Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Szakál Róbert: Felmondás - de mikor? (GJ, 2014/12., 25-26. o.)

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt perben a felperes mint vállalkozó és az alperes mint megbízó között műszaki karbantartási szerződés jött létre, amelyben az alperes határozatlan időtartamra megbízta a felperest egy irodaház karbantartási munkáinak ellátásával. A szerződés 11. pontjában foglaltak szerint a szerződést bármelyik fél indokolás nélkül két hónapos határidővel felmondhatta. Az alperes a szerződést felmondta. A felmondó levél keltezése november 16-a volt, a felmondás a következő év január 31. napjára szólt. A felpereshez a felmondás január 12-én érkezett meg. Ennek alapján a felperes álláspontja szerint a szerződés január 12-i kézhezvételt követő két hónapos felmondási idő elteltével március 12-i hatállyal szűnt meg, tehát addig az időpontig a felperest megillette a szerződés szerinti, átalány jellegű vállalkozási díj.

A felperes keresetlevélben kérte a Választottbíróságot, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 318. §, 339. § és 355. § alapján kötelezze az alperest 2 millió forint kár, és annak a szerződés 16. pontja szerint a kifizetésig járó, a mindenkori jegybanki alapkamat másfélszeresének megfelelő késedelmi kamata, valamint a választottbírósági eljárással felmerült perköltség megfizetésére.

Az alperes válasziratában előadta, hogy a szerződés felmondásáról a felperest a november 16-i keltezésű levelében értesítette és a szerződésnek megfelelően kéthónapos felmondási időt határozott meg. Az alperes ennek bizonyítására csatolta a belső használatú folyamatos rendben vezetett postakönyvét, amelyben a felperesnek küldött irat az 59. sorszám alatt szerepelt. Az alperes hivatkozott továbbá arra is, hogy a felmondás megküldése után a felperessel egy új pályázati ajánlat anyagának kidolgozása során szorosan együttműködött és alvállalkozóként megjelölésre került az alperes pályázatában. Az alperes szerint "amennyiben a felek között még élő szerződéses viszony állt volna fenn a pályázat lezárulását követő időtartamra, tehát a felmondás nem következett volna be, abban az esetben a felek legfeljebb a fennálló szerződés módosításáról és nem új szerződéses feltételekről illetve azok kialakításáról tárgyaltak volna a kapcsolódó e-mailekben."

A felperes beadványában egyrészt állította, hogy a felmondás e-mailen sem érkezett be hozzá, másrészt szerinte a csatolt e-mailekben foglalt levelezésből és a versenyeztetés tényéből ő nem következtethetett a hivatkozott szerződés január 31-i hatállyal történő felmondására, hiszen az alperessel egyetemben bízott abban, hogy a pályázatot megnyeri és továbbra is alvállalkozóként végezheti a tevékenységét az új feltételekkel módosításra kerülő műszaki karbantartási szerződés alapján.

A felperes a tárgyaláson előadta, hogy a peresített követelés a február havi teljes és a március havi tört hónap 12 napjára vonatkoztatott (a március12-ig napjára járó) vállalkozási díj összege. Erről az összegről a felperes a számlákat kiállította és megküldte az alperesnek. Az alperes fenntartotta az írásban előterjesztett álláspontját és kérte a kereset elutasítását. Az eljáró tanács a feleket egyeztető tárgyalások lefolytatására hívta fel. Ezt követően a felperes a tárgyalások eredménytelenségéről értesítette a Választottbíróságot.

A Választottbíróság ezt követően új tárgyalást tűzött ki, amelynek megtartására nem kerülhetett sor, mert a tanács egyik tagja külföldi hivatalos útjáról nem érkezett meg.

Az eljáró tanács ezt követően megbeszélést folytatott, amelyen megállapította, hogy a tényállás tisztázott, a felek már sem a tárgyaláson, sem azt követően nem kívántak további bizonyítékokat csatolni, egyebet előadni. Így az eljáró tanács a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította.

A Választottbíróság a felperes keresetének helyt adott, és kötelezte az alperes, hogy fizesse meg a felperesnek a keresetlevélben szereplő összeget, valamint ezen összeg után, a mindenkori jegybanki alapkamat másfélszeresének megfelelő késedelmi kamatot.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére