Az Alkotmánybíróság következetes értelmezése szerint az információszabadság alkotmányos funkciója az állam demokratikus működésének a garantálása. A közhatalom-gyakorlás nyilvánossága, illetve szélesebb értelemben véve a közügyek átláthatósága ugyanis előfeltétele más alapjogok (véleménynyilvánítás, közösségi döntéshozatalban való részvétel) gyakorlásának, és a hatékony állami működés egyik kiemelt biztosítékának is tekinthető. Az információszabadság célja ezáltal, hogy biztosítsa a közügyek átláthatóságát, az állami szervek működésének és a közhatalom gyakorlásának ellenőrizhetőségét.
Az információszabadság hazai alkotmánybírósági gyakorlatában hagyományosan a nyilvánosságpárti megközelítés érvényesül: az arra köteles adatkezelő a közérdekű adatok megismerését - proaktív módon, illetve adatigénylés alapján - köteles biztosítani. A közérdekű adatok megismerhetősége ezért olyan kiemelkedően fontos közérdek, amelyet az információszabadság alapjogának bármilyen korlátozása során mérlegre kell tenni. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően az információszabadságot - az Alaptörvény alapján megváltozott hatásköreihez igazítottan - továbbra is a kiemelt alapvető jogok között védi.
Kulcsszavak: információszabadság, közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog, közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat.
A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot[1] az 1989. évi XXXI. törvény iktatta az Alkotmány[2] rendelkezései közé [61. § (1) bekezdése[3]]. Az Alkotmánybíróság e rendelkezés alapján már korai gyakorlatában hangsúlyozta, hogy az Alkotmány "a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogot is alkotmányos alapjogként garantálja, amely a kommunikációs alapjogok jogegyütteséből az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti"[4].
Az információszabadságra vonatkozó legfontosabb szabályokat az Alaptörvény hatályba lépését megelőzően a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) szabályozta. A jogalkotó e törvény megalkotása során hangsúlyozta, hogy "[a] demokratikus folyamatok kibontakozása magával hozza, sőt megköveteli, hogy az állampolgárok e jogállásukból eredően - azaz minden külön felhatalmazás vagy engedély nélkül - hozzájuthassanak bizonyos közérdekű információkhoz, amelyek az általuk választott szervek működésére, közpénzek felhasználására stb. vonatkoznak."[5]
Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lépett hatályba. Ennek az Alaptörvény hetedik módosításával megállapított - jelenleg hatályos - VI. cikk (3) bekezdése [6] kimondja, hogy "[m]indenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez". Az Alaptörvény tehát a magyar jogi szabályozás hagyományainak megfelelően a személyes adatok védelmével összefüggésben rendelkezik a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogról. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog érvényesülésének ellenőrzése - az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján - független hatóság feladata.
Az Alaptörvény hatályba lépését követően az információszabadságra vonatkozó szabályokat - az alkotmányos szabályozás megváltozása, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) létrehozatala miatt - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban:
- 44/45 -
Infotv.) szabályozása váltotta fel.[7] A közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat tehát jelenleg az Infotv. tartalmazza.
Az Infotv. a 28-31. §-ában állapít meg jogot - a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését biztosítandó - az adatigényre, illetve az alapjog védelmében garanciális szempontból megnyitja az adatigény teljesítésére irányuló jogérvényesítés lehetőségét. Az alapjogi jogi igénnyel kapcsolatos jogérvényesítést illetően alapvető követelmény a bírósághoz fordulás lehetőségének biztosítása is, amit a közérdekű adatok megismeréséhez való jog kapcsán az Infotv. 31. §-a garantál.
A közérdekű adatok megismeréséhez való joga alapján az adatigénylő lényegében három érdemi kérdés vizsgálatára kiterjedően jogosult a bíróságnál az adatigényének elutasításával szemben bírói felülvizsgálatot kezdeményezni. Az alapjogi igény alapján a bírói felülvizsgálat (a formai szempontokon túlmenően) érdemben elsődlegesen annak megállapítására irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e. Ha az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok, akkor bírói felülvizsgálat másodlagosan arra kérhető, hogy az adatigényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ténylegesen kezeli-e az adatigényben megjelölt közérdekű adatokat. Végül pedig annak felülvizsgálatát jogosult az adatigénylő kérni, hogy ha valóban sor került közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok kezelésére, akkor az adatigény teljesítését az adatkezelő jogszerűen tagadta-e meg. E három kérdésre kiterjedő érdemi bírói felülvizsgálat a közérdekű adatok megismeréséhez való jog védelmében szükséges, mivel a bírói felülvizsgálat útján biztosítható védelem az alapjog indokolatlan korlátozásával szemben.[8]
A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok[9] esetén az Alkotmánybíróság - általános gyakorlatához igazodóan - a konkrét ügy alapjogi relevanciájából fakadó alkotmányossági értelmezési szempontokat határozza meg. E szempontoknak a konkrét ügyre vonatkozó konzekvenciáit azonban már az eljáró bíróságnak kell levonnia. A panaszos számára ilyenformán biztosítható hatékony jogorvoslat a bírósági döntésekben megjelenő jogsérelmekkel szemben.[10] Az Alkotmánybíróságnak tehát az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz eljárás keretében nincs jogköre ténybeli alapon felülvizsgálni a bíróságok ítéleteit, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési mozgástér kereteit jelölheti ki.
Az Alaptörvény hatályba lépését követően az Alkotmánybíróság a következő fontosabb kérdésekben adott iránymutatást a joggyakorlat számára:
■ az információszabadság általános alkotmányossági szempontjai [21/2013. (VII. 19.) AB határozat];
■ a közérdekű adat fogalma [21/2013. (VII. 19.) AB határozat, 8/2016. (IV. 6.) AB határozat, 3077/2017. (IV. 28.) AB határozat, 13/2019. (IV. 8.) AB határozat];
■ az információszabadság alanyi köre, különös tekintettel a kiadásra kötelezettek körére [21/2013. (VII. 19.) AB határozat, 25/2014. (VII. 22.) AB határozat, 3026/2015. (II. 9.) AB határozat, 3252/2016. (XII. 6.) AB határozat, 13/2019. (IV. 8.) AB határozat];
■ az információszabadság korlátozásának általános szempontjai az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alapján [21/2013. (VII. 19.) AB határozat, 2/2014. (I. 21.) AB határozat];
■ a minősített adatok megismerhetősége [29/2014. (IX. 30.) AB határozat, 4/2015. (II. 13.) AB határozat];
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
