Egyelőre még csak a médiából ismert hírek szerint, a Kormányzat - lakosság terheinek enyhítése érdekében - a közüzemi szolgáltatók díjainak hatósági árassá tételét és a szolgáltatók "államosítását" tervezi. A konkrétumok ismerete, törvénytervezet hiányában csak találgatni tudnánk, ezért cikkemet inkább a jelen helyzet bemutatására alapozom.
Az Ötv. (amelynek szintén várható újraszabályozása) értelmében a helyi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan járnak el. A helyi érdekű közügyek egyik eleme a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása. A közszolgáltatások körében kiemelt feladat például a vízelvezetés, csatornázás, a köztisztaság biztosítása, a helyi energiaszolgáltatásban való közreműködés. Kötelező feladat például az egészséges ivóvíz ellátásról, vagy a közvilágításról való gondoskodás. A feladatok felsorolásakor szándékosan azokat emeltem ki, amelyek valamely energia-szolgáltatáshoz, közüzemi szolgáltatóhoz kapcsolódnak.
A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. Valójában ez két (illetve, ahol távhőszolgáltatás is van, ott három) terület esetén merülhet fel, hiszen az áramellátás és a gázszolgáltatás szervezése, a díjtételek megállapítása jelenleg sem az önkormányzatok "privilégiuma".
Önkormányzati hatáskörbe tartozik tehát az ivóvíz ellátás és a szennyvízelvezetés - amelyeket közösen kezelnék, mert a mi esetünkben egy cég látja el a feladatot - és a szilárd hulladék kezelése. Mindkét esetben érdekes jogi helyzetet teremtett a törvényalkotó, nehéz helyzetbe hozva az önkormányzatok vezetőit.
A szilárdhulladék kezelését Zemplén területén egy magáncég és több mint negyven önkormányzat többségi tulajdonában lévő Kft. végzi. A díjak megállapítása összetett folyamatot jelent, hiszen a cégvezetés által kidolgozott díjtételt előbb a Kft. legfőbb szerve (taggyűlése) fogadja el, és terjeszti az érintett képviselő-testületek elé.
S hogy ez miért hozza nehéz helyzetbe az önkormányzati vezetőket? Azért, mert a tulajdonosi testületben, amelynek a cég érdekeit kell szem előtt tartania, biztosítva annak talpon maradását, eredményességét, sőt a fejlesztési lehetőségeket, a tulajdonos önkormányzatokat a polgármesterek (vagy azok megbízottjai) képviselik. Tehát amikor a következő évi díjszabás van porondon a - piaci alapon létrehozott - cégek vezetői azt várják a tisztelt városatyáktól, hogy az előbb leírtakat szem előtt tartva az igenis minimálisan szükséges és elengedhetetlen díjemelést támogassák.
Amikor pedig a képviselő-testület elé kerül az ily módon kialakított előterjesztés, az önkormányzat és polgárai érdekeinek képviseletére megválasztott polgármester kényszerül magyarázkodásra, indokolni egy olyan javaslatot, amellyel valójában - legtöbb esetben - maga sem ért egyet. Mert lehet az az emelés közgazdasági szempontból a legindokoltabb, de a már egyébként is a tűréshatárán lévő, eladósodott, elszegényedett lakosságot sújtja. Ráadásul, ha a képviselő-testület nem fogadja el a díjszabást, két dolgot tehet: vagy a különbözetet köteles megfizetni a szolgáltatónak, vagy bíróság előtt vitatja a díjszámítás helyességét, elveit.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
