A Családi Jog folyóirat "Mindennapi családjog" főcímet viselő konferenciasorozatának ez évi ülése két rendhagyó év után ismét tavasszal, 2022. május 17-én, szokásos módon a Hotel Benczúr Budapest termében került megrendezésre, amelyet a személyes jelenlét mellett online is követhettek a jelentkezők. Az eseményt megnyitó beszédében Kőrös András főszerkesztő rámutatott: bár az előző ülésre mindössze néhány hónappal ezelőtt, novemberben került sor, az azóta történt változások, felhalmozódott gyakorlati kérdések bőven elegendő anyagot szolgáltatnak egy újabb szakmai eszmecserének. A közös szülői felügyelet egyoldalú kérelemre történő elrendelhetőségének bevezetése, a Brüsszel IIb rendelet[1] hatálybalépése, valamint az, hogy a házassági vagyonjogi igények egységes rendezésének elve az új eljárásjogi szabályok között hogyan érvényesül, mind olyan, új kihívást jelentő kérdések, amelyekkel feltétlenül foglalkozni kell. Albert Einstein szavait ("Sosem gondolok a jövőre - úgyis mindig itt van") idézve hangsúlyozta, hogy a jogász szakma képviselőinek mindig újabb és újabb problémákra kell választ keresniük. Erre szolgáltat fórumot - többek között - ez a konferencia is, amelynek keretében a szakemberek előadások és kerekasztal-beszélgetések során keresik a megoldást a családjog aktuális problémáira.
Az Európai Unió a jogforrásai vonatkozásában időről időre kötelezően elvégzendő felülvizsgálat során arra a megállapításra jutott: a Brüsszel IIa rendeletet[2] módosítani kell ahhoz, hogy a gyermek érdekei jobban érvényesüljenek. Felismerte ugyanis, hogy a merev nemzetközi magánjogi szabályok nem mindig szolgálják a gyermek érdekét: azok helyett rugalmasabb, a bíróságok részére szélesebb mérlegelési jogkört biztosító szabályozás kialakítására van szükség. Ennek érdekében született meg a Brüsszel IIb rendelet, amely lényegében a családjogi szabályok egyes jellemzőit építi be a nemzetközi magánjogi szabályokba, ilyenformán az eddiginél nagyobb mozgásteret biztosítva a konkrét ügyekben eljáró szakemberek számára. A jogalkalmazó azonban fogódzó hiányában könnyen eltéved a jogszabályszöveget kísérő mellékletek és lábjegyzetek rengetegében, az Európai Unió berkein belül készülő segédanyagokra (az Európai Unió Bíróságának gyakorlati útmutatója és egy, a jelenleginél hosszabb kommentár) pedig még várni kell. Ezt az űrt igyekszik - legalább részben - betölteni jelen előadás is, amely a Brüsszel IIa rendelet és az annak végrehajtására megalkotott törvény, a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény (a továbbiakban: NemzSzülFelTv.) legfontosabb rendelkezéseit mutatja be.
A Brüsszel IIb rendelet egyik legfontosabb vívmánya az exequatur eljárás eltörlése: az egyik tagállamban meghozott határozatok közvetlenül, külön végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás lefolytatása nélkül lesznek végrehajthatók egy másik tagállamban. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a korábban az exequatur eljárásban vizsgált megtagadási okok (például közrendbe ütközés) vizsgálatára a jövőben magában a végrehajtási eljárásban és csakis akkor kerülhet majd sor, ha a kötelezett a rendeletben meghatározott valamely okra hivatkozással a végrehajtás megtagadását kéri. Ez jelentősen meggyorsítja majd a határozatok végrehajtását, ami a gyermek érdekét szolgálja.
Az egyes tagállamok végrehajtási szabályainak részleges harmonizációját eredményezi, hogy a Brüsszel IIb rendelet több közös szabályt állapít meg a végrehajtás felfüggesztésére és megtagadására vonatkozóan. E körben kiemelendő az 56. cikk (4) és (6) bekezdése, amelynek értelmében a végrehajtást fel lehet függeszteni akkor is, ha a határozat meghozatala utáni jelentős körülményváltozás folytán a végrehajtás a gyermek számára a testi-lelki károsodás kockázatával járna. E kockázat megszűnése esetén a végrehajtást folytatni kell; ha azonban a kockázat tartósan fennáll, a végrehajtás megtagadásának van helye.
További újítás, hogy a jogellenesen elvitt gyermekek visszavitelére irányuló eljárásban a bíróságnak lehetősége nyílik ideiglenes intézkedések meghozatalára. Ezek-
- 43/44 -
ben az eljárásokban ugyanis - azok jellegéből fakadóan - a bíróság mozgástere igen szűk: csak meghatározott körülmények fennállását vizsgálhatja, és csak kétféle - a visszavitelt elrendelő vagy azt megtagadó - határozatot hozhat; a Brüsszel IIa rendelet értelmében pedig a gyermek visszavitelét a testi-lelki károsodás veszélye esetén is el kell rendelnie, ha a szokásos tartózkodási hely állama megfelelő garanciát nyújt arra, hogy a gyermekvédelmi rendszer képes megóvni a gyermeket. Ez utóbbi szabályt a magyar bíróságok következetesen alkalmazzák is; a végrehajtás azonban gyakran akadályokba ütközik, mivel a jogellenes elvitelt megvalósító szülő és a gyermek minden eszközt megragad annak érdekében, hogy a visszavitelre ne kerüljön sor. Ezen a rendkívül szigorú - és a gyakorlatban sokszor kontraproduktív - szabályozáson igyekszik enyhíteni a Brüsszel IIb rendelet 27. cikk (5) bekezdése, amely lehetővé teszi a bíróság számára, hogy a visszavitel elrendelése esetén ideiglenes intézkedéseket hozzon. E körben a NemzSzülFelTv. további részletszabályokat állapít meg: egyrészt példálózó felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen típusú ideiglenes intézkedések meghozatalára kerülhet sor, másrészt - a gyermek biztonságának további garanciájaként - lehetőséget biztosít arra, hogy a védelmi intézkedés nemteljesítése esetén a bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja.
A gyermek véleménynyilvánításhoz való jogáról - annak megerősítése érdekében - önálló rendelkezés szól: a Brüsszel IIb rendelet 21. cikk (1)-(2) bekezdése tartalmát tekintve lényegében megegyezik a New York-i Gyermekjogi Egyezmény[3] 12. cikkében foglaltakkal. E körben az újdonság az, hogy amennyiben az alapeljárásban nem biztosították az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára a véleménynyilvánítás tényleges lehetőségét, az így meghozott határozat végrehajtását a bíróság - két nagyon szűk kivétellel - megtagadhatja. A végrehajtási szabályok megalkotásakor kérdés volt, hogy a gyakorlatban a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása pontosan milyen módon történjen. A jogalkotó döntése folytán végül a Ptk.[4] és a Gyvt.[5] is kiegészült egy-egy rendelkezéssel, amelynek értelmében a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése vagy a gyermek harmadik személynél való elhelyezése iránti perben eljáró bíróságnak, illetve a gyámhatóságnak értesítenie kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről. Nagyon fontos, hogy ez a szabály nemcsak a nemzetközi elemet tartalmazó, hanem minden eljárásra irányadó: nem lenne szerencsés ugyanis, ha egy utóbb nemzetközivé vált ügyben a véleménynyilvánítás lehetőségének hiánya miatt a végrehajtás megtagadására kerülne sor.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
