https://doi.org/10.58528/JAP.2024.16-3.201
A táblát 1989-ben állította a Bibó István emlékbizottság. A táblán bronz Bibó István-portré látható a következő szöveggel:
"Demokratának lenni mindenekelőtt annyit jelent, mint nem félni"
Bibó István 1911-1979 Bibó István Emlékbizottság. 1989
Az avatóbeszédet Csákány Béla, az egyetem rektora mondta. A beszédet itt közöljük.
Bibó István emléktáblája a Szegedi Tudományegyetem rektori hivatalának épületében (Fotó: Katkó Izabella]
- 201/202 -
"Tisztelt vendégeink, tisztelt kollégák!
Az egyetem szegedi fennállásának ötvenedik évfordulójára 1971-ben kiadott almanac mindössze huszonnyolc sorban foglalja össze Bibó István munkásságát. A száraz és minden leírt szavában korrekt tudományos életrajzban van egy rövid mondat, amely jóvátehetetlen, s amelyet nekünk, a szegedi egyetemnek mégis meg kell próbálnunk minden lehetséges módon.
A mondat így hangzik: »Távozott 1950. december 31-én.« Most, amikor egyetemünk egykori hallgatójának és népet, nemzetet nevelő tudós professzorának emlékét márvánnyal és bronzzal is megörökítjük, hadd fejezzem ki az Egyetemi Tanács és a magam köszönetét és elismerését hallgatóink és fiatal oktatóink ama csoportjának, amely az elmúlt évben Bibó István emberi és alkotói személyiségének felmutatására összefogott, és annak a fájó mondatnak a jóvátételéhez vezető úton az első lépést helyettünk is megtette. Bibó István nevezetes szavai az emberi bátorságot dicsérik, s ennyiben összecsengenek Ady Endre szavaival a tűz csiholójáról. Ám nem Párizs vagy Prométheusz társul tudatunkban Bibó István nevéhez, hanem Genf és Szókratész. A reformáció nagy prédikátorainak útját járva peregrinált majd bujdosott ő is a történelem parancsa szerint. A már megkevert bürökpohár kiürítésétől megkímélte a sors, bár hazáján belül számkivetve, magyarnak számkivetve élte le utolsó évtizedeit, mégis folytathatta azt a munkát, amelyre életét tette: megszabadítani honfitársait a veszedelmes bizonyosságoktól.
Bibó Istvánra tíz éven át nem emlékeztünk érdeme szerint, ezért emléktábláját olyan helyre helyeztük, hogy diákok és tanárok, vendégek és egyetemi tisztviselők gyakran láthassák és olvashassák. Bibó István képmása Váró Márton szobrászművész alkotása, akit az a szál is összefűz Bibó István nemzedékével, s közös alma materünkkel, hogy Tomori Ilona gyermekeként látta meg a napvilágot.
Most pedig eleget teszek a Bibó István Emlékbizottság számomra megtisztelő felkérésének, és Bibó István emléktábláját átadom a szegedi egyetem közönségének."
1989. 05. 13.
- 202/203 -
Bibó István emléktáblája a Szegedi Tudományegyetem rektori épületben, az emlékezés virágaival, 2023. május 10-én, Bibó István halálának 44. évfordulóján. (Fotó: Szoboszlai-Kiss Katalin)
- 203/204 -
A műalkotást 1996. június 14-én avatták fel. Barthné Mezőfi Móser Ilona szobrászművész alkotása, a szegedi Dóm téren, a Nemzeti Emlékcsarnok kerengőjében helyezték el. A szobor talapzatának bronztábláján az alábbi szöveg olvasható:
Bibó István 1911-1979 jogtudós JATE egyetemi tanára a magyar demokrácia mentora 1956 hőse
A posztamens alján pedig a következő szöveg olvasható:
Ajándékozta a JATE jogi kara az amerikai magyar öregdiákok USA 1996
Bibó István szobra a szegedi Dóm téren, a Nemzeti Emlékcsarnok kerengőjében, az emlékezés virágaival, 2023. május 10-én, Bibó István halálának 44. évfordulóján. (Fotó: Szoboszlai-Kiss Katalin)
- 204/205 -
Bibó István szobrának avatásáról szóló beszámoló a Délmagyar napilap 1996. június 25-ei számában jelent meg.
- 205/206 -
Szoboravató. Képünkön balról jobbra: dr. Szalay István polgármester, dr. Molnár Imre dékán, dr. Prágay Dezső professzor, Barth Ilona, a szobor alkotója és dr. Ványai Éva alpolgármester. (Fotó: Miskolczi Róbert.)
"Bibó István jogtudós, JATE egyetemi tanár, a magyar demokrácia mentora, 1956 hőse" - ezek a szavak állnak Bibó István tegnap felavatott mellszobrának talapzatán. Századunk kiemelkedő magyar gondolkodója, közírója és jogtudora a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban kapott helyet, holott - mondotta az avatáson dr. Molnár Imre dékán - életének utolsó évtizedeiben nem gondolt arra, hogy egyszer majd szobrot állítanak neki. Ezért hálás az utókor Szeged városának - tette hozzá dr. Prágay Dezső professzor, aki emigrációban tanulmányozta Bibó életművét. Kijelentette, hogy Bibó örökségének be kell épülnie a magyar öntudatba, annak részét képezve. Kemény István főtanácsos arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1956-os forradalom szellemét Nagy Imre és Bibó István testesíti meg. Ezt el kell mondani, mert mintha kezdene homályosulni a forradalom emléke és Bibó tanítása. Holott ő volt az, aki hibátlanul fogalmazta meg a demokrácia fogalmát. Hozzátette: a mostani demokráciánk még mindig nem az, mint amiről Bibó írt. Egykori tanítványa, dr. Szentpéteri István, Bibó István egyik legfontosabb tanítását idézte: "Óvakodj a hatalomtól!" Mint mondotta, biztosítékokat kell beépíteni a rendszerbe, s itt az ideje, hogy újraolvassuk Bibó István műveit.[1]
- 206/207 -
Bibó terem a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karon (Fotó: Szoboszlai-Kiss Katalin)
Összeállította Kukorelli István és Szoboszlai-Kiss Katalin a 2024-ben a Méry Ratio Kiadónál megjelent "Aki a Tízparancsolata szerint élt - Bibó István emlékezete" című könyvük alapján. ■
JEGYZETEK
[1] A Délmagyarban megjelent cikk felkutatását köszönjük Medgyesi Konstantinnak, a Szegedi Tudományegyetem JGYPK Művelődéstudományi Tanszék munkatársának, a Móra Ferenc Múzeum főmuzeológusának.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző professzor emeritus, Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar. A SZE Állam- és Jogtudományi Kara Alkotmányjogi Tanszékének alapító oktatója, alkotmányjogász, 1999-2008 között alkotmánybíró. Kutatási területek: választójog, parlamenti jog, népszavazás, alapjogok, közjogtörténet, összehasonlító alkotmányjog, alkotmánybíróság, alkotmányosság. kukorelli.istvan@ajk.elte.hu.
[2] A szerző habilitált egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar. Filozófus, klasszika-filológus, a Jog-Állam-Politika folyóirat vezető szerkesztője, habilitált egyetemi docens. Az antik filozófia története mellett további kutatási témái a modern embert érintő etikai kihívások okozta dilemmák értelmezése, ezen belül elsősorban a humánreprodukciós eljárások és az embrióetika kérdései. Az elmúlt időszakban a 20. századi magyar politikatörténettel, elsősorban Bibó István örökségével is foglalkozott, számos publikációja jelent meg e tárgykörben, társszerzőként Kukorelli Istvánnal. Társadalmi vitát váltott ki 2020-as nyílt levele, amelyet Veres András győri megyéspüspökhöz írt, aki több nyilatkozatában elutasítóan nyilatkozott a lombikeljárásról. A vitát követően Lovászy László Gáborral közösen írt tanulmányában a lombikeljárás valláserkölcsi problémájának elemzésével foglalkozott, melynek eredményeként a félreértések tisztázásra kerültek, e gyógyászati eljárás erős társadalmi támogatottsága továbbra is tapasztalható. Több mint húsz éve oktat filozófiát, etikát és latin nyelvet joghallgatók számára. Számos publikációja és több önálló kötete van. 2023-ban harmadik önálló kötete jelent meg Miről beszelek, amikor a görögökről beszélek. Tanulmányok az athéni demokráciáról, filozófiáról, boldogságról címmel a Gondolat kiadónál. szoboszl@sze.hu.
Visszaugrás