Szakirodalmi szemelgetésünk tárgya ismét[1] egy magyar tankönyv, a HR és sport[2] című kötet, amelynek megírásában a szerzőket - könyvük bevezetése szerint - az motiválta, hogy "a piacon számtalan HR témájú és számtalan sport témájú könyv található, de nincs egy olyan átfogó, szakmai szempontból is hasznos és gyakorlatias könyv, amely a sportolókat, vagy a szüleiket tájékoztatná és egyben a sportegyesületek, sportiskolák, sportvállalkozások, sportban működő alapítványok és szövetségek munkáját segítené kifejezetten a HR szempontjából". A borítóhátoldal szövege pedig a célközönséget is megnevezi: "A kötetben lévő ismeretanyagot elsősorban az egyetemi hallgatóknak szánjuk, ugyanakkor a sportágak szövetségeiben, sportszervezeteiben dolgozók is hasznosítani tudják az információkat."
A szerzők pedig, akik e szinte eposzi (a tankönyvi kereteket mindenképpen meghaladó) feladatot végrehajtották, a Testnevelési Egyetem (2022. január 1-jétől Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem) oktatói, Resperger Viktória egyetemi docens és Géczi Gábor tanszékvezető egyetemi tanár.
A kötet a rövidítésjegyzéken (amely a kötet egyetlen pontja, ahol megtaláljuk a HR rövidítés feloldását: Human Resources, humánerőforrás, viszont a HR fogalmának, tartalmának a megfejtését sehol sem), a bevezető részen, az irodalomjegyzéken, valamint a mellékleten kívül öt fejezetet tartalmaz, mindegyik végén összefoglalással, amely a fejezet megalkotásának célját is megadja.
Az 1. fejezet, a Munkaerőpiac az általános jellemzőkkel, a munkaerőpiaccal kapcsolatos olyan fogalmakkal, mint munkaerő-kínálat, munkaerő-kereslet, a munkaerőpiac egyensúlya, a munkanélküliség fajtái, valamint némi pszichológiai felütéssel (az állását elvesztő munkavállaló gondolataival) nyit, ahonnan átevez a sport területére, amelynek munkaerőpiacán először azokat a (munkaadói) szervezeteket veszi számba, amelyek keretében munkát lehet végezni (informális és formális szervezetek, az utóbbiak: nemzetközi sportszövetségek, köztestületek, sportági szakszövetségek, sportági szövetségek, szabadidősport-szövetségek, fogyatékkal élők sportszövetségei, diák és egyetemi-főiskolai sportszövetségek, sportegyesületek, utánpótlás-nevelést végző alapítványok, sportiskolák, sportvállalkozások, közhasznú társaságok), s utána szól a munkavállalói oldalról, amelyhez a teljesség igénye nélkül az amatőr és hivatásos sportolók, sportszakemberek, sportvezetők, önkéntesek is tartoznak, majd egy pillantást vet a játékospiacra a sportban; aztán foglalkozik a HR-rendszerek fontosságával a szervezet életében, a foglalkoztatáspolitikával, a sporttudományok területén végzettek munkaerőpiaci helyzetével, a life long learninggel,[3] a sportolók, sportszakemberek képzésével és a sportolók, sportszakemberek továbbképzésével.
A 2. fejezet, A kiválasztástól a létszámleépítésig - amely arra tér ki, hogyan válasszuk ki a megfelelő embereket, mi az a beillesztési (onboarding) folyamat, milyen típusai vannak a munkaviszony megszűnésének vagy megszüntetésének - a legterjedelmesebb: a munkaelemzés folyamatával, azon belül a munkaelemzés részeivel, a sportbéli munkakörökkel, a toborzással, a kiválasztással, a munkaviszony létesítésével, a beillesztéssel (onboarding), a létszámleépítéssel, az elbocsátással, az outplacementtel,[4] a HR területén használt dokumentumokkal, a portfoliókészítéssel, a karrierutakkal, a karriermenedzsmenttel, a sportkarrierekkel foglalkozik.
A 3. fejezet, a Teljesítményértékelés és teljesítménymérés (amely röviden leírja, hogy a teljesítménymérést és -értékelést hogyan kell a gyakorlatban végezni és összefoglalja, ez hogyan néz ki sportban) része a teljesítményértékelés fogalma, típusai, jellemzői, az értékelő beszélgetés menete, felépítése, a teljesítményértékeléssel kapcsolatos hibák és torzítások, valamint a teljesítménymérés és -értékelés a sportban.
A 4. fejezet, A motiválás alapjai - amely megpróbálja a választ megadni arra a kérdésre, hogy napjainkban mivel lehet leginkább motiválni a dolgozókat, s arra jut, hogy általánosságban a jó bér, a kiváló munkahelyi légkör és a kreatív feladatok sok dolgozót motiválnak, növelve ezzel a szervezet iránti lojalitást is - a motivációs elméletekre és alkalmazásukra az emberierőforrás-menedzsmentben, a javadalmazásmenedzsmentre, a dolgozók motiválásának főbb eszközeire, a generációkra és motiválásra, a sportolók motiválására fókuszál.
Az 5. fejezet, Az atipikus és tipikus foglalkoztatás a sportban - amely arra törekszik, hogy a foglalkoztatás lényegesebb, a sport szempontjából is fontos elemeit kiemelje és körbejárja - visszavezet az atipikus foglalkoztatás történetéhez, bevezet az atipikus és tipikus foglalkoztatás fogalmába, odavezet az atipikus foglalkoztatás fajtáihoz, elvezet az atipikus foglalkoztatásra vonatkozó 2020. évi szabályozáshoz a sportban és az önkéntes munkavégzéshez (a sportban is).
A fenti kulcscímek felvillantása talán önmagában is képes átfogó képet adni a kötet tartalmáról.
A tankönyvnek aposztrofált munka - minden bizonnyal a szerzőknek a bevezetésből idézett indíttatásá-
- 54/55 -
nak megfelelően - inkább szintetizál, de felvállal olyan merész átkötéseket, mint amelyek például az 1.5. címben a sporttudományok területén végzettek munkaerő-piaci helyzete kapcsán az e területen végzett hallgatók havi átlagjövedelmétől indulva az USA major sports vezetőedzői keresetén és az UEFA Euro 2020 vezetőedzői fizetéseken, a világ 2020-ban legjobban fizetett sportolóin keresztül a 2018-ban legtöbbet kereső magyar sportolókig ívelnek, akik biztosan nem a sporttudományok területén szerzett végzettségük révén tettek szert a jövedelmükre. Az egyes témák kifejtése általában a sportolókra, az edzőkre, a játékvezetőkre/bírókra és hivatalos személyekre, vezetőkre, az egyéb személyzetre, az önkéntesekre külön-külön lebontva, áttekinthetően történik.
A műben ábrák, táblázatok szemléltetnek modelleket, rendszereket, adatokat, statisztikákat, hatásokat, felépítéseket, előnyöket-hátrányokat, területeket, folyamatokat, típusokat, hibákat és reakciókat, rendszereket, piramisokat, fogalmakat, struktúrákat, jellemzőket, lehetőségeket, programokat, formákat. A hivatkozások szövegköziek, általában bekezdésvégiek, a lábjegyzetekben az internetes források (Elektronikus Periodika Archívum / Hadtudományi Szemle, Neveléstudomány, DS Consulting, Központi Statisztikai Hivatal, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Pénzügy Sziget, HR Portál, Taninfo, Pályaorientációs Portál, Magyar Elektronikus Könyvtár, HR Sentinel - Munkajog, munkaügy mindenkinek, Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság, CNN International, HR School - Semmi mellébeszélés, színtiszta gyakorlat!, Európai Unió Bírósága, Európa Tréning, DOCPLAYER, Munkaügyi Szemle, Digitális Tankönyvtár, 6generáció, Új Köznevelés, REAL - az MTA Könyvtárának Repozitóriuma, Európai Bizottság, Magyar Távmunka Szövetség, Balansz munka-magánélet, Free vectors, Stock Photos & PSD Downloads, Shutterstock, Stockphoto, vektorképek, illusztrációk kreatív projektekhez) meglehetősen vegyesek, itt-ott kevésbé tudományosak, kevésbé tankönyviek, viszont - részben laikusan - gyakorlatiasak, ami a szerzők kettős szándékának tényleges visszatükrözésére alkalmasak is, a motivációjuknak megfelelően.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
