Szeretettel köszöntöm a Fontes Iuris olvasóit most, amikor ismét egy újabb évvége felé közeledünk. Mozgalmas esztendő volt, néhány olyan eredménnyel az igazságügyben, amelyeket reményeim szerint a közvélemény és majd az utókor is elismer. Bizonyos tekintetben töredékév, hiszen az áprilisi választások nyomán megalakult kormány jórészt önmaga utóda ugyan, de mégiscsak új parlamenti és kormányzati ciklus kezdődött, amelyben megtisztelő módon ismét szerepet vállalhatok.
Karácsonyi számunk kiemelt témája a közigazgatási bíráskodás új szervezete Magyarországon, amelyről Váradi Ágnes írt kiváló tanulmányt. Amint a vonatkozó törvényjavaslat előtt mondott expozémban kifejtettem: korszakos, jogtörténeti jelentőségűnek tartanám a törvény elfogadását és általa a magyar bírósági rendszer teljessé tételét. A közigazgatási bíráskodás ügye a rendszerváltoztatás során valahogy elsikkadt: az alkotmánybíráskodás kapott nagyobb - egyébként megérdemelt - figyelmet. Az Alkotmánybíróság elsősorban a jogalkotót, az általa elfogadott jogi normát, annak Alaptörvénnyel való összhangját ellenőrzi. Szükséges azonban, hogy a közigazgatás valamennyi joghatással járó aktusa bírói kontroll alá kerüljön, generálklauzula alapján, elkülönült, speciális szaktudással rendelkező, független bíróságok által. Így van ez az európai országok többségében, és így lesz hazánkban is, amennyiben a november 6-án általam benyújtott törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja. A záró szavazás küszöbön áll, így mire ez a szám a nyomdából kikerül, az olvasó remélhetőleg már egy elfogadott törvénnyel ismerkedhet. Régi adósságot törlesztünk.
Az Interjú rovatban ezúttal Bóka Jánost mutatjuk be, aki Kecsmár Krisztiánt váltotta a nemzetközi és uniós ügyekért felelős államtitkári poszton. Neki sem lesz könnyebb dolga: a vitatható és vitatott Sargentini-jelentés kezelésének java például még csak ez után jön; ismeretes, hogy Magyarország az Európai Unió Bírósága előtt támadta meg a jelentést elfogadó európai parlamenti határozatot a szavazásnál alkalmazott eljárási hiba miatt. A következő időszakban várhatóan tovább éleződik majd a tagállami alkotmányos identitás és az uniós jog elsőbbsége elvének bonyolult kapcsolatáról folyó vita, ennek messze ható jogi és politikai következményeivel. Az új államtitkár munkaprogramjában azonban szerepelnek "békésebb" témák is, így pl. a nemzetközi gyermekelviteli, gyermekelhelyezési, és általában véve nemzetközi magánjogi ügyekkel kapcsolatos uniós jogalkotási eljárásokban - így a Brüsszel IIa rendelet reformjában - való magyar részvétel.
A Tanulmányok rovatban a közjog területéről ezúttal Szádvári Lilla jelentkezik az actio popularis megszüntetéséről, és azt az új Alaptörvényben felváltó jogintézményekről szóló írásával. A szerző azt a tételt fogalmazza meg, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő egyének és csoportok jogvédelmének korábbi szintje 2012 után nem csökkent. Ennek alátámasztására elemzi az Alaptörvény által rendelkezésre bocsátott új eszközöket, így például az actio popularis továbbéléseként is felfogható ombudsmani eljárás és a valódi alkotmányjogi panasz intézményét.
Büntetőjogi témájú Jancsó Gábor cikke a Leplezett eszközök alkalmazásának egyes kérdéseiről. Hadd emeljem ki egy mondatát: "Amíg a múlt században a lehallgatást végző szerv feladata volt a lehallgatás és a lehallgatott kommunikáció rögzítése, mára ezt jóformán elvégzik helyettük az informatikai szolgáltatók, az informatikai szolgáltatások, alkalmazások." A korábbi szabályozatlanság, illetve szabályozási kísérletek után az új büntetőeljárási kódex jelentős előrelépést tett a jogállamiság irányában. Az új Be. és a titkos információgyűjtést ehhez igazító törvény által kialakított rendszer elválasztja egymástól a rendészeti és bűnüldözési célú alkalmazást, és deklarálja, hogy bűnüldözési célból leplezett eszközt csak a büntetőeljárás keretei között lehet alkalmazni, annak eredményét pedig a büntetőeljárás keretei között, büntetőjogi célból, büntetőjogi eszközök alkalmazásával lehet felhasználni. A új szabályozás átláthatóbb gyakorlatot biztosít, más - hétköznapi - büntetőeljárási cselekményekhez hasonlóan egyértelművé tette az alkalmazás tényének és eredményének megismerhetőségét, és teljes körű bírói kontrollt vezetett be.
A magánjog tudományát ezúttal Szabó Judit képviseli Az uniós és a tagállami jog egymáshoz való viszonya a gazdasági kodifikáció szemszögéből c. tanulmányával, amely a csatlakozás óta eltelt csaknem másfél évtized tapasztalatainak ismeretében elemzi azt a dinamikus, mélyreható viszonyt, amely e területen is jellemzi a tagállami, illetve uniós jogot, különös tekintettel a gazdasági társaságok jogára. Ebben a körben az átlagosnál is nagyobb a veszélye annak, hogy nehezen átlátható, és ezért az európai és tagállami versenyképességet gyengítő normák szülessenek, így az uniós jogalkotó és
- 3/4 -
a jogalkotásban részt vevő tagállami szakértők felelőssége is megnő.
A nemzetközi és uniós jog időszerű problémáit tárgyaló rovatunkba Németh Zoltán írt cikket a gyermekelhelyezési ügyek megoldását jelentő vagy megkönnyítő nemzetközi mediáció témájában. Az idén októberben létrejött mediációs munkabizottság célja, hogy megvizsgálja a mediáció helyzetét, feltérképezve, hol tart ez a szakma, illetve melyek lehetnek továbbfejlesztésének irányai. Jelenleg még kevesen veszik igénybe, jóllehet a bírósági eljárásnál olcsóbb és hatékonyabb. Olyan helyzetben, amikor a nemzetközi válások száma emelkedik, és százhúsz-százötven nemzetközi vonatkozású gyermekelhelyezési üggyel találkozunk évente, különösen fontos lenne a "békés" megállapodás, hogy a legfőbb érdek, a gyermek érdeke érvényre jusson.
Ez a lapszám is áttekintést nyújt a tárca vezetőinek részvételével lezajlott közéleti eseményekről, valamint hivatalos utakról. Ezek közül csak egyet emelnék ki ehelyütt: londoni tárgyalásaim fő üzenete és konklúziója az volt, hogy miközben Európa lélegzetvisszafojtva várja a Brexit-megállapodásról küszöbön álló alsóházi szavazást, bármi is legyen annak kimenetele, a magyar-brit igazságügyi együttműködésnek folytatódnia, sőt, erősödnie kell.
Végül, de nem utolsósorban szeretnék a Fontes Iuris idei számait íróknak, szerkesztőknek és olvasóknak, valamint az Igazságügyi Minisztérium valamennyi dolgozójának köszönetet mondani, kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánni. ■
Visszaugrás
