1. Magyarországon - szemben számtalan európai állammal - nem "hétköznapi" esemény az Alkotmány kommentárjának megjelenése. Míg például a Németországi Szövetségi Köztársaságban a tartományi alkotmányokat és a Grundgesetzet (GG) is már régebben, (többen, többször - a népszerű, tájékoztató jellegű brosúráktól, az akár tizennégy kötetes, több ezer oldalas, tudományos alapú és jellegű kiadványokig - különböző mélységben és színvonalon) ellátták magyarázatokkal, addig hazánkban erre csak most került sor. Természetesen nem minden előzmény nélküli a Kommentár: az Értelmezett Alkotmány című könyv több kiadást élt meg az elmúlt évtizedben. Egyebek mellett ezért is előzte meg nagy várakozás ezt a kiadványt.
A Balogh Zsolt, Holló András, Kukorelli István és Sári János egy, a kommentár műfajának megfelelő művet alkottak. Magától értetődő, hogy ennek során nem csak az egyes fejezeteket, szakaszokat, hanem általában az egyes bekezdéseket, mondatokat és fordulatokat, sőt igen gyakran szavakat, és - kis túlzással betűket is - értelmezéssel, magyarázattal látták el.
2. A Szerzők munkájukban nem pusztán tekintettel voltak arra, hogy a magyar Alkotmány egy folyamatos alkotmányozás eredményként nyerte el mai tartalmát, hanem ezt az "adottságot" a kötet kifejezett előnyévé alakították akkor, amikor kronologikus sorrendben - az 1989. októberi 23-i alkotmánymódosítás közvetlen előzményeitől kezdve a legutóbbi 2002. évi LXI. törvénnyel megállapított, hatályos szöveggel bezárólag -, az egyes változások időpontjára is utalva mutatják be Alkotmányunk szerves fejlődését, legutóbbi történetét. A Szerzők nem titkolt célja az volt, hogy feltárják, és "közvetítsék az alkotmányozó hatalom eredeti szándékát". Ennek során a - műfajon belül általánosnak semmiképpen sem nevezhető módon - források igen széles körére támaszkodnak. Nem elégedtek meg a normaszövegek és indokolásuk, valamint az alkotmánymódosításokhoz kapcsolódó országgyűlési dokumentumok bemutatásával, 1988-tól, a "Magyar Népköztársaság új Alkotmányának szabályozási koncepciójától" kezdve, a Parlament Alkotmány-előkészítő dokumentumain át feldolgozták a legfontosabb alkotmányjogi munkákat is, emellett többször utalnak a magyar közjogtörténeti hagyományokra.
A műfaj szabályainak megfelelően az Alkotmány egyes rendelkezései nem önmagukban, hanem a jogrendszer egészéhez viszonyítva kerülnek bemutatásra. Ennek során a Szerzők természetesen az Alkotmányt közvetlenül tehermentesítő törvényeket is - esetenként eltérő részletességgel - feldolgozták.
3. Egy törvény magyarázatával kapcsolatban az egyik legalapvetőbb követelmény, hogy azt a jogalkalmazók mindennapi gyakorlatukban, - mintegy kézikönyvként - hasznosítani és használni tudják. E kritériumnak a kötet kiválóan megfelel. Az Alkotmány Magyarázata kellő részletességgel, tudományos alapossággal - megtalálva az arany középutat a rövid, népszerűismeretterjesztő, és az elméleti-tudományos feldolgozások között - kifejezetten jól átlátható és kezelhető terjedelemben magyarázza az Alkotmány egyes rendelkezéseit. A jobb gyakorlati alkalmazhatóságot elősegítő módon és mértékben alkalmazza az összehasonlító és a történeti módszert, ám - és ez jelen esetben inkább erény - kifejezetten ritkán utal a szakirodalomra.
A kommentárok fogalmi eleme, hogy az aktuális joggyakorlatot is bemutatják. A Szerzőknek az Alkotmánybírósággal való nyilvánvaló és szoros kapcsolata, valamint ez irányú tapasztalatai miatt sem meglepő, hogy az élő jog láthatóvá tétele a kötetben "az alkotmánybíráskodás szemüvegén keresztül" történik. Ennek során megismerhetőek az Alkotmánybíróság adott tárgykörben született, vagy azzal összefüggő releváns alkotmánybírósági határozatok elvi tételei is. Különösen jól használhatóvá teszi a könyvet az, hogy az alkotmánybíráskodás kezdetén kialakult, töretlen és egyöntetű gyakorlat mellett, több helyütt bemutatja az Alkotmánybíróság álláspontjának evolutív változását is - vagyis azt, miként vált egy-egy kérdésben különvéleményben vagy párhuzamos indokolásban kifejtett korábbi kisebbségi álláspont többségivé véleménnyé.
A Szerzők - amint arra az imént már utaltam - a mű Előszavában pontosan és érthetően jelzik, hogy kommentárjuk egyfajta, "az Alkotmánybíróság által értelmezett Alkot-
- 122/123 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
