A 2010-es esztendő utolsó napjaiban a magyar jog- és közigazgatástudományi szakma mély megrendüléssel fogadta a Lőrincz Lajos akadémikus haláláról szóló hírt. A tragikus esemény azért is tűnt hihetetlennek, mert Lőrincz Lajos Professzor még a karácsonyi ünnepek előtti utolsó napokban is intenzíven dolgozott, szervezett és teljes intenzitással készült a soron következő nagy tudományos vállalkozásának lezárására. Ez a projekt nem kisebb feladatot tűzött ki célul, mint a 27 európai uniós tagállam közigazgatásának összehasonlító feldolgozása. A Professzor Úr, ahogy korábban is, most is komoly szakmai hálózatot hozott létre a szerteágazó feladatok megvalósítására. Ebben a munkában nemcsak a kutatásnak otthont adó MTA Jogtudományi Intézetének munkatársai, valamint Lőrincz Lajos másik "anya intézményének", a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karának (a korábbi Államigazgatási Főiskola) oktatói vettek részt, hanem e két intézményen kívülről is érkeztek szakértők. E munkaközösséget komoly erudícióval instruálta és biztos kézzel vezette a kijelölt cél felé.
Lőrincz Lajos egész tudományos pályafutása során átfogó, nagy projektekben gondolkodott, amelyeket maradéktalanul meg is valósított. Ez egyaránt vonatkozik a tudományos értekezésekre, a tankönyvekre, de a közreműködésével létrehozott intézményekre is. Lőrincz Lajos, nagy tudósokhoz méltóan, nemcsak a kutatás és az oktatás területén alkotott maradandót, hanem az iskolateremtés és a tudományszervezés körében is kiemelkedő eredményeket ért el. Az ezzel kapcsolatos érdeklődését jelzi, hogy egyik fiatalkori kutatási témája éppen a tudományirányítási modellek nemzetközi összehasonlítása volt.
Melyek a legfőbb állomásai ennek a sikerekben oly gazdag és tanulságos életpályának? A Debrecenben született tudós tanulmányait szülővárosában kezdte. Az elemi iskola első négy osztályának elvégzését követően a patinás Református Kollégium Gimnáziumába került. Gimnazista éveinek egy része a második világháborús időszakra esett. Végül úgy alakult, hogy nem a Kollégiumban, hanem a Kereskedelmi Gimnáziumban érettségizett, amely később Közgazdasági Technikummá alakult át. Valójában ez a korszak hozta meg számára a továbbtanulás iránti igényt az első sikereknek és a jó tanároknak köszönhetően. Ekkor kezdett el az irodalom és a történelem iránt intenzívebben érdeklődni. Középiskolai évei alatt nemcsak verseket írt és publikált, hanem aktívan focizott, valamint megtanult gyorsírni is. Az idegen nyelvek iránt is érdeklődött, ezért nem volt meglepő, hogy ebben az időben diplomáciai pályára készült. Ezt a lehetőséget a Külügyi Főiskola biztosította számára, ahova felvételt is nyert. Az intézmény azonban 1954-ben megszűnt. A hallgatók átkerültek az Idegen Nyelvek Főiskolájára, de nem minden diák kívánt tolmácsként tevékenykedni. Lőrincz Lajos jogi tanulmányi előtt egy évig segédmunkásként dolgozott a Gördülőcsapágy Gyárban. 1955-ben kezdte meg tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán. Szegedi joghallgatóként elsősorban a közjogi stúdiumok keltették fel az érdeklődését. Az intézményben fontos mentorra is talált, az Alkotmányjogi Tanszéken oktató Kovács István professzor személyében, aki egyidejűleg a MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóhelyettese is volt. Az ő meghívására fogadta el 1959-ben az Intézetben felkínált kutatói állást. Az Intézet egyfajta második otthonává is vált, hiszen egészen tragikus elmeneteléig itt dolgozott. Még 2010. december 21-én, hat nappal a halála előtt is itt tartózkodott.
Az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete ebben az időszakban -a kor lehetőségeihez képest - a tudomány békés és viszonylag szabad szigete volt. Ebben fontos szerepet játszott az Intézet akkori vezetése, amely komoly kibontakozási lehetőséget igyekezett biztosítani a fiatal kutatók számára. Lőrincz Lajos már 1963-ban ösztöndíjasként elutazhatott a torinói Ecole Universitaire des Etudes Européennes-be, ahol elsősorban a Közös Piacot érintő összehasonlító kutatások folytak. Hazatérése után az MTA II. osztályára került, ahol a tudományos munka szervezésével is foglalkozott. Ezek az ismeretek szolgáltak alapjául a tudományos kutatások állami irányításáról szóló kandidátusi disszertációnak, amelyet sikeresen védett meg 1968-ban. Sok más tudóshoz hasonlóan, Lőrincz Lajos is részt vett különböző szakértői testületekben. Hosszabb időn keresztül közreműködött a Tudományos és Felsőoktatási Tanács munkájában.
A következő fontos, ENSZ-től származó ösztöndíjat 1971-ben nyerte el. Ennek köszönhetően négy hónapot töltött az Amerikai Egyesült Államokban, egy hónapot pedig az Egyesült Királyság egyetemein (Harvard, Stanford, Oxford). Rendszeresen járt francia tanulmányutakra is, ami pályafutá-
- 199/200 -
sa szempontjából azért jelentős, mert Franciaország mindig is a közigazgatás-tudományok egyik fellegvára volt. Lőrincz Lajos - egyebek mellett - kutatott a CNRS Összehasonlító Jogi Intézetében is. Később beválasztották az intézmény Igazgatótanácsába. Természetes, hogy ezek után tudományos érdeklődése egyre inkább az összehasonlító közigazgatás-tudomány felé fordult. Az ily módon szerzett ismereteket kamatoztatni tudta a hosszú éveket átfogó vállalkozás, "A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálata" c. projekt megvalósítása során, amelyet az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében létrehozott közigazgatás-tudományi műhelyén belül folytatott. 1979-ben védte meg "A közigazgatás határai" c. doktori értekezését, amellyel megszerezte az MTA doktora címet.
Ebben az időszakban számos fontos műve született. Ehelyütt nincs lehetőség felsorolni tudományos munkásságának valamennyi eredményét, ezért csak néhány kiemelkedő és nagy hatást kiváltó munkáját emelnénk ki, amelyeknek szerzője, illetve szerkesztője volt. Ezek közé tartoznak 1989-et megelőzően "A magyar közigazgatástudomány klasszikusai", továbbá a "Magyar közigazgatás: dilemmák és perspektíva" c. könyvek. Ugyanígy nagy jelentőségűek a rendszerváltást követően megjelent kötetek: az "Összehasonlító közigazgatás" és "A közigazgatás alapintézményei".
A bevezetőben már említettük azt, hogy Lőrincz Lajos Professzor Úr iskolateremtő tudósként képes volt egy munkaszervezetbe integrálni azokat a szakembereket, akikkel együttműködve olyan nehéz feladatokat, kutatási projekteket is meg tudott valósítani, mint az uniós csatlakozás hatása a magyar közigazgatásra vagy a fent említett európai összehasonlító közigazgatás.
Lőrincz Lajos életének egyik fontos állomása az 1978-as esztendő. Ebben az évben kezdte meg működését az 1977-ben alapított Államigazgatási Főiskola. Lőrincz Lajos Professzor régi álma valósult meg az intézmény létrejöttével. Siker koronázta azt a törekvését, amely - nyugati mintára - Közép-és Kelet Európában először egy önálló közigazgatási szakembereket képző felsőoktatási szervezet létrehozását célozta. Lőrincz Lajos Professzor Úr haláláig az Államigazgatási Főiskola - később Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara - tényleges és szellemi vezetőjeként tevékenykedett. Az alapítástól kezdődően ellátta a tudományos főigazgató-helyettesi feladatokat. 1989- 1990 között a Főiskola főigazgatója volt. 1978-tól 2000-ig vezette az intézmény zászlóshajójaként is funkcionáló Államigazgatási Tanszéket. 2005-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen kapott Professor Emeritusi kinevezést.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
