Bács-Kiskun vármegyében a szegregátumok száma 2017-ben 75, a szegregációval veszélyeztetett területek száma 25, a szegregátumnak nem minősülő, szegregálódó tanyás terület 3 darab volt. Ezekkel az értékekkel Bács-Kiskun vármegye messze elmarad a szegregációval jobban sújtott somogyi, zalai, baranyai és az ország ebből a szempontból is leghátrányosabb helyzetű északkeleti térségeitől. Mégis érdemes felidézni e problémát, mert ez azt jelenti, hogy embertársaink nem megfelelő körülmények között kénytelenek élni. Ne feledjük, hogy az ilyen területeken élők e helyzetből történő kitörése jelentősen megnehezített az e területen élés említése által jelentkező megbélyegzés által is. Indokolt lehet tehát megvizsgálnunk a kérdést: A huszonegyedik században nem jelenti-e a fennen hirdetett emberi méltóság sárba tiprását e jelenség létezése, különösen akkor, mikor a falvakban a népesség csökkenése miatt egyre csak szaporodnak az elhagyatott házak.
A szegregáció jogi fogalma alapján egy csoportot szándékosan elkülönítenek vagy korlátoznak az alapvető jogok és szolgáltatások hozzáférésében, például az oktatásban, a munkahelyeken vagy a lakhatásban. Ez a gyakorlat sérti az egyenlő bánásmód és a diszkrimináció tilalmának elveit. Személyek, közösségek megkülönböztetése különösen nemi, nemzetiségi, nyelvi, politikai, származási, vagyoni, vallási alapon lehetséges. A szegregáció és az integráció egymást kiegészítő "aktivista" és nem aktivista fogalmak. A tiltás hatással van a helytelen társadalmi gyakorlatra, azonban nincs hatással a tényekre, a társadalomban lévő különbözőségekre, mert nem azonos síkon mozognak. "Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület: szegregációs mutatóval lehatárolt olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges; szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is."[1]
A szegregáció szociológiai fogalma alapján egy társadalomban vagy közösségben egy adott csoportot elkülönítenek vagy korlátoznak az alapvető jogok és lehetőségek hozzáférésében. Ez a gyakorlat lehet gazdasági, társadalmi vagy kulturális okokból eredő, és általában a társadalmi egyenlőtlenségek és diszkrimináció következménye. A szegregáció lehet látható vagy láthatatlan, és negatív hatással lehet a csoportok közötti kapcsolatokra és a társadalom egészére.
A szándékos elkülönülés is lehet okozója a szegregátumok kialakulásának, de ebben az esetben is érdemes vizsgálni azt, hogy mi motiválja az ilyen családokat.
A szegregáció társadalmi folyamat, a szegregátum annak térbeli kifejeződése, a térbeli elkülönülés lehet pozitív és negatív hatású is. A szegregáció tartalmazza a csoporttagok tevékenységét, és a társadalom egy csoportja irányában megnyilvánuló magatartást is. A szegregáció olyan negatív hatású társadalmi folyamat, amely során az emberek csoportokba rendeződnek és elkülönülnek egymástól a társadalmi, gazdasági vagy kulturális különbségek miatt, például Amerikában a négerek és ázsiaiak, Európában a zsidók, Magyarországon a romák. "A szegregátumok megjelenítik a mélyszegénység térbeli dimenzióit, a családok rendszerint telepeken, leromlott városrészekben, gettósodó falvakban, többnyire halmozottan hátrányos helyzetű településeken élnek. "A romák 60%-a falusias környezetben, többnyire a települések perifériáján található szegregátumokba tömörül."[2] A szegregátum egy olyan terület, ahol az életkörülmények és az infrastruktúra is jelentősen kedvezőtlenebb, hiányosabb és ez által olcsóbb a megélhetés a többi területhez képest. Ez utóbbi tény indokolhatja az elkülönülést.
Pozitív értelemben a területen az elkülönülést lakóparknak hívják, ami nem párosul infrastruktúra hiányával, és nem alacsonyabb, hanem magasabb költségeket jelenthet az ingatlanvásárlás és fenntartás terén.
A slumok nagy része a fejlődő országokban található, és gyakran a szegregáció eredményeként jön létre. Az országok fejlettségi szintje változó lehet, és időszakosan akár vissza is eshet. Az ilyen országokban gyakran előforduló szegénység és az alapvető szükségletek biztosítottságának hiánya miatt a lakosság életminősége is alacsonyabb lehet. A fejlődő országok olyan országok, amelyek gazdasági és társadalmi szempontból alacsonyabb fejlettségi szinten állnak, mint a fejlett országok. Ezek az országok gyakran az afrikai, ázsiai, latin-amerikai és a csendes-óceáni régiókban találhatók. A fejlődő országokban a lakosság többsége gyakran alacsony jövedelmű, az oktatás és az egészségügyi ellátás színvonala pedig általában alacsonyabb, mint a fejlett országokban. Magyarország a fejlett országokhoz tarto-
- 40/41 -
zik, azonban ezt a tényt a szegregátumok léte nem támasztja alá.
A slumosodás és a szegregáció között erős kapcsolat van. A szegregáció olyan társadalmi folyamat, amely során az emberek bizonyos csoportjai elkülönülnek a többi lakostól, és gyakran alacsonyabb életszínvonalon élnek. A szegregáció eredményeként gyakran kialakulnak "slumok", olyan területek, ahol az emberek rossz körülmények között élnek, és ahol a lakhatás, az egészségügyi ellátás és az oktatás színvonala is alacsonyabb.
A szegregáció mérésére számos módszer létezik, de nincs egyetlen, általánosan elfogadott mérőszám. A szegregáció mérésére szolgáló módszerek általában a lakosság eloszlását, azaz az egyes csoportok arányát vizsgálják az egyes területeken. Például mérhető az állami pénzbeli támogatások lakcím szerinti eloszlása is. A szegregáció mértékét általában a csoportok közötti térbeli elkülönülés mértékével határozzák meg, és az eredményeket százalékosan vagy más arányokban adják meg. A szegregáció mértékétől függően az értékelési módszerek eltérőek lehetnek, és az eredmények értelmezése is összetett. A szegregáció mértéke a társadalmi problémák jéghegyének csak a csúcsát jelenti, a társadalmi elkülönülés számos más probléma forrásául szolgál.
A szegregációs mutató "a legutolsó népszámlálási adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal által számított mutató, amely a szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolásának alapja".[3]
A szegregátum lehatárolása a szegregációs mutató által is történhet, mely a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát méri az aktív korúakon (15-59 év) belül.[4]
Az emberek közötti társadalmi különbségek okai nagyon sokrétűek, és több tényező is szerepet játszik abban. Néhány példa az okokra:
- Gazdasági különbségek: Különösen az anyagi helyzet, a jövedelem, a vagyon, munkahelyi lehetőségek eltérése miatt kialakulnak társadalmi különbségek.
- Kulturális különbségek: Az életmód, szokások, értékrend, szorgalom vagy vallási meggyőződés miatt is elkülönülhetnek az emberek egymástól.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
