A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet a kialakult járványhelyzetre tekintettel 2020. március 11-gyel veszélyhelyzetet hirdetett ki, melynek következtében több jogszabálynak, így a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásól és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ctv.) is a veszélyhelyzet alatti eltérő alkalmazását írta elő. Az eltérő alkalmazás a 249/2020. (V. 28.) Korm. rendelet révén elsősorban a kényszertörlési eljárásokat érintette, azok bizonyos eseteit felfüggesztve a veszélyhelyzet fennállásának időtartamára. Több módosítás után a felfüggesztés a 2020. évi CIV. törvény szerint 2021. június 30-ig meghosszabbításra került. A határidőt módosító 2020. évi CIV. törvény 26. §-ához írt indoklás szerint: "A kényszertörlési eljárás szabályainak megreformálása időszerűvé vált és felmerült a jelenlegi eljárás felváltása egy új hatékonyabb eljárással. Az új szabályok bevezetésére 2021-ben kerülhet sor, így szükséges az átmeneti időszak meghosszabbítása. A Javaslat a kényszertörlés alatt álló cégek számára ezzel meghosszabbított határidőt biztosít arra, hogy törvényes működésüket helyreállítsák, kikerüljenek a kényszertörlési eljárás alól [...] és tovább tudjanak működni."
A módosítás a 2021. évi LXX. törvénnyel történt meg, a változások jó része 2021. július 1-jén lépett hatályba. Az ekkortól hatályos új rendelkezések elsősorban a kényszertörlés, valamint a Ctv. 9/B-E. § eltiltási szabályait érintik, egyéb vonatkozásban módosítások következtek be 2021. október 1-jétől, majd változik a jogszabály 2022. január 1-gyel és 2022. július 1-gyel is, míg a Ctv. teljes hatályon kívül helyezésére 2023. július 1-jével fog sor kerülni.
Kényszertörlési eljárás lefolytatását akkor rendeli el a cégbíróság, ha a céget megszűntnek nyilvánítja.[1] Erre törvényességi felügyleti eljárás eredményeként [Ctv. 84. § (1) bekezdés], a cég székhelyének ismeretlenné válása (Ctv. 89. §) és adószámának törlése (Ctv. 91. §) esetében kerülhet sor. Kényszertörlési eljárás lefolytatásáról rendelkezik a Ctv. 116. § (1) bekezdés b) pontja akkor is, ha a cég a végelszámolását három éven belül nem fejezi be, és törlése iránti kérelmet nem nyújt be, míg a Ctv. 116. § (1) bekezdés d) pontja szerint akkor, ha a cég jogutód nélküli megszűnésére úgy kerül sor, hogy végelszámolás lefolytatásának nincs helye. Ilyen eset lehet a 2001. évi CIV. törvény 4. §-ában írt körülmény, amikor büntetőjogi intézkedés eredményeként a céget megszűntnek nyilvánítják.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:152. § (1) bekezdését és a 3:158. § (1) bekezdését ugyancsak 2021. július 1-jével módosította a 2021. évi XCV. törvény. Ettől kezdve nem vezet a közkeresti és betéti társaságok hat hónap utáni, automatikus megszűnéséhez, ha valamely tag halála miatt a társaság tagjainak száma egy főre csökken. A Ctv. VII. fejezet 7. címe erre az esetre speciális törvényességi felügyeleti eljárást vezet be "A közkereseti társaság tagjai számának egy főre csökkenésével vagy a betéti társaság valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja jogviszonyának megszűnésével összefüggő eljárás" címszó alatt.
A fenti rendelkezések mellett sem lehet kényszertörlési eljárást elrendelni, ha a céggel szemben fizetésképtelenséget megállapító végzést hoztak, akkor sem, ha az még nem emelkedett jogerőre, valamint akkor, ha a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor, és erről a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság a cégbíróságot értesítette.
A cégbíróság kényszertörlési eljárást megindító végzésével szemben fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.
A kényszertörlési eljárás megindítását elrendelő jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja, amelyhez fontos jogkövetkezmények fűződnek.
Az egyik legfontosabb új szabálya a Ctv.-nek, amellyel lehetőséget kíván biztosítani a kritikus helyzetbe kerülő cégeknek arra, hogy működésüket rendezzék, elhárítva ezzel a kényszertörlés bekövetkezését. A kényszertörlés kezdő időpontjától ugyanis a cégnek megszűnik a működésre vonatkozó joga. A Ctv. 116. § (3b) bekezdése szerint a vezető tisztségviselő ettől az időponttól új kötelezettségeket nem vállalhat, kötelezettségeket nem elégíthet ki, a cég vagyontárgyát nem idegenítheti el, nem terhelheti meg. Az erre vonatkozó jognyilatkozata semmis.
A Ctv. új, 116. § (3) bekezdése lehetőséget ad azonban arra, hogy a cég a közzétételtől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kérje a cégbíróságtól annak engedélyezését, hogy a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó mértékű gazdasági tevékenységet végezhessen annak érdekében, hogy megszüntesse azokat a prob-
- 23/24 -
lémákat, törvénysértő állapotokat, amelyek a kényszertörlésre vezető okot kiváltották. Szándéka ezek elhárítása, és ennek eredményeként a vele szemben elrendelt kényszertörlési eljárás megszüntetése. Abban az esetben, ha a cégbíróság kérelmének helyt ad és a működést a cégnek engedélyezi, a törvényes működés helyreállítására a kényszertörlés kezdő időpontjától számított kilencvennapos határidő áll rendelkezésére, e határidő alatt kell igazolnia a cégnek, hogy vállalásának eleget tett, a törvényes működést helyreállította. A kilencvennapos határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
Ha a cégbíróság a továbbműködéshez szükséges engedélyt megadja, a cégnek lehetősége nyílik arra, hogy a szokásos napi üzletmenet szerint működjön. Ez esetben reá nem vonatkoznak a Ctv. 116. § (3b) bekezdésben írt korlátozások. A Ctv. 116. § (3c) bekezdése értelmében ugyanis megtehet minden intézkedést annak érdekében, hogy a kilencvennapos határidő alatt törvényes működése helyreálljon, és a kényszertörlési eljárás megszüntetésére irányuló kérelmét előterjeszthesse. A Ctv. értelmében ezen eljárása során a hitelezői érdekek messzemenő figyelembevételével kell eljárnia. Nem illeti meg azonban a kérelmezés joga azt a céget, amelynek esetében jogutód nélküli megszűnést előidéző ok állt be a Ctv. 116. § (1) bekezdés d) pontja szerint, mivel ebben az esetben törvény rendelkezik a megszűnésről. Végül nem élhet ezzel a lehetőséggel az a cég sem, amely nem rendelkezik adószámmal, vagy jogszabály hátrányos jogkövetkezményt ír elő kényszertörlés bekövetkezésének esetére. A kérelmezés feltételeinek fennállását a kérelem előterjesztése során igazolni kell.
Abban az esetben, ha a cégtől nem érkezik kérelem, vagy azt a cégbíróság el- vagy visszautasítja, a cég üzletszerű tevékenységet nem folytathat. Őt is terheli természetesen az a kötelezettség, hogy a hitelezői érdekek messzemenő figyelembevételével járjon el a Ctv. 116. § (3b) bekezdésének megfelelően.
A továbbműködésre vonatkozó kérelem hiányában sincs elzárva attól a kényszertörlési eljárás alatt álló cég, hogy az eljárás megindulása ellenére igyekezzen törvényes működését biztosítani és ezzel a törlést elkerülni. A Ctv. 117/C. § (1) bekezdése ugyanis a Ctv. 116. § (3) bekezdésétől függetlenül az ilyen cégek számára is lehetőséget ad arra, hogy az eljárás kezdő időpontjától számított kilencven napon belül bejelentsék, működésüket rendbe tették, és kérjék, hogy a kényszertörlési eljárást szüntessék meg. A bíróság a Ctv. 117/C. § (2) bekezdés a)-d) pontjai alatt felsorolt esetekben teljesítheti a kérelmet. Például ha cég már rendelkezik érvényes adószámmal és a vele szemben támasztott követeléseket kiegyenlítette. Ez a lehetőség csak a Ctv. 116. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszűnt céget nem illeti meg, mint ahogy az a továbbműködésre vonatkozó kérelmet sem terjeszthette elő.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
