1. Móra Mihály egyetemi tanár, az egyházjog, a büntető- és a polgári eljárási jog, a jogtörténet és a római jog jeles művelője száztíz évvel ezelőtt, 1908. február 8-án született Dunavecsén. Korán, hatvanadik életévének betöltése előtt néhány hónappal hunyt el 1967. szeptember 18-án Budapesten.
Móra Mihály Budapesten érettségizett. Jogi tanulmányait 1926-1930 között végezte a budapesti királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1931-ben avatták jogtudományi doktorrá. 1935-ben bírói, a következő évben, 1936-ban pedig ügyvédi vizsgát tett. 1936-1937-ben a bécsi Collegium Hungaricumban folytatott kutatómunkát állami ösztöndíjjal. A bécsi egyetemen a neves kánonjogász, Rudolf Köstler (1878-1952) professzor kánonjogi szemináriumának volt aktív résztvevője. Gratianusszal foglalkozó, német nyelven közzétett tanulmánya Köstler professzor tudományos irányítása alatt készült. Néhány évvel később, 1939-ben Rómában kutatott egy éven át ugyancsak a magyar állam által biztosított ösztöndíjjal.
2. 1931 és 1945 között az igazságszolgáltatásban, bíróságokon dolgozott. Móra Mihály 1931-ben a gödöllői járásbíróságon kezdte meg bírói működését. Később a budapesti törvényszéken, majd a Kúrián volt jegyző, illetve tanácsjegyző. 1945-ben a Kúrián elnöki tanácsosi kinevezést kapott.
1942-ben szerzett egyetemi magántanári képesítést - azaz habilitált - az egyházi eljárásjog és történelem tárgykörben a budapesti királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen. A II. világháborút követően a szovjet mintát követő akadémiai (MTA) tudományos minősítési rendszerben Móra Mihály az állam- és jogtudományok kandidátusa tudományos fokozatot 1952-ben szerezte meg.
3. Szegeden 1947. augusztus 13-án nevezték ki az egyházjog nyilvános rendes egyetemi tanárává. A következő évben, 1948-ban megvalósított felsőoktatási reform, nyilvánvalóan politikai, ideológiai okokból, megszüntette a magyarországi jogi karokon az egyházjog oktatását és az egyházjogi tanszékek is felszámolásra kerültek. Móra Mihály ezért ugyancsak a szegedi egyetemen a polgári eljárásjog nyilvános rendes tanára lett. Móra Mihály ennek a tárgynak, főkollégiumnak az oktatását és művelését 1949 és 1952 között, három tanéven keresztül mint tanszékvezető egyetemi tanár - a nyilvános rendes egyetemi tanár ("professor ordinarius") új, tartalmilag a tanári jogosítványokat is hátrányos érintő, szovjet mintát követő ("zavedujuscsij kafedroj professzor") elnevezése - látta el.
1952 és 1960 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán a Büntető eljárásjogi tanszék vezetője volt. 1960. május 15-től pedig egészen haláláig a Római jogi tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az átlagosnál kétségtelenül gyakoribb "tanszékváltást" Móra Mihály esetében az egyetemi, kari struktúra szovjet (sztálinista) mintát követő megváltoztatása tette lehetővé.
4. Móra Mihály 1946-ban a Magyar Jogászegylet ügyvezető titkára lett. 1948. október 5-én ajánlották a Szent István Akadémia II. Osztálya (Történelem-, Jog- és Államtudományi Osztály) tagjának. Ajánlója nagy valószínűséggel, e sorok írója szerint, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem igen nagy tekintélynek örvendő büntetőjogász professzora, a Magyar Jogász Egylet 1939-ben megválasztott elnöke, a büntető eljárási jog területének is szakavatott művelője, a néhány hónappal később, 1949. január 18-án elhunyt Angyal Pál (1873-1949) volt. Angyal Pált a Szent István Akadémia 1944 tavaszán másodelnökévé választotta, majd Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás (1884-
- 260/261 -
1945) halálát követően a Szent István Akadémia elnöki (társelnöki) tisztét töltötte be. Móra Mihály megválasztására még 1948 végén, a Szent István Akadémia utolsó rendes közgyűlésén került sor.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
