A korlátozott helytállási kötelezettség, illetőleg a helytállási kötelezettség korlátozhatósága a kártérítési felelősségi jog egyik, elméleti és joggyakorlati nézőpontból egyaránt roppant színes és változatos képet mutató kérdése.[1] A jogi személyek tagjai korlátozott helytállási kötelezettsége csak jogszabályi alapokon nyugodhat, ennek "mesterséges" megteremtésére korlátlan tagi helytállási kötelezettséggel működő jogi személyek esetében nincsen lehetőség, hiszen egy ilyen, a Ptk. szabályaitól való eltérés, mint a hitelezők jogait nyilvánvalóan sértő megoldás a törvény 3:4. § (3) bekezdésének b) pontja szerint nem megengedett. Ilyen jogszabályi alapokat a Ptk.-nak a jogi személyek általános és gazdasági társaságok közös, valamint az egyes jogi személyekre, gazdasági társaságokra vonatkozó szabályai között is találunk. Jelen tanulmányban kifejezetten a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezésekkel foglalkozom.
A jogalkotó témánk szempontjából releváns mindenkori céljai között szerepel a társasági tartozásokért fennálló korlátlan tagi helytállási kötelezettségek halmozódásának elkerülése. Ezért rendelkezik úgy a Ptk. 3:90. § (1) bekezdése, hogy természetes személy egyidejűleg egy gazdasági társaságban lehet a társaság korlátlanul felelős tagja. Szintén a kumuláció tilalmát fogalmazza meg a szakasz (2) bekezdése, amikor kimondja, hogy közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, míg az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2. § (2) bekezdésének c) pontja az egyéni cég és a gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjának tiltja meg, hogy egyéni vállalkozó legyen. A Ptk. azt sem engedi, hogy kiskorú személy vállaljon korlátlan helytállási kötelezettséggel járó társasági tagságot.
A társasági jogban élő ún. szigorú vagyoni elkülönültség elve - mely a tagok magánvagyona és a társasági vagyon tekintetében érvényesül - alapján, valamint a hitelezők érdekeinek védelme miatt tilos a helytállási kötelezettségek kumulációja. A korlátlan tagi helytállás egyidejűleg csupán egy magánvagyon tekintetében értelmezhető, ekként a helytállási kötelezettségek halmozásának lehetősége e vagyonnal szembeni igények érvényesítését korlátozná. Ugyancsak megnövelné a harmadik személyek, közöttük is főként a hitelezők kockázatát, ha a törvény nem tiltaná meg az egyébként mögöttesen, de korlátlanul helytálló tagok részvételével működő társaságok és az egyéni cég korlátlanul helytálló tagi minőségben történő továbbtársulását. Fontos érdek szól amellett is, hogy kiskorú személy helytállási kötelezettsége - akinek a vagyoni ügyei viteléhez szükséges belátási képessége általában korlátozott - ne váljon még mögöttesen sem egy gazdasági társaságban korlátlanná.[2]
A természetes személyek csak egyidejűleg nem lehetnek több gazdasági társaság korlátlan helytállásra kötelezett tagjai, tagsági jogviszonyuk megszűnését követően azonban nincsen akadálya annak, hogy újabb, ilyen tartalmú jogviszonyt létesítsenek. Abban az esetben viszont, ha a tag a gazdasági társaság tartozásaiért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget, a cégbíróság eltiltja[3], ennélfogva pedig a Ptk. 3:90. § (3)[4] bekezdése értelmében "nem lehet gazdasági társaság tagja". Az idézőjelet azért tartom szükségesnek, mert a Ptk. idézett rendelkezése nem teljesen fedi a valóságot, azt a Ctv. 9/B. § (2) bekezdése annyiban pontosítja, hogy az eltiltott személy csak többségi befolyást, korlátlan helytállási kötelezettséggel járó tagságot, illetve egyéni cégben tagságot nem szerezhet, további vezető tisztségviselői (képviselői) tisztséget nem vállalhat. A tagsági jogviszonyt érintő eltiltás nem járhat a tag fennálló részesedéseinek kényszerértékesítésével, ugyanakkor a törvényi rendelkezés immár nyilvánvalóvá teszi, hogy a már meglévő részesedéseit sem növelheti főszabályként a tag, vagyis az eltiltás időtartama alatt a részesedését nem növelheti például 60%-ról 90%-ra. Nincs akadálya ugyanakkor annak, hogy eltiltás hatálya alatt álló személy korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban a többségi befolyást el nem érő - vagyis a tilalom mértékét el nem érő -, már fennálló befolyását (például 20%-os befolyását) 50%-ot el nem érő befolyásra növelje. A tilalom továbbá nem vonatkozik arra az esetre, ha a befolyás növekedése nem vagyoni szolgáltatás ellenében történik, így például mikor a korlátolt felelősségű társaság a saját üzletrészt a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadja. Azt, hogy a létesítő okirat a kumuláció-tilalomra vonatkozó rendelkezésektől eltérjen, a Ptk. már hivatkozott 3:4. § (3) bekezdésének b) pontja ugyancsak tiltja, hiszen a helytállási kötelezettségek halmozása a hitelezők jogait nyilvánvalóan sértené.
A tagi helytállási kötelezettség korlátozásának uniós vonzáspontjai is vannak. Az Európai Parlament és a Tanács a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt
- 450/451 -
felelősségű társaságokról szóló 2009/102/EK irányelve (2009. szeptember 16.) 2. cikkének (2) bekezdés b) pontja szerint, a vállalatcsoportokra vonatkozó nemzeti rendelkezések összehangolásáig a tagállamok megállapíthatnak bizonyos különös rendelkezéseket és szankciókat olyan esetekre, ha egy egyszemélyes társaság vagy egy más jogi személy valamely társaság egyedüli tagja. Ennek szellemében rendelkezik úgy a Ptk. 3:208. § (3) bekezdése, hogy az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjának felelősségére a minősített többséget biztosító befolyásra vonatkozó szabályokat[5] megfelelően alkalmazni kell [a Ptk. 3:323. § (5) bekezdése ugyanezt a szabályt az egyszemélyes részvénytársaság vonatkozásában is tartalmazza].
A fenti uniós norma erejét jelzi, hogy - irányelv révén - az csupán az elérendő célokat illetően kötelező a címzett tagállamokra, továbbá csak lehetőséget teremt bizonyos különös rendelkezések és szankciók bevezetésére. Utóbbiakhoz természetesen a nemzeti jogalkotónak egyébként sem lenne szüksége uniós felhatalmazásra. A tagi helytállási kötelezettség korlátozása, korlátozhatósága jogalkotói kérdés, melyet a Ptk. már hivatkozott 3:4. § (3) bekezdésének b) pontja lényegében kivesz a tagok szabályozási hatásköréből.
Felmerülhet a kérdés, hogy a szabályozás diszpozitivitásából adódóan lehetőségük van-e a tagoknak arra, hogy egy, a Ptk. szabályai szerint korlátozott tagi helytállással működő társaság létesítő okiratában korlátlan helytállási kötelezettséget vállaljanak a társaság tartozásaiért? A kérdés megválaszolásához a törvény 3:1. § (4) bek. és 3:89. § (1) bekezdéséből kell kiindulnunk. Előbbi szerint, a jogi személy törvényben meghatározott típusban alapítható és működtethető, az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat pedig semmis. Utóbbi szabály kimondja, hogy gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. A típuskényszerből következik az, hogy a társasági formákat meghatározó definíciós szabályok nem tekinthetők eltérést engedő szabálynak, az állam csak az általa meghatározott típusú szervezeteket ismeri el jogi személyként. A létrehozandó gazdasági társaságokat minden esetben a törvényi definíciók alapján kell minősíteni, és ha a definíció szempontjából lényeges elem hiányzik egy adott társaságból, akkor nem lehet azt e társasági formába tartozónak tekinteni. A tagok helytállási kötelezettségének korlátozott vagy korlátlan volta mindenképpen lényeges eleme a törvényi definíciónak. Ha pedig egy társaság egyetlen társasági forma kritériumainak sem felel meg, akkor a cégbíróság meg fogja tagadni a nyilvántartásba vételét, és ezzel megakadályozza az ilyen társaság létrejöttét. A diszpozitivitás, mint főszabály alól a tagi helytállási kötelezettség korlátozott vagy korlátlan volta tehát kivételt jelent, a létesítő okiratok tartalmának meghatározásánál erre figyelemmel kell lenni (ezzel ellentétes állásponttal találkozunk az Opten Kiadó Ptk. Kommentárjának a 3:210. §-hoz fűzött magyarázatában).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
