A MTA Jogtudományi Intézetének munkatársai által a Tudomány napja alkalmából került sor október 29-én a Dél-szláv konfliktus nemzetközi jogi aspektusai, és november 5-én Az Európai Unió kapujában c. konferenciák megrendezésére. A dél-szláv válságról szóló konferencián előadtak: Lamm Vanda, igazgatónő; Mascsenkó Viktor; tudományos főmunkatárs és Sulyok Gábor, tudományos munkatárs.
1. Az első előadást Mascsenkó Viktor tartotta A délszláv válság nemzetközi jogi és emberi jogi aspektusai címmel. Az előadó a délszláv válság következményeit vizsgálta, kitérve a szuverenitás, és az erőszak-alkalmazás jogosságának kérdésére. A szuverenitással kapcsolatban kifejtette, hogy abszolút jellegének hangsúlyozása már rég nem reális: az állami szuverenitás leple alatt nem lehet népirtást elkövetni, mert a következmény nemzetközi ellenőrzés alá helyezés. A Jugoszláviával szemben alkalmazott erőszak jogosságát vizsgálva az előadó rámutatott arra, hogy már az ENSZ Alapokmány kimondja a beavatkozás tilalmát. Az alkalmazott erőszak jogtalan volt, mert a NATO megkerülte az ENSZ-et, hiszen nem kapott felhatalmazást a Biztonsági Tanácstól, ami pedig az erőszak-alkalmazás jogszerűségének feltétele. Az azonban, hogy az ENSZ az erőszak alkalmazása után részt vállalt a konfliktus lezárásában, gyakorlatilag az erőszak-alkalmazás legitimitásának elismerését jelenti. Az előadó az eseményeket az erkölcs és jog összeütközéseként látja, ahol az erkölcs győzedelmeskedik, ami azonban számos problémát vet fel.
2. A következő előadást Lamm Vanda tartotta Délszláv konfliktus a Nemzetközi Bíróság előtt címmel. Az előadó vázolta a Nemzetközi Bíróság előtt a délszláv konfliktussal kapcsolatban felmerült tizenkét ügyet. Mindegyik ügy kimenetele az első kimenetelétől függ, amelyet Bosznia Hercegovina indított Jugoszlávia ellen genocídium vádjával 1993-ban. Jugoszlávia vitatta a Bíróság joghatóságát, mégis 1997-ben ellenkérelmet nyújtott be, amellyel - az előadó véleménye szerint - alávetette magát a Bíróság joghatóságának. 2000 őszén nagy változások mentek végbe, ugyanis a jugoszláv ENSZ-tagsággal kapcsolatos vita 2000. november 1-vel megszűnt azzal, hogy újra felvették az ENSZ-be. 2001. áprilisában azonban a tagfelvételi határozat alapján Jugoszlávia kérte az 1996-os joghatóságot megállapító határozat felülvizsgálatát. Azzal érvelt, hogy 2000. november 1-jéig nem volt tag, így nem volt részese a Statútumnak, és a Genocídium Egyezménynek sem. Ezzel kapcsolatban az előadó rámutatott Belgrád magatartásának kettősségére: bizonyos egyezményekben jogutódnak tekinti magát, másokban viszont nem. A felülvizsgálat kérdésében ítélet februárban várható.
3. A harmadik előadást Sulyok Gábor tartotta Humanitárius intervenció és a délszláv válság címmel. Az előadó először a humanitárius beavatkozás fogalmi elemeit vette sorra, majd a jogszerűség kérdésével foglalkozott. A humanitárius beavatkozás akkor jogszerű, ha a Biztonsági Tanács előzetes és kifejezett felhatalmazást ad rá. Két esetben jogszerű lehet e nélkül is: egyrészt ex post facto elismeréssel, illetve implicit felhatalmazás esetén, másrészt a Közgyűlés is tehet ajánlást, kivéve, ha a Biztonsági Tanács egyidejűleg és aktívan foglalkozik az üggyel. A humanitárius intézkedésre csak a béke veszélyeztetése után kerülhet sor. Végezetül kapcsolódva Mascsenkó előadásához, Sulyok is megjegyezte, hogy a Jugoszláviával szemben alkalmazott erőszak nem volt jogszerű.
Az Európai Unióról szóló konferencián előadtak: Vörös Imre, igazgatóhelyettes; Bragyova András, tudományos tanácsadó; Ferenczy Endre, tudományos főmunkatárs és Halász Iván, tudományos munkatárs.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
