Dr. Merics Lajos: Az ajánlat érvénytelensége formai hibák miatt (Jegyző, 2014/4., 32. o.)

Az önkormányzatok az ajánlatok közbeszerzési jogi értékelésével kapcsolatban gyakran találkoznak olyan hiányosságokkal, amelyek abból adódnak, hogy az ajánlattevő ajánlatában nem tartotta be az előírt formai követelményeket. Kérdéses, hogy ezen hiányosságok tekintetében - melyek alapvetően különböznek a tartalmi jellegű hibáktól - érvénytelennek kell-e nyilvánítani az ajánlatot, vállalva azt a következményt, hogy az ajánlatot az elbírálás során már nem lehet figyelembe venni. Cikkem erre a kérdésre kíván a gyakorlatban útmutatást adni.

A közbeszerzési jogban sokáig töretlenül érvényesülő elv szerint bármilyen formahiba érvénytelenséget eredményezett, hiszen ebben az esetben az ajánlat nem felel meg az eljárást megindító hirdetményben, a dokumentációban vagy a jogszabályokban foglalt formai feltételeknek. A hatályos Kbt. azonban alapjaiban változtatott ezen a szemléleten. A Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja már különbséget tesz a törvény által és az ajánlatkérő által meghatározott formai feltételek között, és az ajánlatkérő által meghatározott formai követelmények tekintetében elkövetett formahibát kiveszi az érvénytelenséget eredményező körülmények közül.

A jogalkotó által meghatározott formai követelményeket a Kbt. 60-61. §-ai szabályozzák. A törvény előírja, hogy az ajánlatot írásban és zártan, azaz fel nem bontott, fel nem szakított csomagolásban kell benyújtani. Az ajánlatnak eredeti cégszerű aláírással ellátva tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Ezeknek a minimális formai követelményeknek való meg nem felelés eredményezheti egyedül az ajánlat formai okból érvénytelenné nyilvánítását, hiszen természeténél fogva nem olyan hibáról van szó, amelyet hiánypótlás keretében korrigálhatnánk.