Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Haitsch Gyula: A szerződés nem semmis annak folytán, mert azt a személyt, aki a gazdasági társaság nevében a szerződést megkötötte, háromnál több gazdasági társaságban választották vezető tisztségviselővé (GJ, 2004/10., 24-26. o.)

I.

1. A felperes keresetében az I. r. és a II. r. alpereseket egyetemlegesen 203 113 427 Ft vállalkozói díj és a törvény alapján járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni.

Keresetében előadta, hogy 2001. június hó 11. napján vállalkozási szerződést kötött az I. r. alperes gazdasági társasággal, amelyben egy budapesti ingatlanon 81 lakásos társasház generál kivitelezési munkáinak elvégzésére vállalkozott. A szerződéskötés időpontjában az I. r. alperes előtársaság volt, amely a cégbejegyzés iránti kérelmet már benyújtotta, de a cégbejegyzése csupán 2001. július 7-én történt meg. A vállalkozási szerződést az I. r. alperes nevében a II. r. alperes kötötte meg, mint vezető tisztségviselő. A felperes keresetét az I. r. alperessel szemben a vállalkozási szerződés alapján a Ptk. 389. §-ára, a II. r. alperessel szemben pedig a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 15. §-ának (3) bekezdésére alapozta. A Gt. említett rendelkezése a be nem jegyzett gazdasági társaságok esetében a tartozásokért harmadik személyekkel szemben a létrehozni kívánt gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek korlátlan és a gazdasági társasággal egyetemleges helytállási kötelezettségét állapítja meg.

A felperes keresetében kifejtette, hogy a vállalkozási szerződés szerint a generál kivitelezési munkát 2001. június hó 22. napján kellett megkezdeni, a befejezési határidő pedig 2002. április 26. napja volt. A kivitelezés kezdő időpontjaként a szerződés az ideiglenes energiaellátás (áram) és vízvétel lehetőségének kiépítését jelölte meg. Ezek késedelme miatt a felperes előadása szerint a befejezési határidő 22 nappal "későbbre tolódott". A befejezési határidő további "eltolódását" eredményezte, hogy az I. r. alperes fizetési késedelembe esett, és nem biztosította a felperes részére a szerződésben megállapított határidőre a külső közműveket, valamint nem szerezte be a szükséges szakhatósági engedélyeket sem.

A felperes keresetében rámutatott arra, hogy a szerződő felek között a viszony 2002. év folyamán fokozatosan megromlott. Az I. r. alperes ismételten sürgette a generál kivitelezési munkák befejezését, és jelentős összegű kötbérigényt, valamint kártérítési igényt jelentett be, holott az ő részéről is folyamatos késedelem volt megállapítható. A felperesnek a szerződés szerinti szakaszoknak megfelelően kiállított részszámláit az I. r. alperes 2001. évben kiegyenlítette, bár kisebb késedelemmel. A 2002. július hó 1-jei esedékességgel 106 420 521 Ft összegről kiállított részszámla kiegyenlítését azonban az I. r. alperes megtagadta. Ugyancsak megtagadta az I. r. alperes 2002. augusztus hó 12. napján a műszaki átadás-átvételt is, holott a felperes közölte vele, hogy a munkákat befejezte és erre a napra kérte a műszaki átadás-átvételen való részvételét.

A kereset szerint a felperes a műszaki átadás-átvétel új időpontjaként újabb napokat jelölt meg, amelyeken az I. r. alperes nem jelent meg. Végül a felperes a műszaki átadás-átvétel időpontját 2002. szeptember hó 2. napjában határozta meg, az I. r. alperes távolléte miatt azonban a műszaki átadás-átvétel ebben az időpontban sem történt meg. Az I. r. alperes távolléte folytán a felperes egyoldalú átadás-átvételi jegyzőkönyvet vett fel, az elkészült létesítményt felelős őrzésbe vette, és erről tájékoztatta az I. r. alperest. Az értesítés alapján az I. r. alperes a létesítményt 2002. szeptember hó 4-én a felelős őrzésből átvette. A felperes felhívta az I. r. alperest a vállalkozói díj hátralékos részének megfizetésére, az I. r. alperes ennek ellenére a vállalkozási díjra vonatkozó tartozását nem fizette meg.

A felperes keresetében végül hivatkozott arra, hogy a II. r. alperest, aki az I. r. alperes nevében a vállalkozási szerződést megkötötte, a Gt. 22. §-ában foglalt rendelkezés megsértésével választották meg vezető tisztségviselővé. A II. r. alperes ugyanis az I. r. alperes gazdasági társaság mellett már négy másik gazdasági társaságnak is vezető tisztségviselője volt, és a Gt. említett rendelkezése a vezető tisztségviselői megbízatás jogszerű betöltését egyidejűleg csak három gazdasági társaságnál teszi lehetővé. Erre figyelemmel a felperes álláspontja az volt, hogy a vállalkozási szerződés, amelyet az I. r. alperes nevében a II. r. alperes a jogszabály megsértésével kötött meg, semmisnek minősül.

2. Az I. r. és a II. r. alperesek a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy az ideiglenes energiaellátás (áram) és vízvétel lehetősége kiépítésével kapcsolatos késedelem nem módosította a generál kivitelezési munkák szerződésben megállapított befejezési határidejét. Ezeknek a munkáknak az elvégzése ugyanis a vállalkozási szerződés alapján a felperes feladata volt. A felperes feladata volt a külső közművek létesítése, valamint a szükséges szakhatósági engedélyek beszerzése is, az erre vonatkozó késedelmek tehát ugyancsak nem eredményezhették a generál kivitelezési munkák szerződésben megállapított befejezési határidejének módosulását.

A műszaki átadás-átvétel megtagadásával kapcsolatban az I. r. és a II. r. alperesek előadták, hogy az átadás-átvételt a felperes hibás teljesítése miatt tagadták meg. A generál kivitelezési munkákkal kapcsolatos kifogásokat az I. r. és a II. r. alperesek ellenkérelme részletesen ismertette.

3. Az I. r. alperes viszontkeresetet is előterjesztett, amelyben 85 438 154 Ft összegű árleszállítás és 69 966 750 Ft összegű késedelmi kötbér megfizetésére kérte kötelezni a felperest. Előadta, hogy a felperes szolgáltatása nem felelt meg a törvényes és a vállalkozási szerződésben meghatározott tulajdonságoknak [Ptk. 305. § (1) bekezdés], továbbá a Ptk. 277. §-ának (1) bekezdésében megállapított, a rendeltetésének megfelelő felhasználhatóság követelményének. Erre figyelemmel a felperes hibás teljesítése miatt a Ptk. 306. §-ának (1) bekezdése szerint szavatossági kifogást terjesztett elő. Szavatossági kifogása következtében a Ptk. 306. §-ának (5) bekezdése értelmében jogszerűen tartotta vissza a vállalkozási díjnak a felperes által meg nem fizetett, arányos részét.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére