Erdős Károly: Gazdasági jogalkotásunk halaszthatatlan adóssága: egy korszerű csődtörvény II. (CH, 2007/5., 10-11. o.)

Az előzőekben felvázoltak szerint a 2004. év szeptemberében körvonalazott új Csődtörvény koncepciójának főbb céljai révén, valamint a hozzá kapcsolódó jogszabályi változtatásokra vonatkozó elképzelések szerint

- az adós vagyonát meg kell védeni attól a pillanattól kezdődően, hogy az adós felismeri és elismeri fizetésképtelenségét, kezdeményezi maga ellen a csődeljárás lefolytatását, vagy hitelező által kezdeményezett eljárásban a biztosítási intézkedések útján;

- a hitelezők - szakértői közreműködés segítségével - kapják meg a vagyon feletti döntési lehető-séget, hiszen ha egy vállalkozás fizetésképtelen helyzetbe kerül, akkor már a hitelezők vagyonának a sorsáról van szó. A hitelezők a csődnyitást követő rövid időn belül döntési helyzetbe kerülnek, s csak rajtuk múlik, hogy az adós egyezségre, reorganizációra vonatkozó javaslatát fogadják el, vagy a felszámolást indítják meg;

- lehetővé válik egy - az adós és a hitelezők döntésétől függő hosszúságú - reorganizációs/válságkezelésre irányuló eljárás, amely hitelezői, avagy bírósági felügyelet mellett zajlik;

- egyértelműen szabályozott eljárásban lesz lehetőség az adós és a hitelezők közötti egyezségkötésre;

- a nem reorganizálható vállalkozásokat gyors felszámolásuk révén kell a gazdaságból kivezetni;

- lehetővé válik a külföldi vállalkozások, illetve Magyarországon levő vagyonuk tekintetében a vonatkozó nemzetközi és Európai Uniós szabályok és rendeletek szerint a csődeljárások lebonyolítása;

- a tisztességtelen gazdálkodást folytató vezető tisztségviselőkkel szembeni felelősségi szabályokat következetesebben kell érvényesíteni;

- egy jól működő rendszert kell kialakítani a gazdasági élet ezen területén, mely az adós valamennyi kapcsolatát úgy zárja le, hogy az a későbbiekben semmilyen zavart ne okozzon (környezetvédelem, társadalombiztosítás stb.).

A Kormányprogramban a 2004-re tervezett, a vonatkozó Kormányhatározatban pedig 2005. évi elfogadásra ütemezett új Csődtörvény jogalkotási munkálatai azonban a 2004. év végi kormányváltozással együtt átmenetileg megtorpantak, jelentős mértékben eltolódtak.

Az új Kormány megalakulását követően a MeH közpénzügyi államtitkársága megszűnt és az új csődtörvény előkészítése, jogalkotási kodifikációs munkálatai az (akkor még csak) Igazságügyi Minisztérium feladatkörébe került. Az ezt követő - a szakértők által indokolatlannak tartott - hosszas szakmai viták és egyeztetések miatt az eredeti (2005 szeptember) tervekhez képest újból igencsak elhúzódtak, ismételten, a szakterület egésze által elfogadhatatlanul kitolódtak az új Cstv. előkészítési, jogalkotási munkái.

A Kormány 1094/2005. (IX. 19.) számú határozata ugyan közzétette a majdani új csődtörvényben megfogalmazott koncepcionális terveket, de az előző kormányhatározattal ellentétesen, 2005 végére az új társasági és cégtörvényhez kapcsolódóan az 1992 óta hatályos csődtörvénybe illesztetten csak újabb módosításokról rendelkezett.