A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt perben a peres felek között megbízási szerződés jött létre, amelyben a felperes mint ingatlanközvetítő (egy ingatlanközvetítői franchise-hálózat tagjaként), a franchise-hálózat által alkalmazott általános szerződési feltételekkel megbízottként vállalta, hogy az alperes mint megbízó érdekében közreműködik az alperes tulajdonát képező ingatlan értékesítésében. A felperes a szerződés időtartama alatt az alperes részére közvetített vevőjelöltet, a felperes által közvetített vevővel azonban az alperes végül nem kötött szerződést, hanem - még mindig a szerződés időtartama alatt - a megbízás tárgyát képező ingatlant eladta egy olyan vevőnek, akivel a saját eljárásának eredményeként, ingatlanközvetítői közreműködése nélkül került kapcsolatba. Az alperes a felperes részére megbízási díjat nem fizetett.
A felperes keresetében az alperest a megbízási szerződés alapján részére járó megbízási díj megfizetésére kérte kötelezni. Keresetét arra alapította, hogy a felek között az ingatlan közvetítésére létrejött megbízási szerződés, annak 5. pontja szerint kiemelt megbízásként jött létre, amely az általános szerződési feltételek definíciós rendelkezései értelmében azt jelentette, hogy az alperes mint megbízó sem maga nem volt jogosult az ingatlant értékesíteni, sem pedig harmadik személyt nem vehetett igénybe az értékesítés érdekében, továbbá minden érdeklődőt a felpereshez mint megbízotthoz lett volna köteles irányítani. A szerződés általános feltételekben szereplő rendelkezései szerint, ha a megbízó a kiemelt megbízás időtartama alatt az ingatlant értékesíti vagy más módon hasznosítja, kötbérként köteles a megbízási díjat megfizetni. Mivel az alperes a kiemelt megbízás időtartama alatt az ingatlant maga értékesítette, a megbízási díj megfizetésére az általános feltételek alapján köteles lett volna. Hivatkozott továbbá a felperes arra, hogy a szerződés időtartama alatt a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelő vevőt közvetített az alperes részére, azonban az alperes a vevővel a szerződés megkötésére nem volt hajlandó.
Az alperes - nem tagadva, hogy a megbízás időtartama alatt az ingatlant maga értékesítette - a kereset elutasítását elsősorban annak alapján kérte, hogy a kiemelt megbízás tartalma az alperes számára nem volt és nem is lehetett világos, valamint erre nézve a felperes részére eljáró üzletkötőtől külön tájékoztatást annak ellenére nem kapott, hogy az megtévesztő elnevezés alatt aránytalanul korlátozza az alperes mint megbízó cselekvési szabadságát. Az alperes álláspontja szerint ez a kikötés csak akkor válhatott volna a szerződés részévé, ha a felperes annak tartalmáról az alperes részére kifejezett és egyértelmű, dokumentált formában is megjelenő tájékoztatást adott volna. A kikötés ezen túlmenően is oly mértékben korlátozta az alperesnek a
- 24/25 -
tulajdona feletti rendelkezési jogát, amely a hivatkozott szerződési kikötést a régi Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: régi Ptk.) általános szerződési feltételekkel kötött szerződésekre vonatkozó szabályai alapján jogszabályba ütközővé, ezért semmissé tette.
Hivatkozott továbbá az alperes arra is, hogy a kiemelt megbízás kizárólagos jellege a szerződésből világosan nem következhetett, ezért, mint kétséges tartalmú kikötést a felperes terhére kell értelmezni. Vitatta az alperes, hogy a felperes által a részére közvetített vevő a megbízásban rögzítettekkel azonos feltételek mellett lett volna hajlandó az adásvételi szerződés megkötésére.
A Választottbíróság az alábbiak szerint nem találta alaposnak a felperes keresetét.
A szerződés megkötése során a felperes nevében egy közvetítő járt el, és kötötte meg a megbízási szerződést. A perbeli adatok szerint a közvetítő nem volt a felperes alkalmazottja, és a felperes nem igazolta a perben a közvetítő szerződéskötési jogosultságát sem. A szerződés tartalma alapján azonban megállapítható, hogy a közvetítő a felperes nevében eljárva kötötte meg a szerződést, és a felperes azzal, hogy az alperessel szemben a szerződés alapján (beleértve a jelen per megindítását is) következetesen lépett fel, a közvetítő eljárását a régi Ptk. 221. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint akkor is jóváhagyta, ha egyébként a közvetítő a szerződés megkötésének időpontjában a felperestől származtatott képviseleti joggal nem rendelkezett. Ezért a Választottbíróság a közvetítőt a perbeli szerződés megkötése során a felperes nevében eljárni jogosult képviselőnek tekintette, és abból indult ki, hogy a felek között az ingatlan-közvetítésre irányuló szerződés létrejött.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
