Az év végére több kódex elfogadása várható, amelyek megváltoztatják, amit eddig a peres eljárásokról gondoltunk. Új bírósági szervezetrendszer, új fogalmak, online keresetindítás. Az új közigazgatási perrendtartásról Rozsnyai Krisztina miniszteri biztossal, az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékének habilitált oktatójával, a kodifikációs munkálatok vezetőjével beszélgettünk.
• Miért van szükség kodifikációra és miért pont most?
Amikor a Pp. koncepcióját készítették, újra felmerült a kérdés, amely már húsz éve húzódik a magyar közgondolkodásban, hogy a közigazgatási perek a polgári perrendtartásban nincsenek jó helyen.
Szerencsés egybeesés volt, hogy addigra már Trócsányi László volt az igazságügyi miniszter, aki maga is elkötelezett a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztése mellett. Így a Kormány a Pp. koncepciójáról szóló határozatában úgy döntött, hogy legyen végre külön perrendtartás.
Minden környező országban van már külön közigazgatási perrendtartás.
A közigazgatási per nem egy különös polgári per, ahogy ezt sokáig próbálták mindenkivel elhitetni.
Muszáj bizonyos dolgokat máshogy szabályozni, és sokkal könnyebb a jogalkalmazás, ha magára a közigazgatási bíráskodásra szabott szabályrendszer van. Az új Pp.-t már úgy készítették elő, hogy nem szerepel benne a közigazgatási perekre vonatkozó fejezet.
• A Kp. sokban épít a Pp.-re. Mi lesz, ha a Pp. elfogadása elhúzódik?
Nyilván kényelmesebb helyzetben lettünk volna, ha már megvan az új Pp.. Akkor stabilabb alapra dolgozhattunk volna. A Kp. nagyon sok szálon kapcsolódik a Pp.-hez, nagyon sok fogalmat már mi is használunk, amik a Pp.-ben újak lesznek. Párhuzamosan haladtunk végig, nagyon sokat egyeztettünk a Pp.-sekkel. Ha még változik a törvényhozási eljárásban a Pp., akkor lehet, hogy a Kp.-hoz is hozzá kell nyúlni. A Ket. utódját, az Ákr.-t pedig a Kp.-vel együtt szeretnénk elfogadni és ott meg viszonylag jó tempóban haladtunk.
• Nagyon sok új fogalmat használ a Kp., ami eddig teljesen ismeretlen volt a perrendtartásban. Ezek a fogalmak csak névváltoztatások, vagy új jogintézmény van mögöttük?
Ahol névváltoztatás történt, ott azért történt ez, mert mást jelent, mint a Pp.-ben. Visszatértünk egyrészt a megtámadáshoz. A felülvizsgálat kérése az '72-ben került be a Pp.-be, előtte "megtámadni" lehetett a közigazgatási döntéseket.
Amit ugye nagyon sokan vitatnak, az a "védirathoz" való visszatérés. Én nem gondolom, hogy ezt bárki jogvégzett ember összetévesztené a vádirattal. De közben azt is látni kell, hogy ez más, mint egy ellenkérelem a polgári perben, mert a közigazgatási szerv mégiscsak védekezik, hogy ő miért gondolja, hogy jogszerű volt az ő tevékenysége. Azt gondolom, hogy ez jobban kifejezésre juttatja, hogy miről szól az ő nyilatkozata.
• De például a beavatkozás helyett...
Igen, az érdekeltnek teljesen más a pozíciója, mint egy polgári perben a beavatkozónak. Nagyon sok esetben az érdekeltnek, aki egy harmadik személy a perben, sokkal erősebb jogai fűződnek a közigazgatási ügy tárgyához, mint annak, aki a pert megindította. Gondoljunk csak arra, hogy építkezik valaki, vagy építkezni szeretne, a szomszédnak pedig nem tetszik, az engedélyt megadó határozatot megtámadja. Nyilván ekkor az építtetőnek ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, hogy mi lesz a per kimenetele. Más a súlya az érdekeltnek, mint a beavatkozónak, s emiatt más, majdnem a féllel azonos jogosítványai is vannak. Ezeket a sokpólusú viszonyokat nem tudjuk a polgári pernek a kétpólusú viszonyokra koncipiált rendszerével jól kifejezni. Külföldön is sok helyen így oldják meg.
• Jogos kritika volt az eddigi szabályozással kapcsolatban, hogy nagyon széttöredezett, sokat módosult maga a Pp. XX. fejezete is. Mennyire lehet előre tervezni, hogy a szabályozás időtálló legyen?
Az, hogy hova lőjük be a szabályok absztrakciós szintjét, meghatározza, hogy mennyire lesznek rugalmasak. És mi pont ezért azon igyekeztünk, hogy minél absztraktabb szabályokat fogalmazzunk meg, ami a bírónak ad mozgásteret és lehetőséget arra is, hogy az újonnan megjelenő kérdéseket kezelni tudják. A közigazgatási tevékenység generálklauzula jellegű fogalma mindent föl fog tudni ölelni, akármit fog kitalálni a jövő közigazgatása. Ugyanígy próbáltuk a közigazgatási perjogi szabályoknál is kellően absztrakttá alakítani a fogalmakat ahhoz, hogy némi értelmezési mozgásszabadsága legyen a bíróknak.
• Az időtállóság bele van tervezve a jogszabályba?
Biztos csak a sarki rendőr. Biztos, hogy lesznek olyan szabályok, amelyeket módosítani kell majd, ha teljesen átalakul az alapul fekvő közigazgatási joganyag. Körülbelül tíz év kell majd, mire bejáratódik a perrendtartás, és minden csínját-bínját kitanulja az egész jogalkalmazói közönség. Nyilván az időtállóság ellen hat, hogy nagyon gyorsan kellett ezt a törvényt megírni.
Körülbelül kilenc hónapunk volt az egész törvény megírására, ami nagyon kevés idő.
Még amíg lehetett, csiszolgattuk. Az pedig egy további, az időtállóságot érintő kérdés, hogy a bírói gyakorlat hogyan fogja tudni kezelni és kell-e törvényt módosítani értelmezési nehézségek miatt, vagy ezek olyan szinten fognak mozogni, hogy a gyakorlat képes kezelni azokat.
A koncepcióban is szerepel, hogy egy kódexjellegű törvényt akarnak létrehozni, ami mindenféle sallangtól, végrehajtási szabálytól meg van tisztítva.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
