Adótörténeti megfontolásból érdemes visszatekinteni néhány gondolat erejéig - a korábbi anyagokhoz igazodva - arra, hogy a XX. században még milyen további gondolatok láttak napvilágot az adórendszerekkel szemben felmerült követelményekkel kapcsolatban, mindezek külföldi és hazai elméletek alapján mennyire és milyen mélységben voltak képesek talajra találni a magyar jogalkotási rendszerben.
Azon alapszempontok sora, hogy gazdasági hatékonyság, egyszerűség, közkiadások fedezetére elfogadott mértékű, rugalmas és alkalmazkodó képes, valamint olcsó, továbbá közérthető és az adóalanyok számára értelmezhető legyen, a magyar adóreform indulásakor maradéktalanul jelen volt. Külön ki kell emelni a jövedelmek alakulásához köthető igazságos tartalmát is, amely reális, valósághoz tapadó, mérlegelésre alkalmas, de méltányossági elveket is megfogalmazott, majd mindezekhez igazította az anyagi és eljárásjogi rendszereket. Be kell látni, hogy ezen hatalmas szabályozási halmaz alapvetően megváltoztatta a korábbi adóelvonási elemeket, új adófilozófiát igényelt és eredményezett (ez jelenleg is igaz), fogadókészséget indukált és kényszerített ki a természetes személyektől, de a vállalkozásoktól is, egyben ösztönző hatást igyekezett kiváltani a potenciális szervezeti változtatásban gondolkodók számára is.
Azt kellett és jelenleg is azt kell feltételezni, hogy az állam és később az önkormányzatok által szabályozásokban előírt adózási kötelezettségek sora számos személy, érdekcsoport, vagyon- és jövedelemtulajdonos számára negatív szándékot ért el, tehát az adófizetési kötelezettség elkerülésének akaratát, amit úgy kellett elfogadni, hogy a szabályozás keretében törekedni kellett - és kell jelenleg is - annak szűkítésére, megszüntetésére. Mindezekből is következik olyan korrekt adórendszer működtetése, amely célként tűzte ki olyan állami és helyi, önkormányzati elosztási struktúra kialakítását, folyamatos karbantartását, racionális és kizárólag adópolitikai szempontú átalakítását, amely tervezhető az adóalany, az állami és az önkormányzati finanszírozás stabilitásának biztosítása érdekében.
A korábbi hasonló tartalmú anyagokban számos alkalommal kiemelésre került az adómorál folyamatosan változó, de javuló helyzetének, színvonalának jobbítása érdekében a helyi adóztatás ellenőrzésének eszközeiből és módszereiből olyan gyakorlat bemutatása, amely az önkormányzati hatóság eszköztárát igyekezett bővíteni, illetve az adóalany számára figyelemfelkeltő, preventív segítséget nyújtott. A cél változatlanul érvényes, az önkormányzati adóhatóságok bevételének növelése érdekében növelni kell az adóellenőrzések számát, amely egyben az adófizetési kötelezettség javulását is eredményezi. Az uniós országokban az adócsalás a legsúlyosabb bűncselekmények közé tartozik, míg honi viszonylatban a költségvetési csalás büntette enyhébb elbírálás kategóriában említhető, illetve az esetek csak ritkán kerülnek nyilvánosság elé.
A helyi adóalanyok többsége az önkéntes jogkövetők körébe tartozik, különösen az építmény- és telekadó esetében, valamint a kommunális és települési adó vonatkozásában, azonban az iparűzési és idegenforgalmi adó már nem ezen körben említhető. Itt felmerülhet a helyi pénzügyi fegyelem, a környezeti értékítéleti hatások, a méltányosság esetleges alkalmazásának gyakorlata, kisebb vidéki településeken a reálbér, illetve reáljövedelem nagysága, a munkaerő-foglalkoztatottság színvonala, agglomerációs hatások stb. Nem kevésbé meghatározó a helyi önkormányzati adóztatási feladatokat ellátó iroda munkavégzési színvonala, a prevenció alkalmazása, a jogszerűség, a kommunikációs lehetőségek kihasználása, a szakmai partnerkapcsolatok működése.
Az adóoptimalizálás intézménye, tehát az állami és helyi adónemek egy adóalanyra történő statisztikai adatokon alapuló kialakítása hatalmas feladat, amely lényegéből következően kizárólag helyi adó érintettségében nem indokolt. A helyi adófajtákra, a település illetékességére és hatáskörére végzett, vagy elvégzendő közgazdasági elemzések, azok publikálása célszerű, az adómorál és a bizalom javulását eredményezi. Az elemzés további eredménye lehet a helyi adófajták mértékének, kedvezményének megváltoztatása, valamely adófajta megszüntetése, új adónem bevezetése.
Hasonló tárgyú, augusztus hónapban megjelent cikkben említésre került, hogy az EU-választások után - és belső strukturális rendszerének, működési rendjének átalakítása stb. feladatok elvégzésének időszakában - feltételezhető az uniós adózási rendszer valamilyen irányú változása, amely ajánlás, javaslat vagy kógens kötelezés minőségében a magyar adórendszert is megváltoztatja. Mindennek további oka lehet, hogy az uniós költségvetés kialakítása folyamatban van, amely várhatóan támogatási szándékot jelenít meg a magyar költségvetésben is.
Ugyanezt az időszakot érinti a hazai önkormányzati választások lebonyolítása is, amelyet követő időszakban az új (régi) önkormányzati testületek felállnak, elkészítik és elfogadják a költségvetésüket, új fejlesztési, finanszírozási feladatokat fogalmaznak meg, aktualizálják az önkormányzati apparátus szervezetét, beindítják a működést.
Jelen anyag elkészítésének időpontjában (szept. 3.) csak feltételezhető, hogy mind európai, mind hazai viszonylatban új
- 29/30 -
adózási koncepciók kerülnek elő, amelyek szakmai adaptálása a különböző törvényi szabályozási rendszerekből következően több hónapot is igénybe vehet. Ennek oka ismert, hiszen az európai változások elfogadása és törvényben való megjelenése után lehet önkormányzati adaptációt kezdeményezni és végigvinni.
Mindezen lehetőségek bekövetkezte előtt, de később is hasznos lehet egy áttekintő belső elemzés elkészítése, esetleg ellenőrzés kijelölése és elvégzése, amelyre az alábbi szempontok segítséget kívánnak nyújtani:
1. Az adó első számú funkciója a szabályozás, a második: bevételi forrás képzése.
Vizsgálták-e, hogy az adó bevezetése után nőtt vagy csökkent az adóalanyok száma, változott-e a vállalkozások adóbevétele, adóalapja, csökkent vagy nőtt az ingatlantulajdonosok száma, a vállalkozási célú ingatlanok területének alakulása kedvező volt-e?
2. A települési feladatok változása (egészségügy, oktatás stb.) növelte-e a lakosság létszámát, illetve a feladatok elkerülése csökkentette-e a fogyasztást?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
