Az Igazságügyi Minisztérium internetes honlapján1 több, közjogi törvénytervezetet is közzétett. Ezek közül az Alkotmány módosításáról, valamint az új alkotmánybírósági törvényről szóló szövegtervezetek ismét felvetették a bírói szervezet csúcsán elhelyezkedő Legfelsőbb Bíróság, valamint a legfőbb alkotmányvédő szervnek tekinthető Alkotmánybíróság viszonyát azzal összefüggésben, hogy ez utóbbi szerv részére indokolt-e megadni a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatainak felülvizsgálati, továbbá megsemmisítési lehetőségét. Az Igazságügyi Minisztérium tervezete után az Országgyűlés honlapján2 nyilvánosságra került az elképzelések átdolgozott változata, melynek tartalma alapján a problémafelvetés továbbra is aktuális maradt. E tervezeteket - megjelenésük időbeli sorrendje szerint - Alkmód1., és Abtvj1., valamint Alkmód2. és Abtvj2. elnevezéssel hivatkozzuk, attól függően, hogy az Alkotmány módosításáról, vagy az új Abtv.-ről szóló koncepciókról van-e szó.
Tanulmányunk két elkülöníthető gondolatsorra tagolódik: egyik az azzal kapcsolatos - esetlegesen szóba hozható - érveket kívánja csokorba szedni, hogy a jogegységi határozat felülvizsgálata ellen milyen érvek sorakoztathatók fel és ezek relevánsak-e vagy sem, a másik a készülő koncepciókban foglalt elképzeléseket tekinti át. Mindenek előtt azonban a jogegységi határozat néhány jellemzőjét szükséges tisztázni.
Az Alkotmány 47. § (2) bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek. A jogegységi határozat - a törvény által szabályozott eljárási rendben - a Legfelsőbb Bíróság által kiadott olyan irányítási határozat, amely köti valamennyi bíróságot, így a benne foglalt tartalom a bírósági eljárásban résztvevő valamennyi jogalanyra is kötelező erővel jelenik meg. A jogirodalomban a többségi álláspontot képviselő szakemberek ezt nem vitatják.
Rácz Attila szerint "a jogi iránymutatások külön csoportját képezik a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai. Ezek a jogértelmező normák ugyanis - más jogi iránymutatásokkal szemben - az Alkotmány rendelkezése alapján a bíróságokra már formálisan is kötelezők".3 Gadó Gábor álláspontja alapján "a jogegységi határozat olyan normatív hatállyal felruházott absztrakt bírósági döntés, amely a később induló eljárások során ítélkező bírák számára kötelezően követendő szempontokat állapít meg".4 Gadó szerint nem vitatható, hogy "a jogegységi határozat tényleges szerepét, alkalmazásának módját és következményeit illetően a jogszabállyal mutat rokonságot".5 Ugyancsak ezt a nézetet vallja Kukorelli István6 a jogegységi határozatokkal azonos jogi karaktert hordozó, korábban kiadható irányelvekkel, elvi döntésekkel kapcsolatban.
Egyes szerzők azonban tagadják a jogegységi határozat jogszabály jellegét. Közülük Szabó Győző úgy vélekedik, hogy "a jogegységi határozat nem jogszabály, hanem a bíróság kizárólagos igazságszolgáltatási jogköréhez kapcsolódó, az Alkotmány felhatalmazása alapján kizárólag a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozó olyan alkotmányos jogintézmény, amely a jogbiztonság elvéhez kapcsolódó alkotmányos követelményt biztosítani hivatott legmagasabb szintű bírósági jogértelmezés."7 Szabó szerint ez az értelmezés soha nem tévedhet a jogalkotás területére. Itt kell észrevenni, hogy ez követelményként igaz, lehetőségként azonban korántsem zárható ki.
Mind emiatt hatásában a jogegységi határozat jogszabályként viselkedik.
a) A kapcsolódó szakirodalomban az érvek és az ellenérvek is megjelentek a problémakörrel összefüggésben. E vélemény egyik szerzője egyik korábbi írásában8 erőteljesen érvelt amellett, hogy a jogegységi határozat alkotmánybírósági vizsgálata az Alkotmányból levezethető, nem tilalmazott lehetőség, s amennyiben az Alkotmánybíróság ezt a tevékenységet a hatályos szabályozás alapján elvégezné, azzal összefüggésben kevesebb ellenérv hozható fel, mint mellette szóló argumentum. Ez főként a jogegységi határozat norma-jellegével hozható kapcsolatba. Ezzel kapcsolatban a normakontroll alá vonás indokaként a hatályos szabályozási környezetben többek között azt emelte ki a jogirodalom, hogy a jogegységi határozatok a jogszabály tartalmát bontják ki, kötelező értelmezést állapítanak meg a jogszabályi tartalomra nézve.9 Eszerint, amennyiben az
Alkotmánybíróság jogosult a jogszabályok alkotmányossági vizsgálatára - s nyilvánvalóan ekkor is a jogszabály valamiféle értelmét vizsgálja felül -, az alkotmányellenes értelmezések vizsgálatából sem feltétlenül lehetne (kellene) kizárni. Neves jogászok közül többen úgy nyilatkoztak, miszerint emiatt "nem mellőzhető, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak a kétes jogalkalmazói gyakorlatot alkotmányellenes törvényértelmezéssel kiváltó irányelvét vagy elvi döntését az Alkotmánybíróság elbírálja és megsemmisítse..., (mivel) abból, hogy az Alkotmánybíróság elbírálhatja bármely törvény alkotmányosságát, az következik, hogy jogosult elbírálni a törvény hiteles értelmezését is."10 A jogszabály ugyanis ritkán válik önmagától élő, alkalmazott joggá: ehhez a jogalkalmazói tevékenység a legtöbb esetben szükséges. Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke szerint, "mint a többen a kevesebb, a jogszabály megsemmisítésének jogában az egyes alkotmányellenes alkalmazások kizárása is benne van,"11 bár meg kell jegyezni, hogy az alkotmányos követelmény eszközének bevezetésére éppen azért került sor, hogy "még felvetni se lehessen: az Alkotmánybíróság a bírói jogértelmezést venné át."12 Holló András szerint, "ha az Alkotmánybíróság által vizsgált normára egy jogegységi döntés is vonatkozik, akkor azt a jogegységi döntést a normával együtt az Alkotmánybíróságnak alkotmányossági vizsgálati körébe kell vonnia. E tekintetben az Alkotmánybíróság elvi álláspontja.: az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság korábbi és jelenleg kötelező iránymutatásait .. .normának tekinti."13 Emellett szóló érv továbbá, hogy mivel a bíróságok a hatalommegosztás rendszerében a harmadik hatalmi ágat alkotják, indokolatlan, hogy a bírósági szervezeten belül kibocsátott, a jogalanyokra nézve - akár közvetlenül, akár közvetetten - normatív hatást hordozó aktusok ne álljanak az Alkotmánybíróság kontrollja alatt, míg a másik két hatalmi ág - törvényhozó és végrehajtó hatalom - normatív aktusaival szemben erre lehetőség van, sőt valójában ez adja az alkotmánybíráskodás lényegét. Sólyom László szerint is, amennyiben "az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezési monopóliumának van tételes jogi alapja, ez hathatós segítség lehet a bíróságok közötti viszony tisztázásában. Kifejezett rendelkezés hiányában ez a monopólium az Alkotmánybíróság feladatából vezethető le."14
b) Jelen tanulmány esetében azonban a kérdés teljesen más aspektusból vetődik fel. Az új reguláció kialakításakor ugyanis nem arról kell állást foglalni, hogy az Alkotmánybíróság a hatályos szabályozás - pontosabban szabályozási hiány - alapján felülvizsgálhatja és megsemmisítheti-e a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatait, hanem arról, hogy az Alkotmánybíróságról szóló, előkészületben levő új szabályozásnak kényszerítően tartalmaznia kell-e ezt a lehetőséget. Az Alkotmánybíróság ugyanis mindenkor a hatályos Alkotmányhoz és az alkotmányos jogszabályokhoz van kötve, így - amennyiben a jogegységi határozat alkotmánybírósági kontrolljának lehetősége nem feltétlen alkotmányos követelmény, vagyis nem áll fenn mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség akkor, ha a törvény ezt nem teszi lehetővé, a jogalkotó az érveket és ellenérveket mérlegelve szabadon dönthet arról, hogy a jogi szabályozásban expressis verbis elhelyezi-e az erre vonatkozó lehetőséget. Amennyiben elhelyezi, az Alkotmánybíróság hatáskörének gyakorlása előtt egyértelműen megnyílik az út, ha nem kerül bele az új törvénybe, akkor az Alkotmánybíróságnak adott esetben kell döntenie arról, hogy a szabályozás adott tartalma szerint - különböző elvek és alkotmányossági elvárások alapján - felvállalja-e a jogegységi határozat kontrollját.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
