2004. október 17-22. Mexikó, Mexikóváros
Az elmúlt év őszén Mexikóváros adott otthont a latin közjegyzőség világszervezete soron következő közgyűlésének, mellyel párhuzamosan zajlott a Latin Közjegyzőség XXIV. Nemzetközi Kongresszusa is. A világ minden tájáról érkezett közel 2000 résztvevő a "Közjegyzői közreműködés mint többletérték" témakörben munkacsoportokba tömörülve tanácskozott egy héten át.
A munkabizottságok az alábbi három témacsoportban dolgoztak:
- I. Téma: A közjegyző pártatlansága: a szerződési jog garanciája
- II. Téma: A közjegyző és a szerződéskötés az elektronikus jogforgalomban
- III. Téma: A jogi személy a nemzeti és nemzetközi jogforgalomban
A munkabizottságokban a nemzeti jelentéstevők, küldöttek beszámoltak a vonatkozó nemzeti szabályozásról és megfogalmazták, hogy a vizsgált kérdésben a közjegyzőség mennyiben jelent többletértéket, illetve mennyiben tud többletértéket felmutatni más jogszolgáltatást nyújtókkal szemben. Összegezve az elhangzott országjelentéseket végkövetkeztetések kidolgozására került sor. Magyarország az első témacsoportban képviseltette magát.
A kongresszus utolsó napján délelőtt a nemzetközi fórumot megelőzően az UINL munkabizottsága jelentést tett "Az elektronikus aláírás szerepe és jelentősége" tárgyában végzett vizsgálatáról. Hangsúlyozták, hogy a közjegyzőségnek részt kell vennie az elektronikus jogforgalomban, és ezáltal a meglévő közjegyzői hatáskörök mellé új hatáskörök megszerzésére kell törekednie. Kiemelték, hogy az elektronikus aláírással a közjegyzőség szerepe megerősödik, enélkül viszont a jövő már nem képzelhető el. Az új technológia bevezetésével és alkalmazásával a közjegyző funkciója nem fog változni, csupán a forma lesz más, immár a 21. század követelményeinek megfelelően a közjegyzői eljárás során is biztosítani kell az elektronikus aláírás alkalmazását. A technológiai biztonság megteremtésére viszont nagy hangsúlyt kell fektetni, a biztonsági követelmények betartását számon kell kérni. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a meglévő rendszerek továbbfejlesztésében, az elektronizáció minél szélesebb körű elterjesztésében a kamaráknak döntő szerepet kell vállalniuk.
A nemzetközi fórum keretében jeles egyetemi professzorok közreműködésével megvitatásra került, hogy milyen lehetőségei vannak a 21. században a common law és a latin típusú, kontinentális jogrendszerrel rendelkező országok jogközelítésének. Egyetértés volt abban, hogy a latin közjegyzőségnek nyitottnak kell lennie más jogrendszerek felé - így a common law országokkal fenntartott kapcsolatokban is -, annak érdekében, hogy a társasági jog területén a gazdasági és jogi forgalmat megkönnyítse.
A nemzetközi fórumot követően kerültek kihirdetésre a munkabizottságok által kidolgozott végkövetkeztetések azzal, hogy azok mintegy összefoglalói a világon működő latin közjegyzőségek közös jellemzőinek, a velük szemben megfogalmazott elvárásoknak és kívánalmaknak (lásd később az egyes munkacsoportok zárójelentéseit).
A zárókonferencia során az újonnan megválasztott világelnök Giancarlo Laurini úr, valamint a 2005-2007 időszakra megválasztott kontinens elnökök is bemutatásra kerültek. Az európai elnök Art Heering amszterdami közjegyző lett.
[2]A XXIV. Nemzetközi Közjegyzői Kongresszuson, Mexikóban az I. témacsoportban német nyelven elhangzott előadás szövege:
Magyarországon 1992. január 1-je óta a közjegyzők az igazságszolgáltatás részeként látják el az állam álltai rájuk ruházott feladatokat. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 1. § (4) bekezdése alapján
"A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez."
A bírósági és az ügyvédi szervezet mellett a köz-jegyzőség az egyik legmeghatározóbb jogszolgáltató rendszer, amely az állam területén való arányos eloszlásának, a közjegyzői szervezet korlátozott létszámának, valamint az egységes díjszabásrendszernek köszönhetően az ügyfelek földrajzi elhelyezkedésétől és anyagi lehetőségeitől függetlenül mindenki számára egyenlő feltételekkel hivatott az igazságszolgáltatás céljainak megvalósítására.
Míg a bíró azonban jogorvosló jogszolgáltatóként jogvitát bírál el és az ügyvéd jogi képviselő, a közjegyző jogvitát megelőző jellegű jogszolgáltatást lát el.
A közjegyző működésének leglényegesebb garanciális elemeit a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény írja elő. Az általános elvek között meghatározza a közjegyző hatáskörét, amelyből kiemelném az (1) bekezdést:
"A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak."
A közjegyzők egyik speciális feladata tehát a megelőző jogvédelem, melynek során pártatlanul segítik a feleket jogaik és kötelezettségeik teljesítésében, közreműködve ezáltal a jogviták megelőzésében. A közjegyző a megelőző jogszolgáltatás keretében közokiratot szerkeszt, tanúsítványt állít ki, okiratokat és értékeket őriz meg és jogi tanácsadást lát el. Feladatai ellátása során azonban feltétlenül törekednie kell arra, hogy a közjegyzőség iránti bizalom csorbát ne szenvedjen, melynek elengedhetetlen feltétele a közjegyző pártatlansága.
A pártatlan jogszolgáltatás előfeltétele azonban a közjegyző függetlensége és a személyhez kötött hivatásgyakorlás kötelezettsége.
Egy jogügylet okiratba foglalása kapcsán a szerződő felek szabadon dönthetnek abban a kérdésben, hogy kötnek-e szerződést, és ha igen, milyen tartalommal.
A magyar szerződési jog a típusszabadság elvét vallja.
Amennyiben a felek szerződésük elkészítésével közjegyzőhöz fordulnak, a közjegyző kötelessége jogszabályi keretek között a felek valódi akaratának megfelelő szerződés létrehozása. A szerződés létrejöttéhez a felek egybehangzó akarata és ennek kinyilvánítása szükséges, amely a közjegyző segítségével és közvetítésével történik.
Tekintettel azonban arra, hogy a közjegyzői okirathoz a jogszabály teljes bizonyító erőt, valamint adott esetben közvetlen végrehajthatóságot fűz, a közjegyzői törvény igen fontos garanciális alapelvek és eljárási rend megtartását teszi kötelezővé a közjegyzők számára a közjegyzői okiratok készítse során.
Egy szerződés közjegyzői okiratba foglalása alkalmával ugyanis a közjegyző pártatlan tanácsadói mivoltából eredően nem "gépíró kisasszonyként" tevékenykedik, hanem aktív közreműködőként, mintegy társszerzőként vesz részt az okirat szövegezésében.
A közjegyző pártatlansága bizalmi feladatkörével is szoros kapcsolatban áll.
A közjegyzőség iránti bizalom záloga a szakma alapos ismerete, a segítő és tanácsadó szerep betöltése, valamint az etikai szabályok betartása. A közjegyzőnek ez a segítő feladata megköveteli, hogy lépéseket tegyen, ha a szerződő felek között például eltérő tudásuk okán nincs egyensúly. Ez az úgynevezett egyensúlykeresés a közjegyzőkbe vetett bizalom igazi garanciája. Az ügyfelek bizalmának elnyerése azonban lehetetlen feladat, ha a közjegyző pártatlanságáról nem tesz tanúbizonyságot.
A közjegyző pártatlansága a közjegyzőség egyik legfontosabb ismérve, a felek közjegyzőbe vetett bizalmának lételeme, ennél fogva a közjegyzők talán leglényegesebb kötelezettsége a pártatlanság biztosítása. Különösen az olyan jogügyletek során kell a közjegyzőnek a pártatlanságra gondosan ügyelve eljárnia, amelyeknél ellenérdekű felek szerepelnek.
A közjegyző az eljárása során valamennyi érdekelt fél pártatlan jogi tanácsadója.
A tájékoztatási kötelezettség a jogügylet lényegére és jogi következményeire vonatkozik, mértéke a fél képzettségétől, ismereteitől függ. A valódi szándék felderítését és a tájékoztatást követően a közjegyző világosan és egyértelműen foglalja írásba a fél nyilatkozatát, amelynek alkalmasnak kell lennie a kívánt joghatás elérésére, s nem szorulhat értelmezésre.
A jogügylet felekkel való részletes megvitatásának és a következményekről történő kioktatásnak magából az okiratból is ki kell tűnnie, így kizárt a kényszer, megtévesztés, vagy fenyegetés lehetősége.
Így nem sérti a pártatlanság elvét, ha a közjegyző - a többi fél jelenlétében - a jogban járatlan fél számára nagyobb támogatást nyújt, illetve a hátrányosabb helyzetű szerződő fél jogait jogi tanács adásával védi.
A közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyekben részrehajlás nélkül köteles eljárni.
A közjegyzői hivatás pártatlan gyakorlásához szorosan kapcsolódik a függetlenség.
A közjegyző tehát
- független az államtól, amely közhatalom gyakorlásával ruházza fel,
- független a szakmai szervezettől, amely felügyeletet gyakorol felette,
- független a közjegyzői díjat megfizető ügyfelektől A közjegyzőkről szóló hatályos jogszabályunk kimondja, hogy a közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve és nem utasítható, tehát a közjegyzőt ugyanaz a szakmai függetlenség illeti meg, mint a bírót.
A közjegyzőkbe vetett bizalom garanciális szabálya továbbá, hogy a közjegyző a hivatását személyesen gyakorolva köteles ellátni, amely azt jelenti, hogy a közjegyző a hatáskörébe tartozó feladatokkal alkalmazottait nem bízhatja meg.
E szabály alól a közjegyzői kar utánpótlását biztosító közjegyzőhelyettes a kivétel, ugyanis a közjegyzőhelyettes a törvény felhatalmazása alapján, a közjegyző utasítása, ellenőrzése és felelőssége mellett önállóan végez közjegyzői cselekményeket, tehát önálló közjegyzői munkát végez, azzal a korlátozással, hogy az alkalmazó közjegyző köteles a közjegyzőhelyettes által készített okiratot ellenjegyezni.
A pártatlansággal és a közjegyző ügyféltől való függetlenségével összefügg a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 3. §-ának rendelkezése is:
(1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködést, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
A közjegyző pártatlanságának további biztosítéka a közjegyző kizárása bizonyos ügyekből.
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 4. §-a nem szabályozza önállóan a kizárási okokat, hanem kimondja, hogy erre a Polgári perrendtartásnak a bíró kizárására vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatásai a közjegyzőkre vonatkozó szabályokat állapítanak meg. A pártatlanság témakörével a 13. számú Iránymutatása áll szoros kapcsolatban, amely a Magyar Közjegyzőség Etikai Szabálykönyvéről szóló "olyan normarendszer, melynek célja, hogy az elvárható és a nem kívánatos magatartásformák leírásával iránymutatást nyújtson a közjegyzőnek esetleges magatartásbeli kételyei esetére."
"Tilos az ügyek vagy az ügyfelek között az ügy értékétől vagy a várható munkadíj nagyságától függően különbséget tenni."
"A közjegyző hivatali eljárása során, a közéletben és a magánéletben is viselkedjék úgy, hogy a feddhetetlenségébe, függetlenségébe és elfogulatlanságába vetett bizalmat erősítse..."
Előírja, hogy a közjegyzőnek kerülnie kell a bizalmaskodást és a megvásárolhatóság látszatát is.
Ennek kapcsán előírja a szabálykönyv, hogy a jogszabályban meghatározott díjnál alacsonyabb díjat a közjegyző nem számíthat fel, továbbá kifejezetten tiltja a jogszabály alapján járó munkadíjon felül bármilyen anyagi juttatás elfogadását.
A közjegyző megvesztegethetetlensége a közjegyző pártatlan tekintélyének egyik alapköve.
A közjegyző pártatlanságát biztosító elemek egyike továbbá az összeférhetetlenség, melyről a közjegyzői törvény és az etikai szabálykönyv is rendelkezik "A közjegyző oktatási, tudományos, irodalmi, művészeti és sporttevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat..."
Annak érdekében, hogy a közjegyző magánéleti megnyilvánulásai ne csorbíthassák a közjegyző, illetve a közjegyzői kar közhitelét, a közjegyzői törvényünk előírja, hogy a közjegyző hivatalán kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.
A törvény nem tartalmaz felsorolást a tiltott magatartásokról, az etikai szabálykönyv azonban segítséget nyújt, amikor rendelkezik egy néhány követendő, illetve kerülendő magatartásformáról.
Így követendő példaként írja elő a közjegyző kiegyensúlyozott megjelenését, viselkedését, rendezett családi életét, vagyoni helyzetét.
Kerülendő példaként előírja, hogy a közjegyző kerülje a káros szenvedélyeket, a szerencsejátékot, a kockázatos üzleti vállalkozást és a közszerepléssel járó tisztséget bármely politikai pártban, ne alakítson ki az ügyféllel, vagy alkalmazottal intim viszonyt, illetve kerülendő minden olyan megbízatás, amely a közjegyzőt kiszolgáltatott, vagy befolyásolható helyzetbe hozza.
Összegezve tehát a közjegyzőnek magánéletében is kerülnie kell minden olyan magatartásformát, amely alkalmas a személyébe, vagy a közjegyzői testületbe vetett közbizalom megingatására.
Az elmondottak alapján megállapíthatjuk tehát, hogy a közjegyző közreműködésével létrejövő szerződések kapcsán a közjegyző pártatlansága a felek szerződéskötési szabadságának egyik legfontosabb garanciája, a pártatlanság teljesüléséhez azonban elengedhetetlen további garanciális alapelvek szigorú követése az állami igazságszolgáltatási rendszerben jogszolgáltató, permegelőző jellegű hatósági tevékenységet gyakorló közjegyző részéről.
1. A közjegyző mint hatósági személy pártatlansága a latin típusú közjegyző egész hivatali tevékenységének az alapja, nemcsak a szerződő felek, hanem harmadik személyek érdekeit is védi.
A pártatlanság megköveteli a törvények szigorú betartását, és megkívánja a tényállás átfogó megállapítását, a tájékoztatást és tanácsadást. A pártatlanság a közjegyző olyan aktív közreműködését követeli meg, amely túlmegy a nyilatkozatok puszta rögzítésén.
2. A közjegyző mint hatósági személy függetlenségét és ennek következtében pártatlanságát is foglalkozásjogi státusa garantálja.
3. A közjegyzőség pártatlansága a mai felfogás szerinti szerződési jog garanciája, miszerint annak célja a szerződő felek érdekeinek kiegyensúlyozása és a fogyasztóvédelem.
4. A pártatlanságot szilárdan biztosítania kell a jogrendnek. Elengedhetetlenek a foglalkozás megfelelő összeférhetetlenségi szabályai és a közreműködési tilalmak. Ugyancsak szükség van a közjegyző függetlenségének biztosítására a gazdasági nyomással, mindenekelőtt a nagy gazdasági szereplők nyomásával szemben.
5. A pártatlanság feltételezi a közjegyző minősített jogi képzettségét.
6. A pártatlan hivatalgyakorlás ezen kívül szilárd kritériumokat kíván, amelyek biztosítják, hogy a közjegyzői tevékenység mindenütt a polgárok rendelkezésére álljon, és amelyek különösen a közjegyzői díjakat is meghatározzák, hogy a közjegyzői tevékenység minden polgár számára azonos feltételekkel (különösen pedig azonos díjazás ellenében is) legyen elérhető.
7. A közjegyző hivatásgyakorlása során tanúsított pártatlansága alapozza meg a közjegyzői okirat által nyújtott értéktöbbletet, az átláthatóságot, a joghatályt és a közvetlen joghatásokat.
8. A közjegyzőt pártatlansága teszi ideálisan alkalmassá a jogviták megelőzésére, valamint a viták bíróságon kívüli egyezséggel való megoldására, és különbözteti meg más jogi foglalkozások gyakorlóitól, különösen az ügyvédektől.
1. Arra a tényre való tekintettel, hogy az elektronikus aláírás a közjegyző hivatalának technikai eszköze,
ajánljuk,
hogy a tagközjegyzőségek tegyék meg a szükséges intézkedéseket az új technológiák meghonosítása, a közjegyzők megfelelő képzése és az elektronikus közjegyzői aláírás bevezetése érdekében.
2. Arra a tényre való tekintettel, hogy az a jó, ha az elektronikus közjegyzői okirat gyorsan és hatékonyan vesz részt a jogforgalomban,
ajánljuk,
hogy a Latin Közjegyzőség Nemzetközi Uniója az általa kidolgozott alapelvek és elképzelések figyelembevételével segítse elő a tagállamokban az elektronikus közjegyzői aláírás tanúsítására vonatkozó irányelv átültetését a gyakorlatba.
3. Arra a tényre való tekintettel, hogy az elektronikus közjegyzői okirat forgalomképességének feltétele az aláírás és a közjegyzői minőség általános ellenőrizhetősége,
ajánljuk,
hogy a közjegyzői elektronikus aláírás tanúsítását a tagközjegyzőségek ellenőrzése mellett végezzék, valamint hogy a tanúsításkor vegyék figyelembe az ellenőrizhetőségre vonatkozó világviszonylatban kidolgozott elveket és intézkedéseket.
4. Arra a tényre való tekintettel, hogy közjegyzőségnek hivatása gyakorlása során szavatolnia kell az új technológiák alkalmazását, hogy az elektronikus jogforgalomban nem csorbulhatnak a latin közjegyzőség alapelvei, továbbá figyelembe véve a közjegyzőnek az elektronikus jogforgalomban és a jogviszonyokban megjelenő konfliktusok megelőzésében játszott szerepét, továbbá azt a tényt, hogy a közjegyző olyan értéktöbbletet teremt, amely megfelel a modern társadalom bizalommal és biztonsággal szemben támasztott követelményeinek,
ajánljuk,
hogy a tagközjegyzőségek ügyeljenek a közjegyzői okirattal szemben - annak mind elektronikus formában való, mind papír alapú megjelenése esetén - támasztott követelmények megtartására, különösen a feleknek a közjegyző előtti személyes megjelenésére, valamint arra, hogy a dokumentumot a közjegyzővel együtt aláírják, rajta legyen a keltezés, és hogy a közjegyző a közjegyzői okiratot megőrizze. Eközben a társadalom érdekében nem csorbulhat annak bizonyító ereje és végrehajthatósága.
5. Arra a tényre való tekintettel, hogy az új technológiák a polgárok és a közigazgatás közötti kommunikáció fontos eszközét jelentik, és így e kommunikáció korszerűsítésének pótolhatatlan eszközei,
ajánlatos,
hogy a közhiteles nyilvántartásokkal és a közigazgatással folytatott kommunikációval összefüggésben általában erősödjön a közjegyző mint hatósági személy szerepe; meg kell tenni a szükséges jogi és technikai intézkedéseket annak érdekében, hogy a kommunikáció lehetséges és biztonságos legyen, és ennek során különösen a közjegyzők számára közfeladatuk ellátása céljából biztosítani kell, hogy közvetlenül elérhessék ezeket a közhiteles nyilvántartásokat.
6. Arra a tényre való tekintettel, hogy a latin közjegyzőség a közjegyzői közokiratok szabad forgalma révén ezeknek az okiratoknak a bizonyító erejével és végrehajthatóságával mind az elektronikus, mind a papír alapú jogforgalomban hozzájárul a világméretű jogbiztonság megteremtéséhez,
ajánljuk,
hogy tegyen technikai és jogi lépéseket a világméretű elismertetés érdekében.
7. Arra való tekintettel, hogy a tagközjegyzőségek területén eltérő az új technológiák fejlettségi szintje,
ajánljuk,
hogy működtessük a szolidaritás és segítségnyújtás elvét, ahogy az a Latin Közjegyzőség Uniójának alapelvei szerint illik.
1. Annak érdekében, hogy meg tudjunk felelni a gyorsasággal és hatékonysággal szemben a globalizáció folytán támasztott követelményeknek, és hogy csökkentsük a jogforgalom költségeit, az igazságszolgáltatással összefüggő költségeket is beleértve, elengedhetetlen, hogy megelőző bekapcsolásával kizárólagosan a közjegyző szavatolja minden olyan jogi aktus jogszerűségét, amely magánjogi jogi személyeket érint, így például az alapításét, az alapszabály módosításaiét, a megszüntetését, a végelszámolásét vagy a törvényes képviselő kinevezését.
2. Annak érdekében, hogy a nemzetközi jogforgalomban egyszerűbbé váljék a magánjogi jogi személyek jogszerű megalapításának, létezésének és képviseletének a bizonyítása, célszerű lenne megalkotni és meghatározni egy olyan nemzetközi érvényű igazolást, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) Megnevezés/cégnév;
b) Székhely;
c) Időtartam;
d) Alap-/törzstőke;
e) Cégforma;
f) Tevékenységi kör;
g) Törvényes képviselet.
Az irányító és képviseleti szerv tagjai, képviseleti jogkörüket is beleértve.
A javasolt közjegyzői igazolásban meg kell adni azokat a dokumentumokat/forrásokat, amelyekből az igazolás elkészítéséhez szükséges információk származnak.
3. Az UINL illetékes szervei tegyék meg a szükséges intézkedéseket a javasolt igazolás univerzális elismertetése érdekében. A szerkesztőbizottság javasolja, hogy alakítsák át e célból munkacsoporttá.
4. Új vállalkozások alapítása és a gazdasági tevékenység ösztönzése céljából ajánlatos az egyszemélyes jogi személy (egyszemélyes társaság) meghonosítása azokban az országokban is, amelyekben ezt az intézményt még nem engedélyezik.
5. Elveinek és - különös tekintettel a bizonyító erőre és a jogbiztonságra - esszenciális értékének érintetlen megőrzése mellett a latin közjegyzőség nyitott a más jogrendszerekkel, így például a common law-val fenntartott kapcsolatokra, annak érdekében, hogy a társasági jog területén megkönnyítse a gazdasági és jogi forgalmat. E terv megvalósításának támogatására célszerű lenne a Föld különböző országaiban az Unió által feljogosított médiumok útján tájékoztatást adni ennek előnyeiről és az ezzel kapcsolatos olyan törvényhozási újdonságokról is, amelyeket a latin típusú közjegyzőség nyújt. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Kopár Bernadett jogtanácsos, MOKK
[2] Rövidített változat. Készítette: Dr. Dankó Patrícia közjegyző, előadta: Dr. Kopár Bernadett MOKK jogtanácsos.
Visszaugrás
