A 2007. évi LXI. törvénnyel (a Ctvn.-nel) módosított Ctv. 46. § (7) bekezdés értelmében az általános bejegyzési és változásbejegyzési eljárásban - fő szabály szerint - a bíróság ügyintézési ideje tizenöt munkanap. A Ctvn.-nek a 2008. évi XXX. törvénnyel módosított 48. § (5) bekezdése szerint az egyszerűsített bejegyzési [és a Ctv. 50. § (2) bekezdése értelmében az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban is] ez az ügyintézési határidő - szintén fő szabály szerint - egy munkaóra.
A Ctv. egyszerűsített eljárására irányadó, példátlanul rövid eljárási határidejét némiképpen enyhíteni kívánták, kimondva, hogy az egyszerűsített kérelmek elbírálására nyitva álló ügyintézési határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra. [Ctv. 48. § (5) bek.] A jogalkotó ugyanis vélhetőleg felmérte, hogy a jogi képviselők bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeiket inkább a délutáni, esti időszakban állítják össze és küldik el a céginformációs szolgálat útján az illetékes cégbíróságra, melynek munkaideje azonban reggel 8 órától délután 16 óráig tart. Könnyen belátható, hogy a cégbíróság reggeli munkakezdésekor már igen nagy számban várják a kérelmek a számítógép bekapcsolását, ami azzal jár, hogy a bíróságnak nincs ideje valamennyi - egyidejűleg beérkező - kérelemnél még arra a csekély volumenű vizsgálódásra sem, amit e vonatkozásban a Ctv. 48. § előír. Ezért kívántak a munkaidő kezdete és az előző napi zárás és a másnapi kezdés között beérkezett kérelmek rendszerezése érdekében némi időt biztosítani a bíróságnak. Nem vette ugyanakkor figyelembe a jogalkotó az egyszerűsített eljárás szabályainál azt a körülményt, hogy bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek a munkanap folyamán bármikor, akár 16 óra előtt néhány perccel is érkezhetnek, s ezekre a 48. § (5) bekezdése nem ad megoldást, ügyintézési határidejük folyása megkezdődik, és az egy óra a munkaidő elteltétől függetlenül le is jár. Nincs ugyanis olyan szabály, amely objektív okokból (például a munkaidő vége, technikai zavar, áramszünet stb.) megszakítaná az ügyintézési idő folyását, úgy, amint azt a hiánypótlás tekintetében már régóta elrendeli a Ctv.1.
Található ugyanakkor a Ctv.-ben olyan rendelkezés, amely ezt a problémát megoldja: a 39. § (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy "A cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor a céginformációs szolgálattól az informatika szempontjából szabályszerű bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik."
Ez a szabály - a Ctv. rendszerét is figyelembe véve - a cégeljárás általános, alapelvi szintű előírásai között nyert elhelyezést, a IV. fejezet 2. címében, "A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő benyújtása" elnevezés alatt, és egyértelmű mind a szövegből, a szövegkörnyezetből, mind a jogszabály rendszerét tekintve, hogy az minden elektronikus bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a kérelmet az általános vagy az egyszerűsített eljárás keretében nyújtották-e be. Ez a szabály egyébként feleslegessé teszi a Ctv. 48. § (5) bekezdésének munkaidőn kívül érkezett kérelmekre vonatkozó ügyintézési idő tekintetében a munkaidő és az egyszerűsített ügyintézés kezdő időpontjának távolítását kimondó rendelkezést, ez ugyanis az egyszerűsített eljárásban véleményem szerint azt jelenti, hogy az ilyen kérelmek bírósági ügyintézési határideje a bíróságra való beérkezést követő munkanapon reggel 9 órakor veszi kezdetét, az általános eljárás 15 napja pedig a beérkezést követő munkanapon reggel 8 órától indul. Ez a kissé ellentmondásos, de könnyen "megfejthető" szabályozás információink szerint a jogalkotói szándékkal ellentétben növelte kissé a bíróság ügyintézési idejét, mely azonban (különösen az egyszerűsített eljárásban) olyan rövid, és annyira figyelmen kívül hagyja a cégbíróságok emberi erőforrást, technikát, időleges munkavégzési zökkenőket érintő problémáit, hogy ez a kis nyereség éppen csak közelít a még elviselhető munkateher mértékéhez.
A cégbíróság ügyintézési határidejét befolyásolja még a cégbíróság vezetőjének biztosított Ctv. 47. § (1) bekezdésében és a Ctv. 48. § (8) bekezdésében megfogalmazott lehetőség. Az általános cégeljárásra irányadóan ugyanis, ha a bíróság a 15 munkanapon belüli döntési kötelezettségének nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb három munkanapon belül intézkedik a bejegyzési [a Ctv. 50. § (1) bekezdése folytán a változásbejegyzési] kérelem elbírálásáról. Igaz, hogy ilyenkor már hiánypótlási eljárásnak nincs helye, azonban e szabály a bíróság érdemi döntéshozatalra rendelt idejét mégiscsak meghosszabbítja.
E rendelkezés megfelelője az egyszerűsített cégeljárásban is megtalálható [Ctv. 48. § (8) bek. és 50. § (2) bek.]. Ez azt mondja ki, ha a cégbíróság a Ctv. 48. § (5) bekezdésében foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, de legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik a kérelem elbírálásáról. A teljes ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén (vagyis, ha a döntés a cégbíróság vezetője számára nyitva álló "póthatáridő" alatt sem születik meg), a bejegyzés (változásbejegyzés) a következő munkanapon ex lege létrejön, és azt ilyen tartalommal köteles rögzíteni a cégjegyzékben a bíróság. [Ugyanilyen jogkövetkezménnyel jára Ctv. 47. § (2) bekezdése szerint a bíróság mulasztása az általános cégeljárásban is.]
Az eljárási határidők számítása az általános cégeljárásban logikusan összerendezett, és egyszerűen kiszámítható. Nem mondható ez el az egyszerűsített cégeljárásról, melynél a Ctv. 39. § (1) bekezdését, 48. § (5) és (8) bekezdését és 50. § (2) bekezdésének rendelkezését nem egyeztették kellően2. Ebből következően nehéz pontosan megmondani, hogy az egyszerűsített cégeljárás 1 munkaórás ügyintézési ideje ténylegesen milyen időintervallumot jelent a bíróság számára, ugyanis többféle számítási mód is lehetséges. Véleményem szerint nem tévedünk sokat, ha azt állapítjuk meg: ez a bírósági ügyintézési határidő lényegében két napos határidőt jelent, és csak ezt követően jön létre az "automatikus" bejegyződés. (A számítás azért sem könnyű, mert kisebb-nagyobb eltérések erednek abból is, hogy a kérelem a bíróság munkavégzési ideje alatt érkezik-e, vagy sem, illetve, hogy a munkanap mely részében történik ez meg. Jobb lenne, ha egy legközelebbi Ctv.-módosításnál e határidőszámítást a jogalkotó pontosítaná (de a realitásokat jobban szem előtt tartva nem a bíróság hátrányára).
A Ctv. 37. § (3) bekezdése értelmében a jogi képviselő az elektronikus bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet a céginformációs szolgálathoz küldi meg, a benyújtásra vonatkozó határidők ezzel kezdődnek, ezzel azonban még nem veszi kezdetét a bírósági ügyintézési idő. A céginformációs szolgálatnak ugyanis van egy ezt megelőző feladata: a kérelmet ugyanis informatikai szempontból át kell vizsgálnia, mert az informatikailag helytelen kérelem (például, melyet a bíróság meg sem tud nyitni) továbbítása szükségtelen.
A Ctv. 38. § (1) bekezdése 2008. július 1-je előtt úgy rendelkezett, hogy a kérelmet a bírósághoz mindenképpen köteles továbbítani a céginformációs szolgálat, garanciális fontosságot tulajdonítottak ugyanis annak, hogy a bíróság "térfelén" szülessen meg az a végleges intézkedés, amely a féltől az érdemi ügyintézést megtagadja. A céginformációs szolgálat által a kérelemmel együtt megküldött tájékoztatás értesítette a bíróságot arról, hogy a beadvány informatikailag helyes, így érdemi ügyintézésre alkalmas, vagy nem. Utóbbi esetben - a Ctv. 38. § (1) bekezdés utolsó mondata szerint a beadványt be nem nyújtottnak kell tekinteni, és emiatt azt a bíróság minden egyéb intézkedés nélkül elektronikus irattárba helyezte. (Az "alkalmatlan" beadványról a kérelmezőt a céginformációs szolgálat tájékoztatta a hiba vagy hiányosság megjelölésével, így a fél azt korrigálva bármikor újra beadhatta.)
A jogalkotó - felismerve a fenti rendelkezés felesleges voltát, és azt, hogy itt valójában nincs olyan méltányos érdek, amely miatt az ügyintézésre alkalmatlan beadvány tárolását egyéb teendők nélkül a bírósághoz telepítsék - változtatott a jogszabályszöve-gen3: 2008. július 1-jétől a céginformációs szolgálat az informatikailag hibás vagy hiányos elektronikus bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet a félnek -az erre vonatkozó tájékoztatással - visszaküldi, és azt nem továbbítja a bírósághoz. Az ilyen kérelem továbbra is be nem nyújtottnak tekintendő, bármikor megismételhető, iratai az új beadványhoz felhasználhatók, a félre irányadó törvényi határidők (például a bejegyeztetési, változásbejegyeztetési kötelezettség esetén) nem kezdődnek meg, illetve a kötelezettségek nem teljesülnek, miután a be nem nyújtottnak tekintendő kérelmekhez nem fűződhet eljárásjogi joghatás.
A jogalkotó - a kérelmező érdekeit szem előtt tartva - gondolt arra is, hogy esetleges technikai zavarok miatt önhibáján kívül akadályoztatva lehet a fél kérelme, hiánypótlása stb. határidőben történő benyújtásában. Ezért a Ctv. 38. § (3) bekezdése - szintén 2008. július 1-jétől kezdődő hatállyal - kimondja: ha a céginformációs szolgálatnál (illetve - 2009. február 1-jétől - a kormányzati portálnál) felmerült üzemzavar akadályozta a kérelem határidőben történő benyújtását, erre hivatkozással - a jogvesztő határidő esetét is ideértve - akkor is van helye igazolásnak, ha azt egyébként törvény kizárja.
A bejegyzési (változásbejegyzési) nyomtatványkérelmek mintáját a Ctv. hatálybalépésekor a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (a Cvhr.) 1. számú melléklete tette közzé. A Ctvn. hatálybalépéséhez kapcsolódóan a nyomtatványon bizonyos korrekciókat végeztek, és a 2007. szeptember 1-jétől hatályos, a 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelettel megállapított nyomtatvány-verziót a Cvhr.-be beépítették.
Az elektronikus cégeljárás kötelezővé válásával és az időközbeni jogszabályváltozásokkal összefüggésben azonban újabb igények merültek fel a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmekre vonatkozóan. E kívánalmaknak tett eleget a 2008. július 1-jén hatályba lépett, és a Cvhr.-t módosító 7/2008. (IV. 15.) IRM rendelet, valamint a 2008. június 14-től hatályos 10/2008. (VI. 13.) IRM rendelet.
A 7/2008. (IV. 15.) IRM rendelet a nyomtatványkérelem átalakulással kapcsolatos, a jogelőd cégre vonatkozó 16. rovatát egészítette ki, itt ugyanis eredetileg nem volt feltüntethető, ha a cég az átalakulás időpontját meghatározta. [Szemben a jogutóddal kapcsolatos 22. rovattal, ahol ezt a Ctv. 57. § (2) bekezdés értelmében eddig is szerepeltetni lehetett.]
Egy újabb jogszabály hatálybalépése folytán ki kellett egészíteni a cégjegyzék - és így a nyomtatvány-kérelem adatait is - egy újabb cégadattal. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 52. § ugyanis a Ctv. 25. § (1) bekezdését egy további, u) ponttal egészítette ki, kimondva ebben, ha a cég tagja (tulajdonosa) a Magyar Állam, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nevét és székhelyét tartalmaznia kell a cégjegyzéknek. Emiatt ki kellett bővíteni a cégjegyzék rovatait követő nyomtatványkérelmet is, mind a cégbejegyzési, mind pedig a változásbejegyzési kérelem tekintetében. Erre került sor az új 54. rovatban.
A változásbejegyzési nyomtatvány-kérelem 25-26. rovatában is sor került némi ésszerűsítésre. A jogutód nélküli megszűnés elhatározásának időpontját jelző 25. rovatban ugyanis tökéletesen elegendő a megszűnés elhatározását dátumszerűen beírni a kérelembe, ezzel kapcsolatban értelmezhetetlen volt a folytatást, vagy az adat törlését megengedő "kocka". Ezt látta be a jogalkotó, és ez a két jelölési hely (és az erre vonatkozó alrovat) hiányzik - igen helyesen - a nyomtatvány-kérelem új szövegéből, noha megkérdőjelezhető e teljes rovat cégjegyzékben való szerepeltetése is.
Hasonló változtatásra került sor a végelszámolás kezdetét és befejezését feltüntető 26. rovatnál. Itt is csak a végelszámolás kezdő, majd - a folyamat végén - befejező időpontjával kell a rovatot kitölteni, de nincs szükség (és lehetőség) a 26. rovat folytatására, alrovat fenntartása tehát indokolatlan. Elvileg ugyan nem lehetetlen, hogy a cég az előre elhatározott végelszámolás napját egy újabb határozatával módosítsa, miután azonban a bejegyeztetési kötelezettség csak a kezdőnap tényleges bekövetkeztét követően nyílik meg, gyakorlatilag kizárt, hogy a módosított kezdő időpontot a cégjegyzékben változtatni kelljen. A végelszámolás pedig mindenképpen egyetlen konkrét időponttal fejeződik be, mindegy, hogy a befejezés a végelszámolás elvégzésével és a törlési kérelem előterjesztésével; vagy az eljárás felszámolásba való átfordítása miatt, vagy azért következik be, mert a működés továbbfolytatását határozták el. Erre tekintettel is felesleges volt alrovat szerepeltetése, noha a 7/2008. (IV. 5.) IRM rendelet nem végzett teljes "munkát", mert e rovatnál a régebbi szabályozásból (indokolatlanul) még mindig fennmaradt a "törölve" jelzési lehetőség, ami nyilvánvalóan a már nem létező alrovat-lehetőségre utalna. (Célszerű ezért ezt a rubrikát a nyomtatvány-kérelem kitöltésénél figyelmen kívül hagyni.)
Megjegyzendő, hogy a nyomtatvány-kérelemnek még számos ilyen következetlenül meghatározott rovata van. Legfőbb baj, hogy - noha a kérelem előterjesztése hangsúlyozottan elektronikussá vált, a nyomtatvány-kérelem még több helyen őrzi a korábbi papír alapú kérelem - kitöltés jellegzetességeit, és ez az elektronikus ügyintézésben komoly zavarokat okoz. Túl azon, hogy a jogi képviselő által kitöltendő elektronikus bejegyzési kérelemből a cég törvényes képviselőjének (többnyire grafikusan aláírt) áfa-nyilatkozatát, mely egyébként is a kérelem 1. számú melléklete lenne, ki kellene emelni, és külön kitöltendő blankettaként kellene felajánlani a feleknek, de -főként az aláírásokkal - más problémák is vannak. A papír alapú eljárásban nem volt akadálya annak, hogy a kérelmet a jogi képviselő akár több helyen is aláírja, az elektronikus kérelemnél (különös figyelemmel az elektronikus aláírás és időbélyegzés költségeire, illetve az ezzel kapcsolatos legutóbbi jogalkotásra4) ez másként jön számításba.
A bejegyzési és a változásbejegyzési kérelem-minta adatai szerint ugyanis a jogi képviselő aláírását és a dátumot szerepeltetni kellene az általános eljárásban használatos, a beadott mellékleteket felsoroló; az egyszerűsített eljárásban a jogi képviselőnél maradó okiratokat felsoroló és a törvényességi nyilatkozatot tartalmazó; továbbá a jogi képviselő adatait feltüntető nyomtatvány-oldalon is. Ezek közül egyetlen aláírás is elegendő (ügyvéd esetén az egész e-aktára is), felesleges a nyomtatványon a további aláírás-helyek fenntartása. A legközelebbi jogalkotásnál pedig célszerű lenne a törvényességi nyilatkozatnál egy igenlést jelentő, beikszelhető "kockát" elhelyezni a nyomtatványon a kérelem helyes összeállításához. (Hasonló a helyzet a változásbejegyzési kérelemnél is.)
A nyomtatvány-minták egyéb okból is felülvizsgálatra szorulnak: más cégadatoknál is helyesbíteni kellene azt. Például a 8. rovatnál világossá kellene tenni, hogy a változásoknál mindig az új létesítő okirat módosítását kell beírni dátumként, a folytatás viszont az uniós nyelven történő szerepeltetésre vonatkozik, és e kettőt nem egy, hanem két külön rovatban kellene megfogalmazni. Nyilvánvalóan indokolatlan a nyomtatvány-kérelmek első oldalán arra utalni, hogy "az illetékbélyegek a nyomtatvány hátoldalára is ragaszhatók", miután ez a lehetőség az elektronikus kérelembenyújtás kötelezővé tételével végképp megszűnt. Várható tehát, hogy a naponta felmerülő problémák rendezésére az elkövetkező időkben viszonylag gyakran fog változni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem blankettája.
A nyomtatvány-kérelmet - ezidő szerint utoljára -érintő jogszabály a 10/2008. (VI. 13.) IRM rendelet volt. Ennek egyik módosító rendelkezése szerint a nyomtatvány-kérelem első oldalán (alapítási kérelemnél a cégjegyzékszám beírásával, változásbejegyzési kérelemnél az ismételt kérelem előterjesztése tényére "X" jellel történő utalással) kell hivatkozni arra, hogy a Ctv. 45. § (3) bekezdésén alapuló ismételt bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet nyújt be a jogi képviselő. Ez segítséget nyújt az ismételt bejegyzési kérelem helyes adóügyi intézéséhez, másrészt eligazítja a cégbíróságot is arra nézve, hogy a beadvány egy már megindult, és csak formailag lezárt bejegyzési (változásbejegyzési) ügy szerves része. A másik nyomtatvány-kérelmet érintő változás abból ered, hogy az adóügyi szabályok módosulása miatt változott az áfa-nyilatkozat szövege is, ezért azt ki kellett cserélni a Cvhr. mellékletében.
A Ctvn.-nel módosított Ctv. az általános és az egyszerűsített cégeljárásban is taxatíve felsorolja azokat a mellékleteket, amelyek egy adott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez szükségesek. Az egyszerűsített eljárásban éppígy konkrétan megnevezi a bírósághoz benyújtandó, valamint a nyomtatvány-kérelmen feltüntetett, de a jogi képviselő őrizetében maradó okiratokat. Az eljárás kiszámíthatóságát szolgálja, hogy sem az általános, sem az egyszerűsített eljárásban nem kérhet a bíró (bírósági ügyintéző) más, illetve több mellékletet, mint ami a törvényi taxációban szerepel. Ebből a körülményből gyakran adódik probléma, nem egyszer előfordult a Ctv. hatálybalépése óta, hogy újabb (és főként más jogágba tartozó) törvénymódosítások újabb és újabb, a cégeljáráshoz szükségesnek deklarált okiratokat rendszeresítenek, e rendelkezésekkel egyidejűleg azonban rendre elmarad a Ctv. 1., 2., illetve 3. számú mellékletének törvényi kiegészítése. Ez csaknem mindig utólag történik meg. Ez volt a helyzet a Ctv. 112. § (2) bekezdésében szereplő nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolásával, melyet a Ctv. 1. számú mellékletébe csak a 2007. évi LXI. törvény (a Ctvn.) 25. § (12) bekezdése illesztett be, de más okból szinte azonnal újabb hiátus támadt.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 319-320. § ugyanis elrendelte, hogy a végelszámolás befejezéséről hozandó döntésnél a cégnél rendelkezésre kell állnia az adóhatóság (vámhatóság) azon nyilatkozatának, amely szerint a cégnek adótartozása nincs, és vele szemben adóhatósági eljárás sincs folyamatban, és ezt az okiratot a Ctv. módosított 112. § (4) bekezdése értelmében a törlési kérelemhez is csatolni kell. Elmulasztotta ugyanakkor a jogalkotó ezen okiratnak a Ctv. kötelezően benyújtandó mellékletei közötti feltüntetését, ami komoly jogalkalmazási nehézségeket okozott. Ezt a helyzetet a 2008. évi XXX. törvény 58. § korrigálta, beiktatva a Ctv. 1. számú mellékletének V. 1. pontjába új f) alpontként a fenti dokumentumot.
Az 5. pontban már foglalkoztunk a módosult áfanyilatkozattal, azonban említést érdemel e körben a Ctv. 48. §-ának a 2008. évi XXX. törvény 56. §-ával módosított (7) bekezdése. Eszerint a cégbíróság az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban a bejegyzési kérelmet akkor is elutasítja, ha az adóhatóság értesítése alapján az adószám megállapításához szükséges áfa-nyilatkozat nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Hangsúlyozandó, hogy a cégbíróság saját hatáskörben eljárva csak akkor utasítja el a kérelmet, ha az áfa-nyilatkozat hiányzik, azt ugyanis tartalmi szempontból csak az adóhatóság vizsgálhatja. Az azonban nyilvánvaló, hogy adószám hiányában nincs mód cégalapítás bejegyzésére (kötelező cégadat az adószám és a KSH szám is), ha pedig az adóhatóság arról tájékoztatja (remélhetőleg elektronikusan) a cégbíróságot, hogy az áfa-nyilatkozat alapján azt adószámot nem tudja generálni, mert a nyilatkozat nem felel meg az (adójogi) jogszabályi előírásoknak, az egyszerűsített eljárásban - hiánypótlási lehetőség nem lévén - csak a kérelmet elutasító végzés hozható. ■
JEGYZETEK
1 A Ctv. 46. § (5) bek. értelmében ugyanis a cégbíróság számára meghatározott ügyintézési határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés elektronikus úton való elküldésétől vagy a végzés átadásától a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe.
2 Ez nagy valószínűség szerint a Ctvn. "rajtaütésszerű" meghozatalával, és a Ctvn., és a Ctv. szabályrendszere összehangolásának, egyeztetésének elmaradásával hozható összefüggésbe.
3 A módosítást a 2008. évi XXX. tv. 55. § (1) bekezdése hajtotta végre, a rendelkezés 2008. július 1-jén lépett hatályba.
4 Lásd a jelen cikk 1. pontját [Céghírnök, 2008/7. szám 13-14. oldal.]
Visszaugrás
