Jelen tanulmány célja annak felmérése, hogy van-e egyáltalán, és ha igen melyek azok a kapcsolódó területek, amelyeket az új Ptk. dologi jogi-tulajdon jogi részének kodifkációja során figyelembe kell venni a csődjog témaköréből.
Első megközelítésre a választék nem tűnik túl nagynak, hiszen a csődjog alapvetően a vállalkozás végső létszakának kényszerű, avagy nem kényszerű csak annak látszó anyagi és eljárásjogi kérdéseit rendezi. E tekintetben érthető, hogy lényeges szerepet játszanak a normálistól eltérő eljárásjogi szabályok, mivel itt a normál kötelmi rendet megzavaró események miatt egy speciális kötelmi jogi szabályozást kell életbe léptetni.
Tulajdonjogi probléma csak marginálisan és csak abban a vonatkozásban képezi a csődjog tárgyát, hogy az adott vagyontárgyra az adós tulajdonjoga nem vagy nem teljes egészében terjed ki, amelynek következtében a hitelezők egyáltalán nem, vagy csak részben szerezhetnek tulajdonjogot. Ez természetesen nem azt jelenti, mintha a csődjog nélkülözné a tulajdonjogi alapvetést, hanem egész egyszerűen arról van szó csupán, hogy mind a történeti irodalom1 mint pedig a kontinentális jogban2 a tulajdonjog problematikájának következő egyszerű megoldási képletét alkalmazták, illetve alkalmazzák:
A csődtömeg fogalmába az adós vagyonának az a része tartozik, amely a hitelezők kielégítési alapját képezi. Mivel a jogirodalomban teljes egység van a tekintetben, hogy az adós vagyonának a tulajdonában álló dolgok, illetve jogok tartoznak ezért, fogalmilag képtelenség olyan vagyontárgy felvétele a csődtömegbe, amely nem az adós tulajdona. Ha gyakorlatilag ez mégis előfordulna, pl.: az adós jóhiszeműen birtokol olyan dolgot, amely véletlenül került hozzá, akkor az eljárás megindulása után a dolog tulajdonosa a dolog fizikai kiadását követelheti a rendelkezési jogot gyakorló csődtömeggondnoktól (felszámolótól).
Ugyanez a logika érvényesül, ha az adós valamely dolgán dogmatikailag a dologi jog körébe eső biztosítékkal rendelkezik a hitelező, ezért jelent meg a csődjogban a dologi hitelező fogalma, amely eljárásjogilag a külön kielégítésre jogot adó kategóriába sorolja őt.
Gyakorlati példán keresztül bemutatva ez azt jelenti, hogy ha valakinek jelzáloga áll fent az adós adott ingatlanán, akkor az illető nem válik csődhitelezővé, nem kell megvárnia az eljárás végét, hanem követelheti a csődtömeggondnoktól, hogy követelését a jelzáloggal terhelt ingatlanból elégítse ki. Ha a befolyó összeg meghaladja a hitelező követelését, akkor a különbözet a csődvagyonba kerül, ha pedig nem éri el azt, akkor a hitelező válik a különbözet erejéig "normál" csődhitelezővé.
Tekintettel arra, hogy hatályos csődjogunkban - amint azt látni fogjuk - a fogalmak nem teljesen egyértelműek, illetve, hogy a zálogjogi szabályok a Ptk. kötelmi jogi részébe kerültek át, amelynek következtében a dologi jogi hitelező fogalma meg sem jelenhetett a csődjogi kodifikáció során ezért - úgy érzem - igennel válaszolhatunk feltett kérdésünkre, vagyis létezik olyan terület amelynek vizsgálata szükséges a Ptk. kodifkációja szempontjából.
A magam részéről a teljesség igénye nélkül három ilyen nagyobb kérdéskört látok:
- az adós vagyona, illetve tulajdona,
- a felszámoló kezelési és rendelkezési joga,
- a biztosított hitelezői igények.
Hatályos csődtörvényünk az Általános rendelkezés címszó alatt értelmező rendelkezéseket is tartalmaz, amelyekből egyebek között megtudhatjuk, hogy mit kell régi műszóval élve a csődtömegnek tekinteni és mi nem tartozik bele. A jogalkotó a csődtömeg fogalmát három oldalról kísérelte meg meghatározni.
A 3. § (1) bekezdésének e) pontja szerint vagyon: "mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít." A két kategória tartalmát a számviteli törvény 1-es számú melléklete az alábbiak szerint részletezi:
A) Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
1. Vagyoni értékű jogok
2. Üzleti vagy cégérték
3. Szellemi termékek
4. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
5. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
4. Beruházások
5. Beruházásokra adott előlegek
III. Befektetett pénzügyi eszközök
1. Részesedések
2. Értékpapírok
3. Adott kölcsönök
4. Hosszú lejáratú bankbetét
B) Forgóeszközök
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
