A felszámolással foglalkozó szakemberek számára nagyon sok kérdés, probléma felvetődik a felszámolási egyezség megkötése tekintetében, melyre a Csődtörvény alapján - a folyamatos módosítások ellenére - nem adható mindig azonnal egyértelmű válasz, és a bírói gyakorlat sem egységes minden kérdésben. A cikkben néhány érdekesebb jogkérdésre szeretném a figyelmet felhívni - terjedelmi okokból - a teljesség igénye nélkül.
A fizetésképtelenség jogerős megállapítását követően a felszámolási eljárás befejezése a jelenlegi szabályozás alapján három módon lehetséges. A felszámolás befejezése az adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetése mellett, a felszámolás befejezése egyezséggel, melynek során nem kerül sor az adós jogutód nélküli megszüntetésére és a felszámolási eljárás meg-
- 9/10 -
szüntetése, ha a társaság minden tartozását kifizette, illetve a vitatott követelésre, felszámoló díjára biztosítékot nyújtott [A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) 45/A. §].
A Cstv. alapján egyezségre akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezők legalább fele minden csoportban [Cstv. 57. § (1) bekezdés b), d), e), f), g) és h) pontjai, továbbá - követelésük kiegyenlítéséig - a 49/D. § (1)-(3) bekezdése szerinti zálogjogosult hitelezők] hozzájárul, feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. Az egyezség hatálya - a Cstv. 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).
Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós felosztható vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerül kielégítésre.
Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelések kiegyenlítésre kerültek, vagy annak fedezete rendelkezésre áll, továbbá az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja [Cstv. 60. § (2)-(3) bekezdés], ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. A végzés ellen perújításnak nincs helye.
Egyezségnek a törvényben megállapított határidőn belül - a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási mérleg benyújtásáig - van helye. Kizárt az egyezség abban az esetben, ha a kényszertörlési eljárás fordul át felszámolásba.
A Cstv. 41. § alapján az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a legfőbb szerv gyakorolja. A legfőbb szerv az egyezség feltételeire vonatkozó határozatát olyan eljárás keretében hozza meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön jogszabály a megszűnésről szóló döntéshez előír. Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor e szervek képviselője jár el. A legfőbb szerv dönt az egyezség feltételeiről és arról, hogy az egyezségkötés során ki jár el képviselőként, aki lehet a társaság ügyvezetője, de lehet más személy is (BH 1999.326. sz.). A képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni. Az egyezségi tárgyalásra az adós fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot köteles készíteni.
A Cstv. 41. § (5) bekezdése értelmében a bíróság az adós kérelmének beérkezését követően 60 napon belül tart egyezségi tárgyalást, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével. A bíróság számára megállapított határidőt természetesen attól az időponttól kell számítani, amikor az egyezségi javaslat, kérelem hiánytalan.
Mit kell tartalmaznia a kérelemnek, mikor alkalmas egyezségi tárgyalás kitűzésére?
A gyakorlatban gyakran felmerül az a kérdés, hogy az egyezségi tárgyalás kitűzése iránti kérelemnek milyen követelményei vannak, milyen mellékletek csatolása kötelező, a bíróság mikor rendelhet el hiánypótlást, illetve milyen következményei vannak a hiánypótlás elmulasztásának.
A Cstv. 41. §-ban foglaltak alapján a legfőbb szerv egyezség feltételeire vonatkozó határozatát, az egyezség során képviselőként eljáró személynek a fent megjelölt alakiságok betartásával adott meghatalmazást, a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot, egyezségi javaslatot kell csatolni a kérelem benyújtásakor. Tekintettel arra, hogy a bíróság az idézéssel együtt a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat mellett a hitelezői listát is köteles kézbesíteni, ezért az adósnak a hitelezői névsort is mellékelnie kell. Ez értelemszerűen rendelkezésére áll, mivel az egyezségi javaslatot ennek birtokában tudta kidolgozni. A hitelezői névsort pedig a felszámolótól kell beszereznie. A felszámoló a Cstv. 34. § (3) bekezdése alapján köteles a legfőbb szerv képviselőjének tájékoztatást adni, hogy kik és milyen összegre nyújtottak be hitelezői igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e, és hova sorolta be, valamint a Cstv. 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban felsorolt követelések összegéről és jogosultjairól. A tájékoztatást kérőnek a képviseleti meghatalmazását közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a felszámolóhoz benyújtani.
Az egyezségi tárgyalás kitűzése iránti kérelmet a tárgyalásra megidézendők számánál eggyel több példányban kell benyújtani a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. Törvény (a továbbiakban: Pp.) 93. § (2) bekezdése alapján.
Az adós egyéb nyilatkozat, okirat csatolására nem kötelezhető, amennyiben viszont a fenti okiratokat nem csatolja, a kérelem, illetve mellékletei hiányosak, a bíróság az adóst a Pp. 95. § (2) bekezdése szerint hiánypótlásra hívja fel.
A Jogtár Kommentár (www.ujjogtar.hu) a Cstv. 41. § kapcsán kiemeli, hogy a bíróságnak nincs hatásköre az
- 10/11 -
adós egyezségi javaslata, valamint a fizetőképesség helyreállítására készített programja gazdasági realitásának vizsgálatára. A minimális követelményeknek megfelelő egyezségi ajánlat, és fizetőképesség helyreállítására alkalmas program megléte esetén a tárgyalás kitűzéséről gondoskodnia kell.
A bírói gyakorlat a kérelem követelményeit ennek megfelelően kezeli, a Fővárosi Ítélőtábla 12.Fpkf. 43.019/2007/6. számú határozata szerint a törvényben előírt fenti okiratokon kívül az adósnak az egyezségi tárgyalás kitűzése iránti kérelméhez a törvény egyéb kelléket nem kíván meg, tehát nem szükséges a hitelezők által aláírt egyezségi megállapodás sem. Hasonló tartalmúak a Fővárosi Ítélőtábla 12.Fpkf.44.414/2007/2., Fővárosi Ítélőtábla 12.Fpkf.43.991/2007/2., Pécsi Ítélőtábla Fpkf. IV.45.300/2016/3. számú határozatai.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
