Az Európai Unióra és Magyarországra nehezedő 2015. évben jelentkező migrációs nyomás hatására a Magyar Kormány 2015-ben jogi és fizikai határzár felállításáról döntött. A jogi értelemben vett határzár több, a magyar belbiztonságot érintő jogszabály, köztük a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény - továbbiakban: Btk. - módosítását, így az embercsempészés bűncselekményének a szigorítását is eredményezte. A büntetési tételkeretek megemelésének célja általában a generális és a speciális prevención keresztül a társadalom hatékonyabb védelme. A büntetésnek, mind az elkövető, mind pedig a társadalom többi tagjainak vonatkozásában a visszatartó erő hatásával kell bírnia, a büntetések egyértelmű prevenciós hatása azonban a bírói jogalkalmazás eszközén keresztül jelentkezik érdemben.
Az embercsempészés bűncselekményét a büntetőügyek jelentős számában bűnszervezet keretei között követik el, tekintettel arra, hogy az embercsempészés egy folyamat, melynek lényege az, hogy az előre megtervezett útvonalon a lehető legrövidebb időn belül minél több illegális migránsnak a kiinduló országból több tranzitországot érintve a célországba történő tovább jutásában nyújtsanak segítséget. Ennek megvalósításához egy jól működő logisztikai rendszerre van szükség, ahol tervszerű, magas fokú konspirációt igénylő, munkamegosztáson alapuló tevékenység folyik. Ebből következően az elkövetők kiépítik hazai és nemzetközi kapcsolataikat, megteremtik az anyagi és technikai erőforrásokat ahhoz, hogy gyorsan és hatósági ellenőrzéstől mentesen tudják végrehajtatni a szállításokat. Azonban ahhoz, hogy a bűnszervezetben történő elkövetést a terhelt terhére ítéleti bizonyossággal meg lehessen állapítani, bizonyítani kell a hosszabb időre szervezettséget, a tervszerűséget, a fokozott konspirációra való törekvést és a munkamegosztást, valamint azt, hogy a terhelt tudata átfogta azt, hogy egy bűnszervezet tagjaként követi el a bűncselekményt.[1] Azonban a bűnszervezetben elkövetés bizonyítása az ilyen büntető ügyekben nem minden esetben vezet eredményre.
Témám egy jogeset kritikai elemzésével annak bemutatása, hogy az embercsempészés bűncselekményét 2015. szeptember 15. napjától érintő szigorítások mikor és hogyan változtatták meg a Komáromi Járásbíróság gyakorlatát akkor, amikor a bűnszervezetben történő elkövetést nem sikerült a terhelt terhére kétséget kizáróan megállapítani.
- 60/61 -
Az elmúlt 25 évben folyamatosan nőtt a globális migráció mértéke: az ENSZ adatai szerint 2015-ben már 244 millióan tartózkodtak saját országuktól különböző államban. 2015 első negyedévében mintegy 70 ezer menedékkérő zúdult illegális határátlépőként az Európai Unió külső határaira, a menedékkérők közel fele szír és afgán állampolgárként a nyugat-balkáni útvonalon érkezett.[2] A legjelentősebb európai befogadó államok aktív népességének közel tíz százalékát bevándorlók alkotják.[3] A nemzetközi migráció volumene, intenzitása tovább nő. Ennek oka a globalizáció kibontakozása, a nemzetközi csatornák kiszélesítése, az, hogy egyes régiók gazdaságilag tönkre mennek, a geopolitikai, valamint egyéb fegyveres konfliktusok városokat, országokat dúlnak fel, valamint közre játszanak a klímaváltozás negatív hatásai is. Az Európára nehezedő migrációs nyomás 2016-os évben sem csökkent, és előreláthatólag a következő években sem fog.[4] A szabálytalan határátlépések száma 2015. szeptember 15. napja után 914 fő, 2016-ban 2843 fő[5], 2017-ben 1631[6] fő volt. Ennek okán a migrációs válság és a vele együtt járó szervezett embercsempészés elleni küzdelem jó ideig az Európai Unió és tagállamainak komoly kihívást fog jelenteni.[7]
A Frontex[8] által nyilvántartott vándorlási útvonalak közül hazánkat, Szlovákiát, Csehországot érinti a Keleti földközi-tengeri útvonalon keresztül a Nyugat-balkáni útvonal, valamint érkeznek migránsok Kelet-Európa felől. 2015 év első félévében az egyik legnagyobb forgalmú útvonal volt a Nyugat-balkáni útvonal, ebben az évben legtöbben Németországban, Svédországban, Olaszországban, Görögországban, Franciaországban és Magyarországon nyújtottak be menedékkérelmet. A menekültek letelepedési célja azonban Nyugat-Európa, így a kelet-közép-európai országok csupán tranzit országok.[9]
Mint valamennyi migrációs válságnak, úgy a 2015. évben bekövetkezettnek is szükségszerű velejárója volt a szervezett embercsempészés bűncselekmények számának megnövekedése[10]. Nemcsak az államhatárok védelme, hanem a migráns személyek védelme érdekében is szükséges volt tovább szigorítani az embercsempészés elleni büntetőjogi fellépést. Több súlyos következményekkel járt az embercsempészek embertelensége, kamionokba tömegesen megfulladt emberekről, hajótörések miatt vízbe fulladt menekültekről szóltak a hírek.
Az Európai Uniónak és az egyes tagállamoknak, így Magyarországnak, Szlovákiának, Csehországnak és Lengyelországnak külön-külön és, mint a V4-ek tagjának is voltak reakciói a 2015. évi migrációs válságra, valamint preventív intézkedései a jövőbeni migrációs válság megakadályozására, így az illegális határátlépés és az ezt elősegítő embercsempészés visszaszorítására is.
Az Európai Unió és a schengeni határ külső védelme, de az államok saját területének védelme is feladat. A Schengeni Szerződés 26 tagja között a belső határellenőrzést eltörölték, a külső határokat viszont az érintett tagállamnak szigorúbban kell ellenőriznie és védenie.
"A biztonság és a védelem kontextusában meghatározó a mindkét területet érintő válság fogalma, amely alatt olyan helyzetet, eseményt vagy bekövetkezésük olyan kockázatát értjük, amely az adott állam, vagy államcsoport (szövetség) működését, az emberek élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztetheti, kialakulása jelentős károkat okozhat, amelynek időbeni és hatékony kezeléséhez a normál (válságmentes) időszakban alkalmazott jogszabályok, eljárások nem elegendőek, a válság elhárítása kormányzati intézkedéseket igényel és többletforrások felhasználását teszi szükségességé."[11]
A 2015. évben megvalósult migrációs hullám és a jövőben várható tömeges illegális bevándorlás egyértelműen válságnak tekinthető, melynek elhárítására a Magyar Kormány különféle intézkedéseket vezetett be. Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló 2015. évi CXL. törvény alapján a magyar Büntető Törvénykönyvben új tényállási elem lett a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, továbbá módosításra került az embercsempészés tényállása is. A büntetőeljá-
- 61/62 -
rásról szóló 1998. évi XIX. törvény kiegészült a XXVI/A. fejezettel, mely a határzárral kapcsolatos bűncselekmények elkövetése esetén alkalmazandó eljárási szabályokat tartalmazza.
A 2015. szeptember 15. napjai törvénymódosítással az embercsempészés valamennyi alakzatának büntetési tétele szigorodott. Mindemellett külön tényállás lett és a legsúlyosabban büntetendő az, amikor az embercsempészés szervezője vagy irányítója a csempészett személy sanyargatásával, fegyveresen, felfegyverkezve, üzletszerűen vagy bűnszövetségben követi el az embercsempészést, illetve a minősítő körülmények halmozódása valósul meg. Amennyiben az embercsempészés szervezője vagy irányítója a kifejtett módon bűnszervezetben követi el a bűncselekményt, akkor tíz évtől huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a cselekménye.
A Komáromi Járási Ügyészség illetékességi területén 2015. évben, 2015. szeptember 15. napját megelőző 8 hónapban jelentősen elszaporodott az embercsempészés bűncselekmények száma, míg 2014. évben 27 büntetőügyben indult nyomozás, addig 2015. évben csaknem a duplájára, 52-re növekedett az ilyen nyomozások száma. 2015. szeptember 15. napjától azonban ismételten csökkent, 2015. szeptember 15. napjától 2015. december 31. napjáig 1 ügyben, 2016. évben 8 ügyben, 2017. évben 6 ügyben, 2018. évben a cikk megírásáig 1 ügyben indult nyomozás embercsempészés bűncselekmény miatt.[12]
| Az embercsempészés miatti vádemelések összes száma | Magányos elkövetéssel összefüggő vádemelések száma | Jogerős, bűnösséget megállapító ítéletek száma | Jogerős, magányos elkövetőkkel kapcsolatos bűnösséget megállapító ítéletek száma | |
| 2015. évben indult 2015. szeptember 15. napját megelőzően indult nyomozás eredményeként | 35 | 34 | 34 | 33 |
| 2015. szeptember 15. napját követően a cikk megírásáig indult nyomozás eredményeként | 4 | 3 | 4 | 3 |
2015. szeptember 15. napját követően 3 esetben született jogerős, magányos elkövetővel szemben hozott, bűnösséget megállapító ítélet. Ezekben az esetekben a Btk. 353. § (2) bekezdés a) és b) pontjait, a vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva történő minősítő körülményt vagy ezek közül legalább az egyiket meg lehetett állapítani a terhelt terhére, az embercsempészés ilyen esetének a büntetési tételét 1-5 évig terjedő szabadságvesztésről 2-8 évig terjedő szabadságvesztésre emelte a jogalkotó.
Ezekből az esetekből 2 eset volt hasonló a 2015. évben, azonban 2015. szeptember 15. napját megelőzően indult 33 esethez, melyben szintén jogerős, magányos elkövetővel szemben hozott, bűnösséget megállapító ítélettel zárult a büntetőügy. Ilyen esetekben jellemzően bizonyítékként a Magyarországon büntetlen előéletű terhelt beismerő vallomása, a migráns tanúk vallomásai, a határregisztrációs adatok, az elfogást rögzítő rendőri jelentés és az embercsempészéshez használt gépjármű helyszíni szemléjén rögzített bizonyítékok, valamint a terhelttől lefoglalt mobiltelefonokból kinyert adatok álltak rendelkezésre, esetleg a gépjármű eredetét igazoló szerződés. A 2015. szeptember 15. napját követően jogerősen befejezett mindkét büntetőügyben megállapíthatók voltak a szervezettségre utaló körülmények is.
A Komáromi Járási Ügyészség ezekben a büntetőügyekben az őrizetben lévő terheltet 72 órán belül bíróság elé állította. A Komáromi Járásbíróságon és a Tatabányai Törvényszéken ilyen esetekben 2015. szeptember 15. napját megelőzően az volt az ügyészségi indítványtételi és ezzel egyezően a büntetés kiszabási gyakorlat, hogy a bíróság a terhelttel szemben felfüggesztett szabadságvesztést és - amennyiben annak feltételei fennálltak - kiutasítást szabott ki.
2015. szeptember 15. napjától az ügyészség a büntetési tételkeret megemelésére tekintettel a kifejtett büntetőügyekben a szinte ugyanazon feltételek, enyhítő körülmények mellett megvalósított embercsempész terhelt vonatkozásában a kiutasítás mellett középmérték körüli végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. Ezzel szemben az elsőfokú és a másodfokú bíróság is - hiába a büntetési tételkeret megemelésének - továbbra is lehetőséget látott a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére azzal az indokkal, hogy a vádlott vonatkozá-
- 62/63 -
sában az enyhítő körülmények nagyobb száma és nyomatéka okán jelentős mértékben el tudott térni a megemelkedett 5 év középmértéktől lefelé történő irányba.
Ez volt a büntetés kiszabási gyakorlat egészen egy szerb embercsempésznek 2018. év elején történő elfogásáig. Az irányadó tényállás szerint a terhelt az esti órákban - közelebbről meg nem határozható időpontban - a szerb-magyar államhatár közelében egy erdős terület mellett az általa vezetett, szerb honosságú személygépkocsiba felvette az útlevéllel, beutazási és tartózkodási engedéllyel nem rendelkező, Magyarország államhatárát a jogszabályi rendelkezések megszegésével (az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 11. § alapján az államhatárt nemzetközi szerződésben és törvényben meghatározott feltételekkel - ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kivételt nem tesz - a forgalom számára megnyitott, a forgalom jellegének megfelelő közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyen vagy a határátlépési ponton, ellenőrzés mellett szabad átlépni) átlépő 1 fő iraki és 5 fő afgán állampolgárokat, akikkel Ausztriába indult.
A rendőrség járőrei a hajnali órákban az M1 Autópálya egyik pihenőhelyénél ellenőrzés alá vonták a terhelt által vezetett személygépkocsit. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a terhelt által szállított migráns személyek sem Magyarország területére, sem pedig az Európai Unió más tagállamának területére történő útlevéllel, beutazási és tartózkodási engedéllyel nem rendelkeznek.
Ebben az esetben is szinte ugyanazok a bizonyítékok álltak rendelkezésre, így a büntetlen előéletű vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését, tudomása volt arról, hogy az általa szállított személyek jogtalanul lépték át Magyarország államhatárát és jogellenesen szándékoznak tovább utazni Magyarországról Ausztriába. Ezen túlmenően azonban részletes vallomást nem tett. Rendelkezésre álltak a migráns tanúk vallomásai, a terhelt elfogásának körülményeit rögzítő rendőri jelentés, a helyszíni szemlén rögzítettek, valamint a határregisztrációs adatok. A terhelt javára értékelhető enyhítő körülmények is szinte ugyanazok voltak, azonban 2016. évtől kevesebb migráns[13] érkezett hazánkba, így az embercsempészés is csökkent, emiatt már a bűncselekmény elszaporodottságát, mint súlyosító körülményt aggálytalanul nem lehetett a terhelt terhére róni.
A következetes ügyészi indítványtételnek megfelelően a bizonyítékok mérlegelését, a büntetés kiszabása körében értékelendő tényezők figyelembevételét követően az ügyészség ebben a büntetőügyben is középmérték körüli végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására és kiutasítás alkalmazására tett indítványt, a bíróság az indítványnak megfelelően 3 év végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki a terhelttel szemben és 5 évre kiutasította Magyarország területéről. Az ítélet első fokon jogerőre emelkedett, a bíróság szóbeli indokolása az volt, hogy a büntetés kiszabásánál figyelembe vette azt, hogy a terhelt ellenőrzése a Nemzeti Nyomozó Iroda által 2018. január 15. napján elrendelt irányított ellenőrzés volt, a terhelt 2017 szeptemberétől elfogásának napjáig többször, rendszeresen átlépett a magyar-szerb határon és a rendőri ellenőrzést megelőzően gyanús körülmények között egy osztrák rendszámú gépjárművel együtt haladt. Ugyan a bűnszervezetben történő elkövetést a bíróság sem találta kétséget kizáróan bizonyítottnak, azonban ezeket az önmagukban nem, de összességükben a szervezettségre utaló gyanús körülményeket súlyosító körülményként vette figyelembe.
Az egyéni és az általános prevenció a társadalom védelmének olyan rész vagy közvetlen céljai, amelyeknek együttesen kell megvalósulnia ahhoz, hogy a büntetés célja összességében elérhető legyen. Az egyéni prevenció egyik eszköze az elkövető újabb bűncselekmény elkövetésétől történő visszatartása, azaz amikor az elkövető nem erkölcsi megfontolásból, hanem a büntetéstől való félelméből nem követ el újabb bűncselekményt, mert a bűncselekményből származó előnyöket, az embercsempészés esetén a hirtelen, rövid idő alatt megszerezhető haszon reményét szembe állítja a bűncselekményből származó hátránnyal, az esetleges végrehajtandó szabadságvesztés letöltése miatt a teljes erkölcsi, érzelmi és anyagi megsemmisülés veszélyével. Az általános prevenció egyik eszköze a büntetéssel való fenyegetéssel és a büntetés alkalmazásával való elrettentés, azonban a büntetőjogból fakadó elrettentés csak az igazságszolgáltatás működésével realizálódik. A büntetések, büntetési tételek törvényi szabályozása és ezek alkalmazása társadalmi értékrendet is közvetít, a büntetőjogi norma érvényét és a bűncselekmény kollektív helytelenítéseként erősíti a társadalmi integrációt.[14]
A 2015. évi CXL. törvény Btk.-t módosító rendelkezései az embercsempészés vonatkozásában nyilvánvalóan azt a célt szolgálták, hogy az embercsempészekkel szemben, már nemcsak a bűnszervezet megállapítása esetén kell a törvény teljes szigorával fellépni.[15] Ezek a változások azt a kriminálpolitikai üzenetet hordozták, hogy a büntetés kiszabása körében az eljárás gyorsítása, mint ügyészi tevékenység mellett ügyészi indítványnak a kiutasítás intézkedés mellett még szigorúbb büntetés, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására kell irányulnia.
Egy szuverén állam államhatárának átlépését, a beutazást különböző feltételekhez kötheti. Ebből követ-
- 63/64 -
kezően az állam szabadon dönthet arról, hogy mely személyeknek, milyen feltételekkel engedélyezi a határátlépést, milyen eszközökkel védi a határait, azaz hogyan lép fel az illegális migrációval, valamint az azt elősegítő embercsempészéssel szemben. A határzár és az embercsempészés bűncselekmény büntetési tétele szigorításának üzenete az, hogy Magyarország területére csak a magyar jogszabályokat betartva lehet bejutni[16] és súlyos büntetés jár az embercsempészésért. Már nem válhat be az a terhelti védekezési taktika, hogy az elkövető beismeri az embercsempészt, azonban az elkövetés, a megszervezés körülményeire vonatkozóan nem tesz vallomást és egy felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott kiutasítással a bűncselekményhez használt gépjárművel szabadon távozhat Magyarország területéről.
Ez az egy büntetőügy azonban nem ad teljes bizonyosságot a jövőbeni büntetés kiszabási gyakorlatról, de látható, hogy a megfelelően következetes, az adott ügy minden elkövetési körülményeit is figyelembevevő ügyészi indítványtételi gyakorlattal sikerülhet kimozdítani a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására irányuló igazságszolgáltatási gyakorlatát, a jogalkalmazói szigor kikristályosodásának megállapítása azonban utóvizsgálatot igényel majd.
JEGYZETEK
[1] Boross Zoltán: Az embercsempészés aktuális kihívásai. Ügyészek Lapja, 2017/5. huszonnegyedik évfolyam, 70.
[2] Póczik Szilveszter: A 2015-2016. évi migrációs válság egyes büntetőjogilag releváns szociális összetevőiről. Ügyészek Lapja, 2017/5. huszonnegyedik évfolyam, 47-48.
[3] Bartkó Róbert: Az Európai Unió büntetőjogi reformja a terrorizmus elleni küzdelemben. Ügyészek Lapja, 2017/3-4., huszonnegyedik évfolyam, 6.
[4] Bartkó Róbert: Az illegális migráció elleni fellépés eljárásjogi eszközei az új büntetőeljárási törvény tervezetében. Ügyészek Lapja 2016/6., huszonharmadik évfolyam, 17.
[5] Bartkó Róbert: Changing on the principle of legality in the Hungarian legal fight against the irregular migration, International Journal of Current Advanced Research, ISSN: O: 2319-6475, ISSN: P: 2319-6505, Impact Factor: SJIF: 5.995., Available Online at www.journalijcar.org ,Volume 6; Issue 8; August 2017; Page No. 5352-5354.
DOI: http://dx.doi.org/10.24327/ijcar.2017.5354.0704
[6] http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo/elfogott-migransok-szama-lekerdezes?created%5Bmin%5D=2018-02-01-&created%5Bmax%5D=2018-03-01&created%5Bmin_year%5D=2017&created%5Bmin_month%5D=12 [letöltés ideje: 2018. február 12.]
[7] https://www.migraciokutato.hu/hu/2017/02/22/migracios-varakozasok-2017-re/ [letöltés ideje: 2017. december 12.]
[8] Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség: segíti az uniós országok és a schengeni társult országok külső határigazgatás terén végzett munkáját, valamint a határellenőrzés uniós szintű harmonizációját.
[9] https://europa.eu/european-union/about-eu/agencies/frontex_hu [letöltés ideje: 2017. 12.10.]
[10] B/11709 A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2015. évi tevékenységéről: Az embercsempészés 2015. évben az előző évihez képest közel a duplájára emelkedett, 662 ilyen bűncselekményt követtek el (2014: 363).
[11] Lakatos László: A magyar honvédelmi igazgatás. Az állam honvédelmi funkciói és azok kapcsolata a nemzeti biztonsággal. In: Farkas Ádám - Kádár Pál (szerk.): Magyarország katonai védelmének közjogi alapjai. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2016. 171-172.
[12] A statisztikai adatok a Legfőbb Ügyészség Kabinet Adatvédelmi és Biztonsági Osztálya vezetőjének engedélye alapján kerültek legyűjtésre.
[13] A Legfőbb Ügyész 2016. évi beszámolója szerint a regisztrált embercsempészések száma az előző évihez képest közel a felére csökkent, 351 ilyen bűncselekményt rögzítettek (2015: 662).
[14] Nagy Ferenc - Tokaji Géza: A Magyar Büntetőjog Általános Része. Budapest, Korona, 1998. 277-279.
[15] Kopasz Zsolt: Ügyészségi tapasztalatok az államhatár rendjét érintő bűncselekményekkel összefüggő büntetőeljárásokról. Ügyészek Lapja, 2017/5. huszonnegyedik évfolyam, 65.
[16] Harsányi Kinga: "Jogi határzár" - büntetőjogi védelem az illegális bevándorlás ellen.
http://arsboni.hu/jogi-hatarzar%E2%94%80-buntetojogi-vedelem-az-illegalis-bevandorlas-ellen/ [letöltés ideje: 2017. december 15.]
Lábjegyzetek:
[1] Zsirai Veronika, ügyész, PhD-hallgató (Komáromi Járási Ügyészség, SZE Doktori Iskola)
Visszaugrás
