A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és a Magyar Pszichológiai Társaság szervezésében került megrendezésre Budapesten, 2021. szeptember 17-18-án az I. Országos Igazságügyi Pszichológus és Pszichiáter Szakértői Konferencia. A szervezők 2020 őszére tervezték a rendezvény lebonyolítását, azonban a koronavírus okozta világjárvány ennek is gátját képezte. A disputa az igazságügyi pszichológus és pszichiáter szakértők, bíróságok és hatóságok alkalmazottai, ügyészek, valamint - szűk számban - ügyvédek részvételével zajlott. Az előadók között megtalálhattuk mind a szakma által elismert pszichológus és pszichiáter szakértőket, mind a jogásztársadalomnak a téma iránt elkötelezett, jelentős tudományos munkássággal bíró tagjait is. A konferencia mindkét napján a délelőtti órákban színvonalas előadásokat hallgathattak meg a résztvevők, majd az ebédszünetet követően kiscsoportos workshopok, kutatási beszámolók, esetismertetések következtek.
A kétnapos eseményt Mityók Csaba, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara 2. tagozatának elnöke nyitotta meg, aki nyitóbeszédében kitért arra, milyen jelentőséggel is bír a pszichiátria, valamint a pszichológia mint szakma önállóságának fejlődése. Kiemelte a Módszertani levelek kidolgozásának és szerkesztésének fontosságát, az öt évvel ezelőtt újjáalakult kamara, ezzel együtt a jogszabályi változások nehézségeit, továbbá az 5/2020. számú MISZK Módszertani levél jelentőségét. Rávilágított, hogy az igazságügyi pszichiáter és pszichológus által elvégzett vizsgálatok és az általuk elkészített szakvélemények szerepe a tárgyalóteremben nélkülözhetetlen és különös hangsúllyal bír. Lényegesnek tartotta, hogy a most megrendezésre kerülő diskurzuson a különböző szakmák képviselői olyan kérdéseket tudnak egymással megbeszélni, amelyeket rendszerint nincs lehetőség megvitatni sem a tárgyalóteremben, sem a bíróságok folyosóján. Mityók Csaba hangsúlyozta, hogy a különböző szakmák kommunikációját elengedhetetlennek és nélkülözhetetlennek tartja.
Ezt követően Szegedi Noémi bíró beszélt, a konferencia névadójának, Szegedi Mártonnak a lánya. Meglátása szerint édesapjának a pszichológia mint szakma egyben a hivatása is volt. Pszichoterápiát folytatott, igazságügyi szakértői feladatokat látott el mind büntető-, mind családjogi ügyekben - minden esetben teljes szívvel-lélekkel, elkötelezettséggel, és tudományos munkái is széles körben ismertek mind a mai napig. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán is tevékenykedett, ahol töretlen lelkesedéssel tanított. Szakértőként tisztában volt azzal, hogy milyen speciális tudásra van szükség az igazságügyi szakértői tevékenység ellátásához, és mekkora jelentősége van e körben a jogi ismeretek megszerzésének is. Szegedi Márton a Semmelweis Egyetemen 1999-ben maga szervezte meg az akkreditált igazságügyi szakpszichológus képzést, és a képzés jogi ismereteinek oktatása körében lányát is segítségül hívta. Sajnos Szegedi professzor halálát követően ez a képzés megszakadt. Szegedi Noémi rávilágított: óriási veszteségnek tartja a szakma szempontjából, hogy jelenleg ez a képzés már nem érhető el.[1] Szegedi Márton úgy vélte, lényeges az együttműködő szakterületek számára, hogy bizonyos alapismeretekkel rendelkezzenek egymás szakmáját érintően. A bírónő maga is úgy véli, hogy az igazságügyi pszichiáter és pszichológus szakértők, valamint a bírák, az ügyvédek és a hatóságok tevékenységének összefonódása folytán nélkülözhetetlen lenne az egymás szakmájába, hivatásába történő betekintés, az egymás irányában felmerülő kérdések megfogalmazása. A konferencia kezdetén egyúttal megköszönte mind Szegedi Márton lányaként, mind családjogi bíróként a szervezőknek a konferencia megszervezését.
- 61/62 -
A megnyitót követően az első plenáris előadáson Pataky Ilona igazságügyi klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológus - aki korábban maga is Szegedi Márton tanítványa volt - Czenner Zsuzsannával közös előadásában a hazai igazságügyi pszichológiai szakértés történetéről tartott különösen szemléletes bemutatót. Az 1970-es évekre tehetők az első esetek, amikor az igazságügyi pszichiáterek szakértői véleményükhöz klinikai szakpszichológus véleményére is igényt tartottak, így együttműködésük kérdése egyre hangsúlyosabbá vált. Az előadó az első ilyen szakértői vélemény elkészítésének élményét is felelevenítette a hallgatóságnak. Fontos mérföldkő volt a Magyar Pszichiátriai Társaság megalakulása, majd 1982-ben készültek el az első szakvizsgabizonyítványok a klinikai pszichológia körében, így ez is önálló szakterületté vált. E szakmák önállósága indította el a klinikai igazságügyi pszichológia önállóságát is. Hivatkozott Szegedi Márton munkásságára, az általa létrehozott 20. számú Módszertani levélre, amely ugyan nem "emelkedett jogerőre", mégis ennek iránymutatásait figyelembe véve dolgoztak a szakértők a továbbiakban is. Pataky Ilona utalt a határidők rövidségére, ami egyaránt megnehezíti mind az igazságügyi szakértők, mind a bírák munkáját. Kiemelte az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott szakértői névjegyzék létrehozását, nehézségként említve azt, hogy a közlekedési, munka-, illetve klinikai szakpszichológusok közötti szakmai különbség nem volt látható a bíróság számára, így a bírónak nem volt egyértelmű az, hogy az adott szakértő kompetensnek minősül-e a neki megküldött ügyek vizsgálatában. 2005-től új korszak kezdődött az igazságügyi pszichológiai tevékenység területén, ugyanis akkor születtek új, fontos jogszabályok,[2] amelyek nagy segítséget jelentettek a szakma számára. Ezt egészítette ki a bírák képzése, amelyben szintén egyre nagyobb tér jutott az igazságügyi pszichológus szakértőknek is. Elindult a párbeszéd a szakmák között, amit az előadó által a "támadások kereszttüzének" nevezett időszak követett, azaz folyamatos támadás érte a szakértőket a módszereik és eljárásaik kapcsán, s ezt a módszertani levél hiánya tovább nehezítette. A bíráktól érkező kérdések száma is nőtt - egyes ügyek kapcsán akár 50-60 kérdés is előfordult. Utóbb az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara vállalta a klinikai szakpszichológusok igazságügyi szakértői képzését. A plenáris előadást követő beszélgetés során bírói kérdésre hivatkozás történt a 9/2006. (II. 17.) IM rendeletre - amelyet a szakma kompetenciarendeletként emleget -, mely az 5. számú Módszertani levéllel egyetemben kimondja, hogy az igazságügyi klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológia területére kijelölt szakértő egyaránt kompetens felnőttek és gyermekek vizsgálatára, függetlenül a szakvizsgájától, bár ez a kérdés nagyon sok esetben vitát eredményezett - főként családjogi természetű ügyekben - a tárgyalótermekben.[3]
A nap következő plenáris előadását Idzigné Novák Csilla büntető ügyszakos kúriai bíró tartotta, aki az igazságügyi szakértő büntetőügyekben betöltött szerepéről szólalt fel. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a rendezvényen a különböző szakmák és a jogászi hivatásrend képviselői tudnak találkozni és eszmét cserélni egymással. Az előadást egy sokatmondó idézettel kezdte: "Nincs ember, ki minden tudományban, mesterségben jártas volna; és ezt a' bírótul sem követelhettyük. Az ő hivatása törvények szerint ítélni; kötelessége tehát, hogy ezeket ismerje. A' mi pedig saját körén, a' törvénytudományokon kívül esik, azt mások jobban tudhattyák, és illik, hogy ha efféle kérdések előjönnek, műértők segítségével éllyen..."[4] A pszichiáter és pszichológus szakértőket is ezekhez a műértőkhöz sorolta, akik nélkülözhetetlenek a bírák számára. Lényegesnek vélte a bírák pártatlansága és függetlensége mellett a szakértők függetlenségét, ezzel együtt a szakértők "rátermettségét" is, hiszen mindez elengedhetetlen a pszichiáter és a pszichológus szakértők esetében is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
