Megrendelés

A bíróságok gyakorlatából (CH, 2011/3., 6-9. o.)

Cégeljárási illeték és közzétételi díj felhasználása

A társaság 2010. január 4-én törzstőkéjének leszállításához kapcsolódó változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságnál; a kérelemhez a Magyar Államkincstár által kiadott, 2009. december 19-én könyvelt 15 000 forint eljárási illeték, továbbá 3000 forint közzétételi költségtérítés befizetésének igazolását csatolta papír alapú dokumentumról szkennelt elektronikus iratként.

Az elsőfokú bíróság a 2010. január 5-én kelt végzésével a kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította, egyebek mellett az illeték és a költségtérítés megfizetése igazolásának elmaradása miatt.

A társaság a kérelmét 2010. január 15-én ismételten benyújtotta, ahhoz a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 37. § (5) bekezdése szerint csatolta a jogi képviselő nyilatkozatát, mely szerint az eljárási illetéket két részletben befizette; a részletek közül a 15 000 forint összegű befizetés ügyazonosítója megegyezett az eredetileg benyújtott kérelemhez csatolt igazoló iraton feltüntetett azonosítóval.

Az elsőfokú bíróság a 2010. január 19-én kelt végzésében az ismételten előterjesztett változásbejegyzési kérelmet elutasította és a korábbi elutasító végzését hatályában fenntartotta, mivel - indokolása szerint - az ismételten előterjesztett kérelem továbbra is kellékhiányos, a kérelmező nem csatolta a Magyar Államkincstár igazolását az illeték (további 25 000 Ft) befizetéséről. A végzés ellen előterjesztett kérelmezői fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és - a kérelmező Ctv. 37. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatára figyelemmel - az ismételt kérelem elutasítását mellőzte és az elsőfokú bíróságot a változásbejegyzési kérelem érdemi elbírálására hívta fel.

Az elsőfokú bíróság 2010. július 1-jén kelt végzésével a kérelmezőt - elutasítás terhével - a változásbejegyzési kérelem hiányainak pótlására hívta fel, így egyebek mellett arra, hogy a Ctv. 37. § (5) bekezdése, valamint az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban és más cégügyekben című 25/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 2. § (3), illetve 4. § (4) bekezdése alapján államkincstári elektronikus igazolást csatoljon az összesen 40 000 forint illeték és 3000 forint közzétételi költségtérítés megfizetéséről.

A társaság hiánypótlásában az eredeti változásbejegyzés iránti kérelméhez is benyújtott 15 000 forint illeték, valamint 3000 forint közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló, továbbá egy 2010. január 15-én könyvelt 25 000 forint illeték-kiegészítés megfizetéséről szóló, papír alapú dokumentumról szkennelt elektronikus okiratot csatolt.

Az elsőfokú bíróság 2010. szeptember 7-én a cég 2010. január 4. napján benyújtott változásbejegyzési kérelmét elutasította a Ctv. 46. § (6) és 50. § (1) bekezdésére hivatkozással. Végzésének indokolása szerint a társaság a hiánypótlást elrendelő végzésben foglaltaknak csak részben tett eleget, abban csupán a Magyar Államkincstár szkennelt igazolása található a 2009. december 19-i 15 000 forint illeték, valamint 3000 forint közzétételi költségtérítés befizetéséről, mely igazolások nem felelnek meg az IM rendelet 2. § (1) és (3) bekezdésében foglalt feltételeknek. Megállapította: a kérelmező ezen követelményeknek megfelelő igazolást sem a 38. számú változásbejegyzés iránti kérelemhez, sem az általa előterjesztett hiánypótláshoz nem csatolt.

A végzés ellen a társaság terjesztett elő fellebbezést, kérte annak megváltoztatását, változásbejegyzési kérelmének teljesítését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Fővárosi Ítélőtábla iránymutatását, a kérelmező jogi képviselőjének Ctv. 37. § (5) bekezdésében foglalt nyilatkozatára tekintettel nem lett volna helye az illeték igazolását kérni, az igazolás hiánya a kérelem elutasítását nem alapozhatja meg. Az illeték megfizetésének igazolatlan volta esetén a bíróság annak behajtása iránt intézkedhet, azonban a kérelmet nem utasíthatja el. Egyebekben az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzésének további felhívásait kifogásolta.

A kérelmező fellebbezése nem alapos.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére