A 2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:19. § (2) bekezdés d) pontja ételmében - többek között - nem szavazhat az a tag, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója, illetve a (2) bekezdés f) pontja alapján az sem, aki egyébként személyesen érdekelt. A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerint, közeli hozzátartozó a házastárs.
Felmerül a kérdés, miként alakul egy adott tag szavazati lehetősége abban az esetben, ha tagsági jogviszonnyal nem rendelkező, de ügyvezetői tisztséget betöltő házastársát érintő kérdésben - pl. felmentvény megadása, a társasági szerződés szerint egy adott ügyvezetői intézkedés kérdésében történő előzetes hozzájárulás megadása, ügyvezető visszahívása stb. - kell határozatot hozni.
A Ptk. a hozzátartozó érdekeltsége körében általános érdekeltséget mond ki, ami a személyes érdekeltségen túl, a házastárs ügyvezető tevékenységére, annak jog-
- 9/10 -
viszonyára, felelősségére is vonatkozhat, azaz, a nem tagot, illetve alapítót, a társasággal fennálló jogviszonyában, vezető tisztségviselőként érinti. A tag házastárs a fent példaként említett kérdésekben való határozat meghozatalánál ugyanígy érdekelt lehet [(2) bekezdés f) pont].
Kétségtelen, hogy valamely kérdésben akár kizárunk a szavazásból egy adott tagot, akár nem, mindkét eset negatívan érintheti a társaságot, vagy azért, mert ott mindig csak egy tag (egy csoport) akarata jut érvényre, vagy vitatott kérdésekben az érdekellentétek miatt nem tudnak határozatot hozni. A korábbi szabályozás szerinti gyakorlat kizártnak tekintette annak a tagnak a szavazati lehetőségét, aki egyben ügyvezetői tevékenységet is ellátott, és jogviszonya kérdésében kellett döntést hozni (BDT 2013.3016.).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
