A MOKK 2010. évi 2. számú jogi hírlevele (KK, 2010/3., 50-64. o.)
Összeállították: Dr. Csernák András, Dr. Horváth Gyöngyi, Dr. Szécsényi Nagy Kristóf
Jogszabály ismertető
Fontosabb változások az új He-ben (a törvényszövegben előfordulási sorrendben):
Szerkezeti változások
■ az illetékességi sorrend a közjegyző illetékességét határozza meg, ehhez igazodik a leltározást végző jegyző illetékessége (illetékességi sorrend: a) az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, b) az a) pontban foglaltak hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, c) az a)-b) pontokban foglaltak hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, d) az a)-c) pontokban foglaltak hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye);
■ a hagyatéki eljárásban "érdekelti kör" pontosabb meghatározása: aki: a) az öröklésben érdekelt, b) a hagyatéki eljárás lefolytatását azon az alapon kérte, hogy a birtokában van az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog, c) az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre átszálló jognak vagy követelésnek a hagyatéki eljárásban fellépő kötelezettje és d) tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő tulajdonostárs;
■ törvényszövegbe vonja a BH. 1982. 94. eseti döntést, azaz meghatározza a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökös (az új He. hatálybalépésétől: kieséses örökös) körét: kieséses örökös: aki a hagyaték megnyíltával az örökhagyónak - sem a törvényes, sem a végrendeleti öröklés rendje szerint - nem örököse, de ha valamelyik örökös az öröklésből kiesett volna, akkor az örökhagyó törvényes vagy végrendeleti örökösévé válik;
■ meghatározza a hagyatéki ideiglenes hatályú átadásánál vizsgált öröklési jogi vita fogalmát (az örökösként érdekeltek között abban a kérdésben felmerült vita, hogy a hagyaték kit és milyen jogcímen illet, valamint a természetben kiadni igényelt kötelesrész tárgyában felmerült vita);
■ kötelezővé teszi az elektronikus kézbesítést a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság, a hagyatéki eljárásban érdekelt vállalkozás vagy jogi képviselővel rendelkező személy vagy szervezet részére, lehetővé teszi a hagyatéki eljárásban érdekelt részére, de a papír alapú megküldést a közjegyző hivatalból és az öröklésben érdekelt indítványára is elrendelheti [feltétele: 23. § (2) bek.];
■ a függőben tartás jogintézménye megszűnik, helyette: a hagyatéki eljárás felfüggesztésének önálló jogintézménye kerül bevezetésre (nem a Pp. alapján, He. 71. §);
■ összekapcsolja az hagyatéki üggyel kapcsolatos előzetes bizonyítás lefolytatására irányuló eljárásra vonatkozó illetékességet a hagyatéki üggyel (kizárólagos illetékesség);
■ a hagyatéki tényállás megállapításának érdekében hivatalból elrendelésre kerülő bizonyítási eljárás lefolytatását gyorsító és hatékonyabbá tevő rendelkezések a megkeresés szabályai között (16., 17. §);
Szorosabbá váló határidők
• a jegyzőnek az eljárás megindulását követő 5 munkanapon belül meg kell kezdenie a leltározást v. hiánypótlási felhívást kell kibocsátania
• leltárt 30 napon belül el kell készíteni (attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett);
Kötelező leltározás szabályai kiegészültek
• ha a hagyaték tárgya belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés,
• ingóság esetén is, ha lajstromozott vagyontárgy (új Ptk. definíció szerint),
• ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte;
■ leltározást alapesetben a jegyző végzi / a közjegyző csak akkor, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel, de ebben az esetben is - a leltár felvétele vagy kiegészítése céljából - az illetékes jegyzőt megkeresheti;
■ egyesítés más közjegyző előtt folyamatban levő ügyhöz: nem írja elő a jogszabály, helyette a MOKK-nak kell rá iránymutatást hoznia;
■ az örökhagyó foglalkozásának annyiban tulajdonít jelentőséget, hogy ha a rendelkezésre álló adatok alapján az örökhagyó halálakor közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám vagy gondnok volt, ennek tényét, valamint azokat a vagyontárgyakat, iratokat, amelyek az örökhagyó e tevékenységével kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, jegyzőkönyvben kell feltüntetni és ha az örökhagyó a) közjegyző volt, akkor az országos kamarát, b) ügyvéd volt, akkor a Magyar Ügyvédi Kamarát, c) önálló bírósági végrehajtó volt, akkor a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát, d) igazságügyi szakértő volt, akkor a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát vagy e) gyám vagy gondnok volt, akkor a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti a jegyző;
■ biztosítási intézkedés keretein belül bevezetésre kerül a közjegyzői letét intézménye, mint lehetőség; hagyatéki gondnok kirendelésére lesz lehetőség (új Ptk. által bevezetett, ám nem definiált fogalom), ha a hagyatékban követelés van - szerepe a végrendeleti végrehajtó szerepéhez hasonló;
■ tárgyalási időköz szabályai: a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a hagyatéki tárgyalásra szóló idézés kézbesítése a tárgyalás napját legalább 8 nappal megelőzze. A tárgyalási időközt a közjegyző sürgős esetben lerövidítheti;
■ a tárgyalás kitűzése: érkezéstől számított 15 napon belül dönteni kell a kitűzés / iratok beszerzése kérdésében, kitűzés esetén úgy kell kitűzni, hogy az első tárgyalási nap a hagyatéki leltárnak a közjegyzőhöz érkezését - ha azt igényelte, a kiegészítést - követően legkésőbb 2 hónapon belül megtartható legyen;
■ szóbeli végintézkedés esetén: előzetes nyilatkozattételre (írásbeli tanúvallomás felvételének lehetősége) való felhívás (47. §) a tárgyalás előkészítése érdekében;
■ ügygondnok: ha a közjegyző rendeli ki, a díját / készkiadását az érdekeltekkel előle-geztetni kell;
■ hirdetmény (ismeretlen helyen tartózkodó, ismeretlen érdekelt esetén, Magyar Állam örökös, ismeretlen hagyatéki tartozás jogosultja): az értékpapír-megsemmisítési eljáráshoz hasonlóan a MOKK honlapján kerül közzétételre, és a polgármesteri hivatalnak is meg kell küldeni kifüggesztésre, de ide is elektronikusan;
■ tárgyalás lefolytatása: ha helye van a tárgyalás elhalasztásának, az öröklésben érdekeltek egyezően kérhetik, hogy a közjegyző tárgyaláson kívül, a rendelkezésre álló adatok alapján dönthet a hagyaték átadásáról, és e döntést kézbesítés útján közölje;
■ költségek viselése: a meg nem fizetett közjegyzői díj erejéig a hagyatékon a közjegyzőt törvényes zálogjog illeti meg; hagyatéki eljárás költsége a végrehajtandó követelések kielégítésének sorrendje vonatkozásában a munkavállalói munkabérrel egy tekintet alá eső követelésnek minősül;
■ másodlagos öröklési vita: az öröklésben érdekeltek (azaz az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a végrendeleti végrehajtó) között a hagyatéki hitelezői igény, a nem természetben kiadni igényelt kötelesrész iránti igény, illetve a kötelmi hagyomány iránti igény jogalapja vagy annak összegszerűsége tárgyában felmerült vita - a hagyatékot teljes hatállyal átadni nem lehet, csak ha a teljes hatályú átadáshoz az érdekelt hozzájárult vagy a többi érdekelt biztosítékot helyez letétbe vagy jelzálogjog bejegyzéshez járul hozzá (83. §);
■ közvetítői eljárás hangsúlyozottabban kap szerepet: joghatása: meghosszabbodik a hagyatéki per megindítására nyitva álló határidő;
■ túlélő házastárs haszonélvezeti jogának megváltása: csak egyezség esetén lehetséges;
■ végrendeleti végrehajtó szerepe az új Ptk-ban kialakított jogkörhöz igazodik;
■ öröklési bizonyítvány (102. §): ha nem maradt hagyaték vagy a hagyaték tárgya kizárólag külföldi ingatlan vagy olyan külföldön lévő ingóság, melynek átadására vonatkozóan a közjegyzőnek nincs joghatósága, illetőleg ezen feltételek hiányában is, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges és igazolja, hogy az öröklési rend tekintetében több, örökösként érdekelt között öröklési jogi vita nincs és hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor [ez utóbbi esetben a kiállított öröklési bizonyítványhoz a közjegyző annyiban van kötve, hogy attól eltérő határozatot osztályos egyezség alapján nem hozhat, valamint a hagyatékon (a hagyatéknak azon a részén, amelyre az öröklési bizonyítvány kiállítása vonatkozik) a törvényes öröklés rendje szerinti, a túlélő házastársat megillető, holtig tartó haszonélvezeti jog megváltásának is csak pénzben lehet helye]; adatkezelési szabályok hangsúlyosabb szerephez jutnak
Cs. A.
Kiskorú és nagykorú személyek döntéshozatalának segítése az új Ptk személyekre vonatkozó rendelkezései
A szabályozás indokai
Az új Ptk. évekig tartó vitája és kodifikációja eredményeként a Parlament 2009. november 9-i ülésnapján fogadta el a törvényt, majd a köztársasági elnök észrevételei alapján pontosításra is került. Ezt követően egy évig tartó előkészítő munka után a Parlament utolsó ülésnapján ismét megszavazta a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényt, mely alapján a személyekre vonatkozó rendelkezések május 1-én hatályba lépnek. (2010. évi XV. törvény 1. § (1) bekezdése)
Cselekvőképesség új szabályai továbbra is abból indulnak ki, hogy korlátozás hiányában mindenkit cselekvőképesnek kell tekinteni. A cselekvőképesség korlátozásánál azonban a jogalkotó azt tekintette szabályozás alapjául, hogy a belátási képesség csökkenése nem minden élethelyzetben korlátozza a személyt ügyeinek vitelében, adott esetben csak az élet egyes területein szükséges a beavatkozás az adott személy életében. A hatályos differenciálatlan megoldás alkotmányos aggályokat is felvetett, illetve nemzetközi elvárásokkal és szabályozással is ellentétes volt. Az Európa Tanács ugyanis korábbi ajánlásában már kimondta, hogy a cselekvőképesség korlátozásával kapcsolatban csak olyan szabályozás fogadható el, amely annak korlátozását a lehető legszűkebb körre szorítja.
A gondnokság területén az új szabályozás a korábbihoz képest kevésbé korlátozó jogintézmények - az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal - alkalmazására ad lehetőséget, és ezzel egyidejűleg megszűnik az ún. kizáró vagy általánosan korlátozó gondnokság. (A korábban létező két jogintézmény jellemzője volt, hogy a bíróság ügycsoportonkénti vizsgálat nélkül, minden ügycsoport tekintetében kizárhatta vagy korlátozhatta a személy cselekvőképességét.) A bíróság e helyett a szakértői vélemények alapján meghatározott ügycsoportokra vonatkozóan korlátozhatja a személy cselekvőképességét. Az új Ptk. ugyanakkor már példálózva sem sorolja fel azokat az ügycsoportokat, amelyekre a bíróság a személy cselekvőképességét korlátozhatja.
Kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség és cselekvőképtelenség A kiskorúakra vonatkozó szabályok esetében a legfontosabb változás az, hogy esetükben megszűnik a gondnokság alá helyezés, a bíróság a cselekvőképességet - a nagykorúakra irányadó szabályok szerint - csak a 17. életév betöltése után korlátozhatja azzal, hogy az ítélet hatálya csak a nagykorúság elérésével állhat be.
A korábbi szabályozás és az új Ptk. rendelkezései közötti kisebb eltéréseket az alábbi táblázat foglalja össze.
A nagykorú személy döntéshozatalának segítése
A még egy hétig hatályos Ptk. szerint a cselekvőképességet korlátozó ítélet alapján a bíróság a személyt kizáró gondnokság alá helyezte, ügyeinek vitelében általános vagy ügycsoportokra bontott korlátozásról határozhatott.
Az új Ptk. 2:16. §-a alapján a nagykorú személy döntéshozatalát már az alábbi jogintézmények segíthetik majd:
• előzetes jognyilatkozat
• támogatott döntéshozatal
• cselekvőképességet korlátozó gondnokság.
Ezeket a jogintézményeket akkor lehet alkalmazni, ha a nagykorú személy értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt támogatásra, illetve védelemre szorul és akár együttesen is alkalmazhatóak.
Ezek közül az egyik leglényegesebb változás az előzetes jognyilatkozat tételének lehetősége.
Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása, ennek hiányában belátási képessége csökkenése esetére közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet egyes személyi és vagyoni viszonyaival összefüggésben (támogató személy, gondnok meghatározása, gyámrendelés, meghatalmazások vagyoni ügyeinek vitelére stb.) Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bárki rendelkezhet arról, hogy belátási képessége csökkenése vagy megszűnése esetére milyen döntések érvényesüljenek.
Az előzetes jognyilatkozathoz hasonló intézménye már ismert lehet a magyar vagy akár az osztrák jogrendből is. A magyar jogrendszerben az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 15-19. § a lehetővé teszi, hogy a beteg az önrendelkezési jog keretében a jövőre nézve rendelkezzen az egészségügyi ellátás elfogadásáról vagy visszautasításáról., illetve megnevezheti azt a személyt, aki helyette döntést hozhat. Az Osztrák Polgári Törvénykönyv szerint az előzetes jognyilatkozat olyan meghatalmazás, amely akkor válik hatályossá, ha a meghatalmazó az ügyek viteléhez szükséges belátási és ítélőképességét elveszti. Az ügyek körét a meghatalmazásban pontosan körül kell határolni, és szigorú alaki követelmények járulnak hozzá (ha pl. orvosi kezelésekre, vagy nagyobb vagyontárgyakra vonatkozik, az okiratot ügyvédnek, közjegyzőnek vagy bíróságnak kell készítenie. )
Az új Ptk. szabályai szerint három fontos kérdésben kell döntést hoznia a nyilatkozatot tevőnek: mire terjedhet ki a nyilatkozat tartalma, milyen formában érvényes az ilyen nyilatkozat és mikor, mennyiben lehet eltérni a személy nyilatkozatától, ha időközben olyan változások következtek be, amelyek esetleg hátrányosan érintenék a nyilatkozattevőt.
Az új Ptk. szerint a nyilatkozat tevő bármely kérdést rendezhet a nyilatkozatában, a törvény csak példálózó felsorolást ad. A nyilatkozat formai szabályai tekintetében a magyar jog szigorúbb, annak minden elemét közjegyzői okiratba, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, vagy személyesen lehet megtenni a gyámhatóság előtt. A nyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság dönt, melyhez az szükséges, hogy a bíróság kimondja, hogy a személy értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt nem tudja ügyeit ellátni. A bíróság a nyilatkozatot részben vagy egészben lépteti hatályba.
A törvény alapján a nyilatkozattól csak kivételes esetben lehet eltérni, a bíróság az előzetes jognyilatkozatban foglaltakat akkor nem veheti figyelembe, ha
• a megnevezett személy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítését nem vállalja vagy vele szemben kizáró ok áll fent
• körülmények lényeges változása folytán az előzetes jognyilatkozatban foglaltak az érintett személy életét, egészségét,testi épségét vagy törvényes érdekeit súlyosan sértenék.
A támogatott döntéshozatal jogintézménye azt teszi lehetővé, hogy a gondnokság alá helyezési eljárás során - e helyett - a segítségre szoruló nagykorú személy részére meghatározott ügycsoportokban támogató személyt nevezzen ki a bíróság, kivéve, ha a cselekvőképesség korlátozása válik szükségessé. Támogatásra az a személy szorul, aki jognyilatkozatai megtételekor értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt segítségre szorul.
A támogató bármely személy lehet, aki vállalja a feladatot, alapja a felek közötti megállapodás és az önkéntesség, hivatásos támogató kirendelésére csak kivételes esetekben kerülhet sor. E változás leginkább a fogyatékkal élő embereket érinti. Az új szabályok felismerik, hogy a személy fogyatékosságának súlyossága és képességei között nincs egyenes arányú összefüggés, két - a fogyatékosság mértékét tekintve azonos súlyosságú - fogyatékos személy, egy adott területen teljesen különböző mértékű képességekkel rendelkezhet a fejlesztéssel, képzéssel vagy gyakorlati tapasztalatokkal megszerzett tudás révén. Ezért ír elő a törvény, az eddigi orvosszakértői vizsgálat helyett összetett szakértői vizsgálatot. Támogatott döntéshozatal akkor jön létre, ha van megállapodás a támogatott és a támogató személy között, vagy a bíróság dönt e személy kinevezéséről (meghatározott ügycsoportokban) és ezt nyilvántartásba veszik.
A támogató jogosult a támogatott személy jognyilatkozatainak megtételekor jelen lenni, aláírásával látja el a jognyilatkozatot feltüntetve saját szerepét a nyilatkozat megtételében.
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság akkor jön létre, ha a bíróság ilyen hatállyal egyes ügycsoportokban elrendeli (tehát nincs általánosan korlátozó cselekvőképtelenség). Önmagában az orvosi vélemény alapján megállapított belátási képesség hiánya önmagában nem elég a cselekvőképesség korlátozásához.
Az új szabályozás alapján a jogalkotók azt próbálták biztosítani, hogy ha egy adott személy egyes területeken nem is képes önállóan eljárni ez még ne jelentse azt, hogy a cselekvőképessége teljes mértékben automatikusan korlátozottá válik. Az arányosság elve alapján csak annyiban kerülhet sor a cselekvőképesség korlátozásra, amennyire szükséges, ezért a törvény 2.23. §-a alapján korlátozni csak meghatározott ügycsoportokra lehetséges. Azokban az ügycsoportokban, amiben nem korlátozták, cselekvőképesnek kell tekinteni. Az új szabályozás szerint a döntésnek komplex szakértői véleményen kell alapulnia, és a gondnokrendelés kizárólag a bíróság hatáskörébe kerül. Az új Ptk. nem sorolja fel a lehetséges ügycsoportokat, a jogalkalmazóra bízza, hogy az egyénre szabja a korlátozás körét.
A gondnokság alá helyezést a bíróságnál az érintett személlyel együtt élő házastárs, egyenesági rokon, testvér, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. A gondnok tevékenysége feletti ellenőrzés érdekében a jogalkotó szükségesnek látta, hogy más döntsön a gondnok személyéről és más a tevékenységének értékeléséről. A gondnok kirendelésénél figyelembe kell venni többek között azt, hogy volt-e előzetes jognyilatkozat és annak mi a tartalma, mi a gyámhatóság javaslata. A törvény alapján több gondnok is kirendelhető. A gondnok azon ügycsoportok tekintetében jár el közösen a gondnokolttal, amelyekre a bíróság kinevezte. A gondnok nem kötelezhető a gondnokolt gondozására, de önként vállalhatja.
A cselekvőképességhez tartozó nyilvántartások
A cselekvőképességgel összefüggő nyilvántartásokra vonatkozó szabályokról a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVII. törvény rendelkezik. A törvény hatálya a címében is a felsorolt személyek és nyilatkozatok nyilvántartására tejed ki, az alábbiakban csak a legfontosabb adattartalmukat emelném ki. Az adatokhoz elektronikus úton közvetlen hozzáféréssel a törvényben meghatározott szervek (ebben nincs a közjegyző) vagy kérelemre, a jogi érdek igazolása esetén lehet hozzáférni. A kérelem elbírálására a Ket. szabályai az irányadóak.
A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásának adattartalma
Gondnokolt
• gondnokolt természetes személyazonosító adatai, lakcíme
• a döntést hozó bíróság adatai és a határozat jogerőre emelkedésének időpontja
• ügycsoportok
• önálló eljárásra feljogosítás
• kötelező felülvizsgálat időpontja
Gondnok
• megváltozó adattartalom: nyilvántartás kiegészül a gondnokok adataival (természetes vagy jogi személy)
• a gondnoksága alatt állók száma
• hivatásos gondnokrendelés
• többes, helyettes gondnokrendelés
A támogatott személyek és támogatóik nyilvántartásának adattartalma
Támogatott
• a támogatott személyek természetes személyazonosító adatai, lakcíme
• a döntést hozó bíróság adatai és a határozat jogerőre emelkedésének napja
• ügycsoportok
Támogató
• támogató természetes személyazonosító adatai, lakcíme
• hivatásos támogató rendelése
• a támogatott személyek száma
• több támogató kinevezése
Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adattartalma
Nyilatkozattevő
• a nyilatkozattevő természetes személyazonosító adatai és lakcíme
• az okiratot készítő szerv (személy) megnevezése, székhelye
• a közokirat ügyszáma, kelte, az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat kelte
• a hatálybalépést elrendelő bírósági határozat száma, a bíróság megnevezése
• a hatályossá vált rendelkezés
A fent említett nyilvántartások közül az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába történő bejegyzés érinti közvetlenül a közjegyzői eljárást. Az okiratot készítő közjegyzőnek (más hatóságnak, ellenjegyző ügyvédnek, a jegyzőkönyvet felvevő gyámhatóságnak) 3 munkanapon belül kell megküldenie a bíróságnak. A helyi bíróság 15 napon belül, nemperes eljárásban jegyzi be a nyilvántartásba.
Összefoglalva tehát: az ismertetett jogintézmények együttes alkalmazásával az is előfordulhat, hogy ugyanazon személy esetében bizonyos ügycsoportokban a cselekvőképesség korlátozására, más ügycsoportokban támogató kijelölésére, egy harmadikban pedig az előzetes jognyilatkozatban foglaltak alkalmazására kerül sor. Így elmondható, hogy a nagykorú személyek számára az eddigi jogintézmények helyett olyan differenciáltabb rendszer válik hozzáférhetővé, amely a támogatással meghozott döntésekre és a jogkorlátozás lehető legszűkebb körű alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy az ismertetett intézményeket a gyakorlatban nem lesz könnyű elkülöníteni egymástól, a jogszabályban ugyanakkor nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy ki az, aki támogatásra szorul döntése meghozatalához, vagy gondnokság alá kell helyezni cselekvőképessége korlátozásával az adott ügy tekintetében.
Miscellanea
Tájékozató az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartás tartalmáról kiállított tanúsítványról
A Kjnp. 36/G. §-ának (1) bekezdése szerint a közjegyző tanúsítványt az érintett személy élettársi nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából kizárólag a nyilvántartásban szereplő személynek állíthat ki. Ugyanakkor a Kjnp. nem írja elő azt, hogy a kérelmezőnek személyesen kell kérnie a tanúsítványt, így a Pp. 67. §-a szerinti meghatalmazottja útján is eljárhat. A Pp. 69. §-ának (2) bekezdése alapján az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
A gondnokolt jognyilatkozatai
A fenti szabályok alkalmazásával kiállítható nemleges tanúsítvány is, amely alapján az érintett személy azt kívánja igazolni, hogy nem szerepel az Élettársi Nyilatkozatok nyilvántartásában.
Az érintett magánszemélyek részére kizárólag a közjegyző, míg a Kjnp. 36/G. §-ának (3) bekezdésében meghatározott bíróság, illetve hatóság részére a MOKK szolgáltat adatot az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának tartalmáról. Amennyiben tehát a közjegyzőtől bíróság vagy hatóság kér adatszolgáltatást, akkor a MOKK-hoz kell irányítani az adatigénylőt.
Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetéséről, az abból történő adatszolgáltatás szabályairól, valamint az egyes kapcsolódó rendeletek módosításáról 83/2009. (XII. 30.) IRM rendelet 16. §-ának (2) bekezdése alapján a MOKK a következő szervek részére szolgáltat jogszabályban meghatározott feladataik teljesítésével összefüggésben díjmentesen adatot:
• büntetőügyben eljáró
• nyomozó hatóság
• ügyészség,
• bíróság;
• a nemzetbiztonsági szolgálat,
• az apaság vélelme fennállásának megállapítása érdekében eljáró anyakönyvvezető és
• a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szerv Következésképpen tehát például gyámhatóság részére az adatszolgáltatás nem ingyenes, az IRM rendelet értelmében a gyámhatóságnak 2000 Ft adatszolgáltatási díjat kell fizetnie a MOKK-nak.
Közjegyzői gyakorlatot érintő bírósági határozat
A végrendelet és az öröklési szerződés elhatárolása - házastársi közös-és különvagyon
Az örökhagyó ingatlanát végrendelettel a felperesre hagyta. Az írásbeli magánvégrendeleten - az annak érvényességéhez szükséges aláírások után - a végrendelkező aláírásával egy utóirat is szerepelt, amely szerint "a fentiekért kérem gondozásomat, ellátásomat életem végéig". Az alperes és a felperes házassági életközösségük fennállása alatt az ápolási, gondozási szolgáltatásokat közösen nyújtották az örökhagyó részére.
Az örökhagyó halálát követően a közjegyző végzésével a végrendelettel érintett ingatlant végrendeleti örökös címén a felperesnek adta át. Húsz évvel később a felperes és az alperes házasságát a bíróság felbontotta. A házastársi közös vagyonhoz tartozó ingóságokat peren kívül felosztották, azonban a felperes keresetet indított a végrendelettel érintett - különvagyonához tartozó - ingatlan kiürítése és használati díj megfizetése iránt. Az alperes viszonkeresetében többek közt a végrendelettel érintett ingatlan tekintetében résztulajdonosi igényt érvényesített házastársi közös vagyoni szerzés jogcímén, valamint tartási és öröklési szerződésből fakadó kötelezettségének személyes többletteljesítése miatt.
Az elsőfokú bíróság az ingatlannal összefüggésben az alperes igényét elutasította, mivel az a felperes Csjt. 28. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti különvagyona. Tartalmi okból és a kétoldalú kötelezettségvállalás hiányában az alperes által a felperes tulajdonszerzési jogcímeként megjelölt tartási-öröklési szerződést tévesnek minősítette. Az ingatlannal kapcsolatban résztulajdon helyett csak pénzbeli megtérítésre látott lehetőséget és 140. 000 forintot ítélt meg az alperes részére. Az ítélet ellen mind a felperes mind az alperes fellebbezési kérelmet terjesztett elő.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bírság ítéletét érdemben vizsgálta felül. Az ingatlannal kapcsolatban az ítéletének indoklásában kifejtette, hogy annak tulajdonjogát a felperes írásbeli magánvégrendelettel szerezte meg, amely sem tartalmát, sem formai kellékeit illetően nem tekinthető az alperes érvelés szerinti öröklési vagy tartási szerződésnek. Azok ugyanis kétoldalú jogügyletek és ilyen nem jött létre, még a végrendeletre vezetett utólagos feljegyzéssel sem. A tartási szerződés, egyébként formailag is kizárt, mert nem élők közötti, hanem halál esetére szóló vagyonátruházás történt. Az ingatlanon az örökhagyó életében végzett ráfordításait a megtérítési igény körében értékelte, és az elsőfokú ítélethez viszonyítva jelentően felemelte annak összegét.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt. A felperes térítési kötelezettségének felemelését és az ingatlan tulajdoni hányadának részére való felemelését indítványozta. Kérelmét többek között azzal indokolta, hogy nem vitás tény miszerint a felperes tulajdonszerzéséhez az alperes gondozási, ápolási tevékenysége jelentősen hozzájárult, sőt tulajdonszerzésének feltétele volt. Kifogásolta, hogy az első- és másodfokú bíróság hivatalból vette figyelembe az "öröklési szerződés" tartalmi és formai okból fennálló érvénytelenségét, holott a Ptk. 653. §-a és 656. §-a alapján ez nem lehetséges, így a bíróságok eljárási jogot is megsértették.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletében kifejtette, hogy sem eljárásjogi sem anyagi jogi jogszabálysértés nem történt. A bíróságok a felperes ténybeli és jogi védekezése alapján, nem pedig hivatalból kellett azt eldönteni, hogy az ingatlan tulajdonjogát a felperes milyen jogcímen szerezte meg. A bíróság az anyagi jogi rendelkezéseket sem sértette meg azzal, hogy a felperes tulajdonszerzését végrendeleti öröklésnek minősítette, ami a Csjt. 28. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes különvagyona. Ez a minősítés a végrendeleten lévő utóirattól és attól függetlenül is helytálló, hogy a végrendelkező az elvárt és kapott szolgáltatást a házastársi közös vagyon terhére nyújtották, részben az alperes személyes tevékenységével és a kiadásoknak a házastársi közös vagyonból történő fedezésével.
Ezek a szolgáltatások önmagukban a végrendeletet öröklési szerződéssé és a különvagyont házastársi közös vagyonná még részben sem teszik. A Legfelsőbb Bíróság BH
1995/12/715. számú eseti döntése szerint végrendelet, ha az idős beteg személy nem tartási vagy öröklési szerződést köt az eltartójával, hanem a róla gondoskodó személyt a már nyújtott és a jövőben elvárható szolgáltatás fejében örökösévé teszi. Az ún. utóirat a végrendeleti juttatás indoka volt. Ezt - az alperesi érvekkel szemben - szerződési elemként vagy kikötött feltételként értelmezni nem lehet. A végintézkedések két csoportja a végrendeletek és öröklési szerződések között lényegi különbség van. Míg a végrendelet egyoldalú, nem címzett jognyilatkozat, az öröklési szerződés kétoldalú, címzett kötelezettségvállalás. Ez utóbbiak hiányában az öröklési szerződésnek a Ptk. 655. §-ának (1) bekezdésében írt lényegi elemei nem valósultak meg. A végrendeleti juttatás indokaként megjelölt gondozás, ellátás, ápolás (az örökhagyónak ez a végrendeltben foglalt kikötése, ami kötelezettség-vállalás hiányában nem is lett volna kikényszeríthető) nem változtat a végrendeleti jellegen, nem teszi a végrendeletet öröklési szerződéssé (BH 200/3/106.).
Mindezekre tekintettel sem az alperes személyes munkavégzése, sem a felperes és az alperes házastársi közös vagyon terhére történt költekezése az alperes javára tulajdoni igényt nem alapoz meg. Ezek a szolgáltatások a jogerős ítéleti álláspontnak megfelelően a Csjt. 30. § (2) bekezdés második fordulata alapján, mint felperesi különvagyonra történt közös vagyoni ráfordítások téríthetők meg. (Legf. Bír. Pfv. II. 20.061/2009.) ■