Az ideiglenes intézkedés perjogi intézményének növekvő fontosságára a jogintézmény átfogó újraszabályozása óta1 egyre többen hívják fel a figyelmet a magyar jogi szakirodalomban.2 A jogintézmény alkalmazásának gyakoriságát jelzi az a tény is, hogy az utóbbi években jelentős számú legfelsőbb bírósági eseti döntés látott napvilágot, mely az ideiglenes intézkedés alkalmazása során felmerülő problémákra ad választ, és foglal állást a követendő bírói gyakorlat mellett. Éppen ezért nem lehet közömbös, hogy e növekvő fontosságú eljárásjogi jogintézmény alkalmazását illetően milyen sikeres külföldi szabályozási modellek léteznek, és milyen jogharmonizációs feladatok várnak a magyar jogalkotóra a szóban forgó jogintézményt illetően is az Európai Unióhoz való - a közeljövőben várható - magyar csatlakozás esetén.
Jelen tanulmány tárgyát elsősorban az egyes uniós jogforrásokban fellelhető, és a magyar jogi szabályozás számára is irányadónak tekinthető közösségi jogi jogalkotás képezi, elöljáróban azonban röviden meg kell emlékeznem arról, hogy az Unió egyes intézményei is alkalmazhatnak ideiglenes intézkedéseket. Ideiglenes intézkedések mind a Bizottság, mind a Bíróság eljárása során elrendelhetőek.
A Bizottság az egyes tagállamokat érintő eseti döntést eredményező eljárásai során alkalmazhat ideiglenes intézkedéseket. Kiemelésre érdemesnek tartom ezek közül azt a bizottsági döntést (decision),3 mely tartalmazza azokat a szempontokat és feltételeket, amelyek megléte esetén a Bizottság ideiglenes intézkedést (interim measure) rendelhet el.
Minthogy a Bizottság eljárásai során, az állami polgári bíróságokéhoz nagyon hasonló feltételek fennállása esetén rendelhet el ideiglenes intézkedést, a lehetséges párhuzamok felfedése érdekében röviden összefoglalom a szóban forgó esetet, szigorúan a polgári eljárásjog szemszögéből.4
A Bizottság hatásköre a kérdéses összetett versenyjogi ügyben az 1962. évi Tanácsi rendelet5 3. cikkén alapult, mely lehetővé teszi, hogy, ha a Bizottság akár kérelemre, akár hivatalból a Római Szerződés 86. cikkében6(az Amszterdami Szerződéssel módosított Alapító Szerződés szerint: 82. cikk) foglaltak megsértését észleli, határozattal kötelezheti a jogsértőt annak abbahagyására.
Ez a felhatalmazás magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy ideiglenes intézkedést hozzon azokban az esetekben, ahol elengedhetetlenül szükséges annak a biztosítása, hogy a végső határozat hozataláig visszafordíthatatlan károsodás ne következzen be. A döntés előtt nem szükséges, hogy a Bizottság a jogsértés bekövetkeztének a tényéről minden kétséget kizáróan meggyőződjön.
A határozat 14. pontja szerint, ahhoz, hogy elrendelhető legyen az intézkedés, ki kell merítenie az alábbi feltételeket:
• legyen folyamatban egy olyan ügy, melyet nyilvánvaló jogsértésre alapítottak;
• az ideiglenes intézkedés elrendelése nélkül, nagy a súlyos és visszafordíthatatlan károsodás bekövetkezésének lehetősége;
• az intézkedés elrendelését sürgős szükség indokolja.
A Bizottság által elrendelt bármilyen tartalmú intézkedés csak időleges és fenntartó jellegű lehet és olyan mértékben korlátozott, ahogyan azt az eset körülményei megkívánják. A Bizottság ideiglenes intézkedésével nem mehet túl az érdemi döntéshozó hatáskörének korlátain.7
Egyértelmű tehát, hogy a Bizottság is csak egy már folyamatban lévő ügyben rendelhet el ideiglenes intézkedést, melynek tartalmát az határozza meg, hogy milyen intézkedéssel lehet a leghatékonyabban biztosítani a végső döntés meghozataláig a kérelmező pozícióját. Az ideiglenes intézkedés csak a befejező határozat meghozataláig maradhat hatályban.
A Bíróság is alkalmazhat ideiglenes intézkedéseket eljárása során, akár a Római Szerződés 169. ill. 170. cikkei (az Amszterdami Szerződéssel történő átszámozás után: 226. és 228. cikkek) alapján a tagállamok ellen folytat le eljárást, akár a 177. cikk (234. cikk) alapján előzetes döntéshozatal keretében határoz az eléje terjesztett kérdésekben.
A Bíróság Eljárási szabályainak III. Része, az eljárások különleges formái között szabályozza a végrehajtás felfüggesztésére irányuló, ill. az ideiglenes intézkedések8 elrendelésének feltételeit és eljárási szabályait.
A Statútum 83. cikke szerint a Bíróság akkor tárgyalja az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, ha azt egy olyan fél terjeszti elő, akinek az ügye - az Alapszerződések idézett cikkei9 alapján - a Bíróság előtt folyamatban van és a kérelem a tárgyalt esetre vonatkozik.
A kérelemben kezdeményezett ideiglenes intézkedésnek az eljárás tárgyára kell vonatkoznia, melyet sürgős körülmények felmerülése indokol és ahol jogi és ténybeli kifogások előterjesztésének lehetősége fennáll.10
Az intézkedés iránti kérelmet külön beadványként kell előterjeszteni, melyet az Elnök megküld az ellenfélnek, és rövid határidő tűzésével lehetőséget biztosít számára észrevétel előterjesztésére. Az Elnök előzetes bizonyítást is elrendelhet, és még az ellenfél észrevételének bevárása nélkül elrendelheti a kérelmezett intézkedést. (84. cikk)
A Statútum 86. cikke szerint a Bíróság a kérelem tárgyában az annak leginkább megfelelő határozatot hozza, mely ellen nincs fellebbezési lehetőség. A határozatot haladéktalanul kézbesítik az ellenfélnek. A határozat végrehajtását a bíróság megfelelő biztosíték nyújtásától függővé teheti, melynek összegét a körülmények ismeretében állapítja meg. Ha a Bíróság nem határozza meg az intézkedés időtartamát, az a befejező ítélet meghozatalával hatályát veszti. Az intézkedésnek csak időleges joghatása lehet és nem prejudikálhat a bíróságnak az ügy érdemére vonatkozó döntését illetően.
A fél kérelmére a határozatot bármikor meg lehet változtatni, ill. a körülményekben bekövetkezett változások következtében hatályon kívül lehet helyezni. (87. cikk)
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása nem akadályozza azt, hogy a fél új tények, körülményekben felmerülése esetén további kérelmet terjesszen elő. (88. cikk)
Kutatásaim alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a Bíróság egyes eseti eljárásai során gyakran alkalmaz ideiglenes intézkedéseket, ezek tartalma azonban annyira specifikus, az aktuális eset körülményeihez szabott, hogy ezekből általános következtéseket nem lehet levonni arra vonatkozóan, hogy a Bíróság pl. milyen konkrét feltételek fennállásának esetén biztosítja az azonnali jogvédelmet az ideiglenes intézkedés által.11
Tekintettel arra, hogy a polgári eljárásjog célja, feladata az anyagi jogban gyökerező alanyi jogok érvényre juttatása, a közösségi jogalkotás a polgári eljárásjog terén csak olyan jogterületekre koncentrálódhat, ahol az érintett anyagi jog vonatkozásában az egyes közösségi jogforrások által már megvalósult a kívánt jogharmonizáció. Általánosságban megállapítható, hogy a Közösségen belüli jogharmonizáció főként az anyagi jog területeire vonatkozik és csak nagyon lassan terjed ki az eljárásjogi kérdések szabályozására.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
