Hosszú mellőzöttség után a levegőminőség, mint a jövőben megoldásra váró feladat ismét a politika látóterébe került. A rossz levegőminőség hozzájárul a korai halálozáshoz, a munkából való betegség miatti távolléthez, a jelentős egészségügyi költségekhez, a termelékenységcsökkenéshez, a terméshozam-kieséshez, valamint az épületek állagromlásához.[1]
Ennek apropóját a 2001/81/EK irányelvet[2] leváltó új irányelv körüli viták sorozata adja. Az Európai Unió célja a 2000-es évek elején kibocsátott irányelvvel az volt, hogy csökkenjen a levegőszennyezés mértéke valamint az emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatása is, ennek érdekében állapították meg az irányelvben, hogy a tagállamoknak milyen határértékeket kell elérniük.[3] Azonban az idő eljárt már a régi irányelv felett, így a 7. környezetvédelmi program keretében szükségessé vált, hogy az irányelvben meghatározott követelmények felülvizsgálatra és aktualizálásra kerüljenek. Ennek célja a levegőszennyezettség mértékének további csökkentése, végső soron pedig az Unióban jelenlévő jelentős egészségügyi és környezeti kockázatok csökkentése. Tekintettel a módosítás jellegére és mértékére, szükséges a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezése és egy új irányelv elfogadása.[4]
A 2015. október végén az Európai Unió Parlamentje által megvitatott javaslat nem csupán a további szükséges kibocsátás csökkentésekkel foglalkozik, hanem az uniós levegőpolitikai keret végrehajtásának bizonyos hiányosságaival, valamint a kibocsátás csökkentések, illetve a levegőminőség, az éghajlatváltozás és a biodiverzitás védelme közötti koordináció hatékonyabbá tételével is.[5]
A 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv által meghatározott követelményeket, mint ahogy már említettük szükséges aktualizálni, mivel Göteborgi Jegyzőkönyv 2012-es felülvizsgálatából eredő új nemzetközi kötelezettségekkel összhangba kell hozni az uniós jogot.
Az új szabályozás kialakításának indokoltságát a Bizottság a következőképp indokolta. A 2001/81/EK rendelet a 2010. év végéig szóló időszakra volt hivatott szabályozni a gázkibocsátást, emiatt 2012-ben a Göteborgi Jegyzőkönyv alapján az irányelv felülvizsgálatára került sor. Ennek során megállapítást nyert, hogy a jelenlegi irányelv már nem kielégítő,[6] ezért a Bizottság 2013-ban az Európai Parlament elé terjesztette az új irányelv tervezetét.[7]
Az új irányelv megalkotását azzal is indokolták, hogy bár a korábbiak folyamán jelentős előrelépéseket tettek a légköri károsanyag-kibocsátás visszaszorításáért, még mindig úgy ítélték meg, hogy csak tagállami szinten nem lehet megoldani ezt a problémát. Ugyanakkor célszerűnek tartották, hogy irányelv útján kerüljön szabályozásra a továbbiakban is a határértékek meghatározásának módja, mivel így felel csak meg a jogalkotás a szubszidiaritás kívánalmainak.[8]
A tervezet célja, hogy a légköri károsanyag-kibocsátás jelentős mértékben visszaszoruljon 2030-ra, ezért a tervezet kettő céldátumot határozott meg. A tagállamoknak 2030-ig, két lépcsőben kellene a levegő minőségén javítani.
A Bizottsági javaslatból az olvasható ki, hogy az érintett felekkel megtörtént a konzultáció és ennek alapján dolgozták ki az új irányelv tervezetét.[9] Ennek ellenére a tervezet számtalan vitának a forrása lett.
Az új tervezet ugyanis az eddigi szennyezőanyagok körét kibővítette az eddigiek mellett (kén-dioxid, nitrogénoxid, ammónia, valamint a metántól eltérő illékony szerves vegyületek) a higany és a metángáz kibocsátási határértéket is megszabna.
Ezt a rendelkezést pedig az Európai Parlament mellett működő különböző agrárlobbi szervezetek,[10] sőt egyes tagállamok is[11] sérelmesnek tartják. Álláspont-
- 13/14 -
juk szerint a tervezett határértékek tarthatatlanok, és többek között azzal a veszéllyel járnak, hogy az élelmiszertermelést kiviszik harmadik országokba. Ezért az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának 2015 júliusában tartott ülésén két jobb-közép parlamenti képviselője indítványozta, hogy a mezőgazdaságot hátrányosan érintő rendelkezések kerüljenek ki a tervezetből. A környezetvédelmi szervezetek azonban üdvözölték az új rendelkezéseket. Az Eurocities nevű szervezet álláspontja szerint az agráriumból származó szennyezőanyagok a városi levegő minőségét is erőteljesen lerontják.[12] Az EEB[13] szerint pedig az agrárszektornak is ki kell venni a részét a környezetvédelemből. A környezetvédelmi bizottság is ezt az álláspontot osztotta, ezért nem támogatta a két képviselő módosító javaslatát.[14]
Szintén problémát jelent, hogy az agrárszervezetek szerint az elérni kívánt célok a túlságosan ambiciózus mivoltukból fakadóan teljesíthetetlenek. A Copa-Cogeca közleményében aggodalmát fejezte ki, hogy ha az irányelv tervezeten nem enyhítenek, akkor számos szektorban jelentős termeléscsökkenésre lehet számítani.[15]
Az együttdöntési eljárást az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés vezette be 1992-ben, majd az Amszterdami Szerződés az együttdöntési eljárást kiterjesztette és hatékonyabbá tette.
A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződéssel a rendes jogalkotási eljárásnak átkeresztelt eljárás vált az uniós döntéshozatali rendszer fő jogalkotási eljárásává. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 289. cikke csak kétféle jogalkotási eljárásra hivatkozik: a rendes jogalkotási eljárásra valamint a különleges jogalkotási eljárásokra. A Tanács melletti társjogalkotóként bevonja az Európai Parlamentet is az új szabályozás.[16]
A rendes jogalkotási eljárás módozatai megegyeznek a korábbi együttdöntési eljárás módozataival. Ezeknek a módoknak a leírása, illetve részletezése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkében szerepelnek. A rendes jogalkotási eljárás egyenlő súlyt ad az Európai Parlament és az Unió Tanácsa számára a különféle területeken, mint például a gazdasági irányítás, bevándorlás vagy a környezetvédelem és fogyasztóvédelem területén. Az európai jogszabályok döntő többségét az Európai Parlament és a Tanács közösen fogadja el.[17]
Az Európai Parlament az általa megvitatott javaslatot elfogadja vagy elutasítja, valamint ahhoz módosításokat javasolhat. A Tanács jogilag nem köteles helyt adni a Parlament véleményének, de annak hiányában nem hozhat határozatot, tehát megállapítható hogy a korábbi gyakorlattal ellentétesen a Parlament már nem "csak" egy tanácsadói szerepet tölt be, hanem immár a politikai területek nagy többsége tekintetében a Tanáccsal egyenrangú félként, társjogalkotóként jár el.[18]
A tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani tagállami szinten a javaslat célkitűzéseit, ezért az Unióban továbbra is fennálló, levegőminőséget befolyásoló jelentős hatások kezelése érdekében az egyes tagállamoknak csökkenteniük kell szennyezőanyag-kibocsátásaikat. Az Unió tagállamaiban alkalmazott csökkentési intézkedések azonban csak uniós szinten kezelhetőek költséghatékonyan.
Mivel a javaslat elsődleges célja a környezet védelme az EUMSz. 191. cikkének megfelelően, a javaslat jogalapja az EUMSz. 192. cikkének (1) bekezdése. A jogi aktus megválasztása során figyelemmel kellett lenni a szubszidiaritás és arányosság követelményeire is, mivel a javaslat nem tartozik az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe.[19]
Ennek megfelelően a kiválasztott jogi eszköz az irányelv, mivel a javaslat kötelezettségeket és célokat határoz meg, ugyanakkor elegendő mozgásteret enged a tagállamoknak is, hogy az Európai Unió jogának megfelelő szabályokat hozzanak és annak megfelelően végre is hajtsák.
A rendes jogalkotási eljárás során az érintett Bizottságok valamint a Parlament is módosításokat javasolt az Unió Bizottsága által elkészített tervezethez, ezért valamint a nagy érdeklődésre tekintettel érdemes az eljárás során kialakult vitáról, illetve módosító indítványokról is értekezni.
Az Európai Parlament 2015. október 28-i plenáris ülésén szavazásra bocsátották a jogszabálytervezetet. A parlamenti felszólalások a környezetvédelem és az agrárszektor érdekeinek az ütköztetéséből állt. Számos felszólalásban hangsúlyozták, hogy a levegő minőségének javítása kulcskérdés, és a környezetvédelmi bizottság szigorításai elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Bizottság által a hetedik környezetvédelmi cselekvési tervben kitűzött célokat képesek legyenek elérni. A másik oldalról a képviselők inkább az uniós gazdaságra gyakorolt káros hatásokat hangsúlyozták ki. Érdekességképpen megjegyezendő, hogy a vitához írásban két magyar EP képviselő is hozzászólt. Mégis, a parlamenti vita egyik legszínesebb hozzászólását Eric Andrieu, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségéhez tartozó képviselő tette, az utolsó pillanatban szóban benyújtott indítványával. Ő ugyanis azt mondta, hogy az Európai Parlamentnek nincs felhatalmazása arra, hogy a szarvasmarhák emésztési folyamataiból származó gázkibocsátásokat betiltsa.[20] Ezzel pedig indítványozta, hogy a kérődző állatok által kibocsátott metángáz kerüljön ki az irányelv hatálya alól. A parlamenti vita után a végleges döntéshozatal elhalasztását kérte Julie Girling a tervezetért felelős előadó.
- 14/15 -
Az Európai Unió tagállamai a levegőminőségi kérdéseket, méréseket egy egységes jogi keretrendszerben kezelik, ám az egyes tagországok sajátosságairól, jogi szabályozásáról minden tagország maga dönt.
Mindenképp szükséges és egyben célszerű is, hogy a légköri szennyezés határértékeit továbbra is irányelvi szinten szabályozza az Európai Unió, hogy így lehetőséget és mozgásteret biztosítson a tagállamok részére, így a megfelelő jogi kereteket kialakítva annak érdekében, hogy a szennyezés mértéke csökkenjen, azonban az hátrányosan ne befolyásolja a gazdaság azon belül is az agrárgazdaság fejlődését.
Az agrárlobbi és a környezetvédelmi lobbi közötti összeütközés lehetséges hatásainak megállapítása még nem lehetséges, mivel a döntéshozatal elhalasztását kérte a felelős előadó. Véleményem szerint a túlzott, illetve túl szigorú szabályozással az Európai Unió tagállamainak versenyképességét csökkentjük a harmadik országokkal szemben, ezzel a gazdasági válságban, nem hogy segítenénk az agrárgazdaságon, hanem még egy lökést adnánk annak további zsugorodásához.
Célszerűbb lenne, bizonyos "gazdasági ösztönzők" - mint például pénzalapú támogatás, környezetbarát technológiára pályázat kiírás, illetve egyéb támogatások kilátásba helyezése a gazdálkodók számára, így ezzel támogatva az agrárgazdaságot, onnan nem vonnánk el forrásokat, illetve nem terhelnénk meg plusz költségekkel. Jövőnk számára elengedhetetlenül fontos környezetvédelem célkitűzéseit is megvalósíthatnánk ezekkel a "gazdasági ösztönzőkkel", mivel a támogatások elnyerése bevételt jelent a gazdálkodónak, tehát ő maga is érdekelté válna környezetünk megóvásában.
Mindenképpen olyan új irányelv megalkotása szükséges az Európai Unióban amellyel a környezetvédelemben oly fontos megelőzés elvét, az integrálás alapelvét valamint a partnerség elvét teljes mértékben érvényre juttatják és így a gazdasági fejlődést és a környezetvédelmet is megfelelően támogatják.[21]■
- 15 -
JEGYZETEK
[1] Az európai parlament jogalkotási állásfoglalás-tervezete: az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról 2013/0443(COD)
[2] 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2010-ig elérendő, éves nemzeti kibocsátási határértékeket állapított meg az egyes tagállamok számára a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), a metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC) és az ammónia (NH3) kibocsátásai tekintetében.
[3] Európai Parlament - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság: Vélemény A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság Részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
[4] Európai Parlament - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság: Vélemény A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság Részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
[5] COM(2013)920 preambulum 2. bekezdés bizottság által javasolt szöveg
[6] COM(2013)920
[7] COM(2013)920
[8] COM(2013)920
[9] COM(2013)920
[10] Ilyen szervezet például a Copa-Cogeca amelyik a mezőgazdasági termelőket és a szövetkezeteket fogja össze.
[11] Anglia és Franciaország
[12] Lobbyists play tug-of-war with MEPs on farm emissions, Euobserver 2015. október 26, https://euobserver.com/environment/130844 (2015. november 18.)
[13] European Environmental Bureau, egy európai nem kormányzati szerv, ami a környezetvédelemmel foglalkozik.
[14] Farmers must help clean up air, MEPs say, Euobserver 2015. július 15, https://euobserver.com/environment/129654 (2015. november 18.)
[15] Például a marhahústermelés 29,1%-os, a tejtermelés 9,1%-os, a sertéshústermelés pedig 8,7%-os csökkenést szenvedne el. Lásd: COPA-COGECA: Ahead of European Parliaments vote tomorrow, Copa and Cogeca sends letter to MEPs calling for credible targets to be included in Review of EU Air Quality Policy
[16] http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=URISERV:ai0016&from=HU
[17] http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=URISERV:ai0016&from=HU
[18] http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/20150201PVL00004/Jogalkot%C3%A1si-jogk%C3%B6r
[19] Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról http://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:5fbb1091-77a9-11e3-b889-01aa75ed71a1.0014.04/DOC_1&format=PDF 6-7. old.
[20] Eredetileg: "Car, au risque de vous décevoir, Monsieur le Président, le Parlement européen n'a pas encore le pouvoir d'empêcher les vaches ni de péter ni de roter."
[21] http://www.europarl.europa.eu/atyourservice/hu/displayFtu.html?ftuId=FTU_5.4.1.html
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Visszaugrás
