A közös jogkezelést eredetileg a nyilvános előadások műszaki háttere, az intenzív jogvédelem, valamint a szerzők vagyoni jogainak hatékony képviselete tette elengedhetetlenül szükségessé. A technika fejlődésével ugyanis idáig nem ismert felhasználási módok elengedhetetlenné tették a közös jogkezelés megvalósítását. A nyilvános előadás fogalmát kiterjesztő módon értelmezik, annak számít a közönség részvételével bonyolított "élő" előadásokon túlmenően a közönség személyes jelenléte mellőzésével
- a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, vendéglátóiparban videokészüléken való zeneszolgáltatás,
- filmalkotás vetítése,
- közönséghez közvetített mű hangszóróval való megszólaltatása,
- közönséghez közvetett mű képernyőre való megjelentetése.
A nyilvános előadás volt az a felhasználási mód, amelynél először merült fel annak igénye, hogy a szerző számára biztosítani kell a jogérvényesítés lehetőségét olyan esetekre, amikor a szerző sem a felhasználó személyét, sem a ténylegesen felhasznált műveket sem ismerte, ilyenkor az előzetes szerződéskötésre nem volt mód. A szerzőt megillető honorárium behajtása irreálisan nehéznek tűnt.
A közös jogkezelésre szüksége volt a felhasználók számára is, hogy védve legyenek váratlanul felbukkanó szerzői honorárium igényektől. A különböző fejlett technikát igénylő (hangfelvétel sugárzás stb.) felhasználási módok a XX. században tömegessé váltak.
Ennek megfelelően a szerzők szerte a világon és Magyarországon is már a XX. század elején társaságokat hoztak létre, amelyeket megbíztak nyilvános előadási jogaik közös jogkezelésével.
A szerzői és szomszédos jogok közös kezeléséről az új szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény, a továbbiakban: Szjt.) 85-93. §-ai rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy a közös jogkezelésnek kiemelkedően fontos szerepe van a szerzői és szomszédos jogok közös felhasználásában, a szerzők és alkotásaik jogvédelmében és különösen pedig a szerzői jogdíjak érvényesítésében, ez a tevékenység a Szjt. önálló XII. fejezetében nyert ismertetést. A közös jogkezelés különös indokoltságát a fejlett technika, a szerteágazó felhasználás és a művek többszöri ismétlése is indokolja. Itt arról van szó, hogy mondjuk 50-60 országban sugárzott tv-műsor előadása, rögzítése, továbbsugárzása, többszörözése, kábeltévés és egyéb felhasználása valamint az adások megismétlése kizárólag a közös jogkezelő technikai és műszaki felkészültsége révén ellenőrizhető és szervezhető.
Már az új szerzői jogi szabályozás koncepciójának kialakításánál kardinális kérdésnek tekintették a közös jogkezelés átfogó szabályozását, és annak a körnek a meghatározását, amelyben a szerzői vagy szomszédos jogi jogosultság csak közös jogkezeléssel érvényesíthető. A közös jogkezelés a szerzői és szomszédos jogok együttes védelmét és ügyintézését szolgálja. A közös jogkezelés azzal jár, hogy a szerzők közös jogkezelés alá eső jogai egyedileg nem érvényesíthetők a továbbiakban. A közös jogkezelést egy-egy műfaj és felhasználási mód vonatkozásában a felhasználás körülményei, gazdasági és szociológiai indokok teszik indokolttá.
A közös jogkezelés célszerűségét az alábbi szakmai indokok támasztják alá:
A) Fő funkciója az összhang teremtése és az igazságos jövedelemmegosztás a szerzői alkotás és a szomszédos jogokjogosultja, valamint a felhasználó között. A közös jogkezelés általában azt jelenti, hogy a jogszerűen eljáró felhasználójogosult a jogkezelő társaság teljes repertoárjának felhasználására, másrészt pedig hogy a társaság repertoárjába tartozik minden, az általa képviselt jogok körébe tartozó mű. Az egyes országokban működő társaságok repertoárjaikat egymás között megkötött kölcsönös repertoárképviseleti szerződésekkel bővítik, ezzel lehetővé teszik a világrepertoár felhasználását anélkül, hogy több ország közös jogkezelőivel kellene a felhasználóknak kapcsolatba kerülniük.
B) Egyedi szerződések nem alkalmazhatók. Olyan nagyszámúfelhasználó közvetít nyilvánossághoz egy adott művet, előadást (audiovizuális művet) azonos időben, hogy sem az engedélyezés, sem a díjigények behajtása normális keretek között nem lehetséges. Ilyenkor sem a szerző, sem az előadóművész nincs abban a helyzetben, hogy megállapítsa, ki mikor és hol használta fel, illetve hol fogja felhasználni az adott művet.
C) A közös jogkezelés a felhasználók érdekeit is szolgálja. A felhasználótól sem lehet elvárni, hogy felkutassa mindazon művek szerzői, előadói címét, számára az előadott, sugárzott művek után honoráriumot kell fizetni és akiket a jövőbeni műsorok hosszú és követhetetlen listájára fel kellene venni.
D) A közös jogkezelés hatékonyan védi a szerzők és a szomszédos jogi jogosultak érdekeit. A felhasználónak a felhasználás módja, mértéke és a díjazás vonatkozásában minden esetben előzetesen meg kéne állapodniuk a szerzőkkel és szomszédos jogok jogosultjaival. Ez semmiképpen sem lehetséges a felhasználások több ezres nagyságrendje miatt. A tömeges felhasználást különböző zeneművek előadási gyakorlata jól szemlélteti, hiszen a zeneműveket (lásd például a 3-4 perces könnyűzenei alkotások) a rádió és a tv adott esetben napjában többször is sugározza. Egyidőben adásra kerülhetnek ugyanezek a zeneszámok - többek között - koncerteken, bálokban, sportrendezvényeken, üzletekben, benzinkutaknál, korcsolyapályákon, éttermekben, sétahajókon és más helyeken.
A zeneműveknél a szerzői díjbevételeknél az elsődleges felhasználás (pl. kottakiadás) helyett előtérbe kerültek a másodlagos felhasználási formák, így a hangfelvétel, lemez- és kazettakiadás, nem színpadi nyilvános előadások és a sugárzás. Ezek szerződésenkénti ellenőrzése nehézségeket támaszt.
A digitális technika fejlődése még inkább nélkülözhetetlenné teszi a közös jogkezelést, különös tekintettel a szerzői művek interneten való felhasználására. A műszaki-tudományos fejlődés jelenlegi szintjén, a szerzői és szomszédos jogok egyéni érvényesítése lehetetlen, mivel a szerzők számára műveik felhasználásának ellenőrzése - technikai eszközök híján - nem valósítható meg. A szerző és a szomszédos jogok jogosultja számára közös jogkezelés hiányában követhetetlen lenne a művek felhasználása.
A közös jogkezelés fogalmát az Szjt. 85. §-a az alábbiakban adja meg: Közös jogkezelésnek minősül a szerzői művekhez, az előadóművészi teljesítményekhez, a hangfelvételekhez, a sugárzott vagy vezetéken átvett műsorokhoz, valamint a filmelőállítói teljesítményekhez kapcsolódó és a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő, vagy a jogosultak elhatározásán alapul.
A közös jogkezelő szervezetek az azonos érdekek által vezérelt összeszerveződő jogosultakból állnak. E jogosulti csoportok lényegében szerzői vagy szomszédos jogi jogosulti kollektívák, amelyek az egyes szerzők (előadóművészek) és a felhasználók között közvetítenek. E szervezetek hatékony ellenőrzés alapján megvalósítják a rájuk bízott jogok védelmét és a díjigények érvényesítését.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
