke: Principles, Definitions and Model Rules of European Private Law. Draft Common Frame of Reference (DCFR) Outline Edition. München, Sellier, 2009, https://doi.org/10.1515/9783866537279, 532-től.
[103] Uo. II.-7:207.
[104] Például a szlovén, a portugál és az észt polgári jog elismeri a tapasztalatlanság kihasználását. A lengyel polgári törvénykönyv 388. szakasza a kihasználás (tisztességtelen kizsákmányolás) következményeit rendezi, amelynek alkalmazhatósága az e-kereskedelemben szintén felmerül. Vö. Katarzyna Południak-Gierz: Defects of Consent in Consumer E-Commerce from the Polish Law Perspective. Osnabrück, V&R Unipress - Universitätsverlag Osnabrück - Brill, 2021, https://doi.org/10.14220/9783737013604. Az angolszász jogban szintén megjelenik az undue influence.
[105] Az irányelv 2. cikk l) pontja értelmében a nem megengedett befolyásolás a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása nyomásgyakorlásra, akár fizikai erőszak alkalmazása vagy azzal való fenyegetés nélkül oly módon, amely jelentősen korlátozza a fogyasztónak a tájékozott döntés meghozatalára való képességét. Eleve nem látszik megfelelőnek a magyar fordítás, mert a nem megengedett befolyásolás kifejezés nem tükrözi a tisztességtelen befolyásolás jelentéstartalmát.
[106] Pusztahelyi i. m. (81. lj.) 289.
[107] Uo.
[108] Ezek közül itt kiemelendők az agresszív kereskedelmi gyakorlat tényállást felhívó ügyek: VJ/64/2017. (HelloPay Zrt.); VJ/17/2018. (Booking.com); VJ/41/2019. (Szallas.hu Zrt.); VJ/42/2019. (Viagogo AG); VJ/16/2020. (Alza.hu). Lásd összegzően Barta Judit: A pszichés nyomásgyakorlás mint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. In Keserű Barna Arnold - Szoboszlai-Kiss Katalin - Németh Richárd (szerk.): Salus vocalis. Csegöldi indulás - győri érkezés. Ünnepi tanulmányok Fazekas Judit tiszteletére. Győr, Universitas-Győr, 2023, https://doi.org/10.59199/salusvocalis.2023.06, 33-48.
[109] A szakmai gondosság fogalma felöleli a tagállamok törvényeiben már a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv elfogadása előtt jól meghatározott elveket, például a becsületes piaci gyakorlat, a jóhiszeműség és a jó piaci gyakorlat elvét. Vö. iránymutatás i. m. (79. lj.) 37.
[110] BEUC 2024 Report (87. lj.) 168.
[111] Uo. 169.
[112] Zavodnyik i. m. (89. lj.), az Fttv. 3. §-ához fűzött magyarázat, 2. pont: A tisztességtelenség fogalma az Fttv.-ben [Fttv. 3. § (1) bekezdés].
[113] BEUC 2024 Report (87. lj.) 217-218.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi docens, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-4779-2290.
Visszaugrás
