A gazdasági társaságok működése során jelentős esemény mind a tőkeváltozás - jelentse ez akár a törzstőke/alaptőke felemelését, vagy leszállítását -, mind az átalakulás, társaságiforma-váltás, melyek jelentős kihatással lehetnek a társaság működési feltételeire, gazdasági, pénzügyi, piaci helyzetére. A jelen tanulmány hitelezői aspektusból vizsgálja e két esetkört két társasági forma a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság vonatkozásában. Hatályos jogunk a szóban forgó esetekben a hitelezők számára lehetőséget biztosít arra, hogy követeléseik megtérülése érdekében biztosítékot követeljenek a társaságtól. E tanulmány néhány olyan rendelkezésre hívja fel a figyelmet, melyeknek különös jelentősége van e hitelezői jogosultságok érvényesítése terén, így például, hogy a hitelezők milyen esetben és milyen határidők megtartásával jelenthetik be igényüket, milyen következményei vannak a határidő elmulasztásának, vagy hogy igényük elutasítása esetén mely bíróság előtt és milyen eljárási szabályok figyelembe vételével élhetnek a jogorvoslat lehetőségével.
In the course of the operation of a company, a significant event is both a change in capital - whether it is an increase or decrease in share capital - and a transformation or change of legal form, which can have a significant impact on the company's operating conditions, economic, financial and market situation. The present study examines these two situations from a creditor's point of view in relation to two types of company, the limited liability company and the public limited company. In these cases, our applicable law gives creditors the possibility to require the company to provide security in order to recover their claims. This paper draws attention to some provisions of particular relevance to the enforcement of these creditors' rights, such as the circumstances and deadlines for creditors to lodge their claims, the consequences of missing a deadline, and the courts and procedural rules for appealing against a rejection of their claim.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:43. § (2) bekezdés, és az Egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) 10. § a jogi személyek átalakulása körében feljogosítja az átalakuló szervezet hitelezőit, hogy biztosítékot követelhessenek a szervezettől, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az átalakulás követeléseik kielégítését veszélyezteti. A Ptk. 3:204. § és a 3:313. § a korlátolt felelősségű társaság, valamint a részvénytársaság törzs-, illetve alaptőke-leszállításának esetében ugyanezt a lehetőséget biztosítja az adott társaság hitelezőinek[1]. A hitelezők igényeiket az említett törvényekben meghatározott határidőn belül jelenthetik be, a határidő kezdő időpontja és tartama a változást - átalakulást, tőkeleszállítást - elhatározó döntésről szóló hirdetmény második közzétételétől számított harminc nap. A határidő elmulasztása jogvesztő abban a vonatkozásban, hogy a tőkeváltozás folyamatában, lebonyolításában a hitelezők már nem igényelhetnek biztosítékot, követeléseiket illetően azonban nem áll be jogvesztés. Amennyiben egy más típusú perben, eljárásban követelésüket alaposnak ítélik meg, és az adós szerv, gazdasági társaság marasztalására kerül sor, a végrehajtás elrendelésének sem lesz akadálya, csak a hitelező nem élvezi annak lehetőségét, hogy a tőkeleszállítás időszakában kapott biztosítékból is kielégíthesse igényét. Abban az esetben, ha követelése ettől független más fajta biztosítékkal már korábban el volt látva, az a végrehajtásnál változatlanul rendelkezésre áll. Ezért mondja ki a Ptk. 3:204. § (1) bekezdés a) pont, és 3:313. § (1) bekezdés a) pont, hogy a tőkeleszállítás stádiumában nem illeti meg biztosíték a hitelezőt, ha már rendelkezik a tőkeleszállítással járó kockázattal arányos biztosítékkal. Az Átv. fordítva rendezi a helyzetet amikor kimondja, hogy nem tagadható meg a biztosíték az igénylőtől, ha nem rendelkezik az átalakuláshoz kapcsolódó változással járó kockázattal arányos biztosítékkal. A biztosíték azokat a hitelezőket illeti meg, akiknek követelése a tőkét érintő változás elhatározásáról szóló döntés első közzétételét megelőzően keletkezett. Ebből a szempontból közömbös, hogy a követelés lejárt-e vagy sem, bármely okból a végrehajtás stádiumában van-e vagy sem, a lényeg, hogy a kielégítés még nem történt meg, és a változás elvileg eredménytelen behajtással járhat. Egyes esetekben a biztosíték nyújtása
- 57/58 -
megtagadható, például a Ptk. 3:204. § (1), illetve a 3:313. § (1) bekezdésben szabályozott kötelező tőkeleszállítás esetén. Sem a Ptk., sem az Átv. nem részletezi, hogy milyen jellegű, vagy akár összegű követelések biztosítékkal való ellátása tartozhat ebbe a körbe. Alapvetően szerződéses jogviszonyokra, ezekhez kapcsolódó igényekre gondolhatunk, de a követelés származhat károkozásból, jogalap nélküli gazdagodásból, vagy más, igényt keletkeztető jogviszonyból is.
A szervezetnek a bejelentés felől nyolc napon belül határozni kell. Amennyiben az igényt alaposnak ítéli meg, és biztosítékot nyújt, a tőkeváltozással járó eljárás folytatható, illetve az átalakulás, vagy tőkeleszállítás bejegyezhető. Abban az esetben viszont, ha alaptalannak ítéli meg, és azt elutasítja, illetve a felajánlott biztosítékot a hitelező nem fogadja el, a hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a nyilvántartó bírósághoz fordulhat kérve, hogy az kötelezze a szervezetet biztosíték nyújtására. A nyilvántartó bírósághoz fordulás joga megilleti a hitelezőt akkor is, ha a cég nem válaszol a válaszadásra rendes körülmények között rendelkezésre álló határidő eltelte utáni nyolc napon belül, vagy akár törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezhet az értesítés elmaradása miatt. Ahogy a hitelező biztosíték igénylésének elmulasztása nem jár jogvesztéssel, ugyan úgy nem jelent jogvesztést az sem, ha a kérelmet a cég elutasítja.
A hitelező határidőben benyújtott kérelmét a nyilvántartó bíróság fogja elbírálni. Kit/mit kell érteni nyilvántartást vezető bíróság alatt?
A Ptk. 3:43. § jogi személyek átalakulása körében nem részletezi, hogy milyen jogi személyek alakulhatnak át más formációba, vagy hajthatnak végre egyéb formaváltást. Az Átv. 1. § (1) bekezdés szerint a törvény a gazdasági társaságokra, szövetkezetekre és egyesülésekre terjed ki, de a (2) bekezdés az Átv. hatályát egyéb jogi személyekre is kiterjeszti, ha a Ptk. így rendelkezik. Ebben a körben, korlátozott lehetőségekkel, de az egyesületek (3:83. §) és az alapítványok (3:402. §) jöhetnek szóba. Gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyesülések nyilvántartó bírósága a székhely szerint illetékes törvényszékek cégbírósága A cégnyilvánosságról, a bírósági cégnyilvántartásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. § szerint, amely meghatározott feltételek fennállása esetén úgynevezett törvényességi felügyeleti eljárást is lefolytat. A civil szervezetek - így az említett egyesületek és alapítványok - bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 1. § (1) bekezdés szerint e szervezeteket, a székhely szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba, amely a 71/A. § (4) bekezdés értelmében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására is hatáskörrel rendelkezik. A Ptk.-ban és az Átv.-ben említett nyilvántartó bíróság alatt e két bíróságot kell érteni. Témánk keretei között a cégbíróság eljárási lehetőségeit szeretnénk megvizsgálni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
