A közfenntartók évente akár milliókat is költhetnek a szemét eltakarítására. Ezek a kiadások viszont pár pszichológiai módszerrel hatékonyan és bizonyítottan csökkenthetőek. Három ilyen pszichológiai módszert mutatunk be, melyekkel redukálható a szemetelés mértéke.
A szemetelés a környezetszennyezés egyik leglátványosabb, leginkább kézzelfoghatóbb példája. Magyarországon évente körülbelül 328 köbméter illegálisan lerakott szemét termelődik. Ez a szemétmennyiség elegendő lenne arra, hogy a Velencei-tavat nyolcszor megtöltsük vele. A szemetelés különféle környezeti károkat okoz és ártalmas az emberi egészségre is, emellett rontja a városképet.
Természetesen a hatóságok összeszedhetik és megfelelő feldolgozásra elszállíttathatják a szemetet, csakhogy ez rengeteg pénzt emészt fel, amit másra is lehetne fordítani. Csak a magyar közutak mentén évente átlagosan 11 ezer tonna szemetet szednek össze. Tulajdonképpen a közúti munkások egy hónapnyi időt csakis szemétszedéssel töltenek az évben. Ez a munka átlagosan több, mint egymilliárd forintjába kerül a Magyar Közút Zrt.-nek minden évben, és akkor még csak a közutak mentén keletkező szemétnél tartunk! A leggyakrabban felmerülő megoldás a büntetés. Csakhogy a büntetés nem igazán működik. Nézzük meg, hogy miért.
A szigorú büntetés nem feltétlenül hatásos, főleg, ha kicsi a lebukás esélye. Ugyanakkor az ellenőrzés növelésére nem mindig van lehetőség a probléma természetéből fakadóan. Ehelyett növelhetjük a következmények súlyosságát implicit módon is.
A magyar hatóságok elsősorban az elrettentésre alapoznak, az új szabályozás szerint a szemetelés már bűncselekménynek számít, és akár 3 évig terjedő börtönbüntetés is járhat érte. Hiába szigorítottak a büntetésen, a szankciók nem mindig tudják elérni a kívánt hatást. A büntetés mértékének növelése önmagában nem elég ahhoz, hogy a nemkívánatos viselkedést megakadályozzuk. Amíg a lebukás esélye kicsi, addig a legnagyobb büntetés se túl elriasztó. Tehát a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy növeljük a lebukás esélyének érzetét. Helyenként ezt térfigyelő kamerák elhelyezésével próbáljuk meg elérni. Ez viszont csupán a nagyobb szemétlerakások megakadályozásában, illetve büntetésében tud hatásos módszer lenni. Senkinek sincs arra ideje, hogy minden egyes eldobott cigicsikk gazdáját megkeresse.
A térfigyelő kamerák célja részben az elriasztás is. Emlékeztetnek arra, hogy amit teszünk, az mások számára megfigyelhető, ezért következményekkel jár. Ezt a hatást azonban nem csak kamerákkal lehet elérni. Emberi szemekről készült képek, vagy akár stilizált rajzok is elegendőek arra, hogy tudatalatti módon emlékeztessenek: "mások láthatják azt, amit csinálsz". A figyelő szemek átlagosan 35%-kal tudják csökkenteni a különböző nemkívánatos viselkedések gyakoriságát[1]. Ráadásul 19%-kal hatékonyabbnak találták az elrettentő hatását, mint a térfigyelő kamerákét, így egy eredményesebb és költséghatékonyabb alternatívát biztosít.
Büntetés helyett érdemesebb az emberek értékeire hatni és általuk motiválni őket. Fontos azonban, hogy megtaláljuk azokat az értékeket, amelyekkel a leginkább problémás csoportra tudunk hatással lenni.
Az elrettentés mellett megpróbálhatjuk megelőzni a szemetelést különböző figyelemfelhívó kampányokkal is. Ezek viszont csak akkor tudnak igazán sikeresek lenni, ha kifejezetten a problémát okozó csoportra tervezzük őket. Ha sikeresen hatunk az embereket motiváló értékekre, akkor a kampány megszűnése után is sokáig élvezhetjük a hatását. A lényeg, hogy elérjük, hogy tartósan összekapcsolják a kívánt viselkedést és a számukra fontos értékeket.
Texasban például a 18-53 év közötti férfiak voltak az útmenti szemetelésért a legnagyobb arányban felelősek. Viszont a korábbi kampányok pont ezt a csoportot tudták megszólítani a legkevésbé, így nem meglepő módon alig volt hatásuk.
- 32/33 -
Az új kampány szlogenje "Ne szórakozz Texassal" (Don't Mess with Texas) viszont kifejezetten az ő hazaszerető, macsó értékeiket emelte ki és kapcsolta össze a környezet megóvásával. A kampány az igazi texasit úgy ábrázolta, mint aki figyel a környezetére, nem szemetel, példát állítva ezzel mások számára is. Ráadásul ezt olyan hírességek bevonásával tették, akik megtestesítették a célcsoport ideálját. Az új kampány bevezetését követő 3 évben 72%-kal csökkent az útmenti szemét mennyisége. Az igazán hatékony kampányok tehát nem mindenkit próbálnak meg megszólítani, csupán a legproblémásabb csoportot.
© Don't Mess With Texas
A kukák láthatósága legalább annyira fontos, mint a személyes motiváció. A szemetelés sokszor kényelmi, figyelmetlenségi kérdés csupán. Ilyenkor lehet megoldás, ha az emberek figyelmét ráirányítjuk a kukákra.
A megfelelő motiváció és elrettentő erő mellett az is fontos, hogy könnyen elérhetőek legyenek a szemetesek. Hiába a pozitív hozzáállás, a lustaság majdnem olyan erős motiváció, mint a környezettudatosság. Minden méterrel, amit a legközelebbi szemetesig meg kéne tenni 2,24%-kal nő a szemetelés esélye[2]. Az optimálisan elhelyezett szeméttárolók átlagosan 40%-kal csökkentik a szemét mennyiségét[3]. A kihelyezett kukák hatékonyságát tovább lehet növelni, ha - valamilyen játékos formában kiemelve őket - rájuk irányítjuk az emberek figyelmét.
A svájci Luzernben például a "Lucerne Shines" program keretein belül, a kukák elé festett játékokkal - például ugróiskolával - ösztönözték a lakókat, hogy használják a kukákat többször. Edinburgh-ben és Londonban pedig dupla nyílású "szavazókukákat" helyeztek el. A szemét megfelelő nyílásba dobásával szavazhatnak az emberek a kedvenc focicsapatukra például. Az urnák kihelyezése után 18%-kal csökkent az utcai szemét mennyisége, és 46%-kal az eldobott cigarettacsikkek száma. A legnyitottabb csoport a "szavazókukák" használatára a 30 év alatti fiatalok, viszont egy ciprusi kutatás szerint (Vultaggio, 2021.) pont ez a korcsoport az is, akik a leginkább hajlamosak a cigicsikk eldobására, és legkevésbé vannak tisztában ennek a negatív következményeivel. Érdemes tehát olyan "szavazókukákat" készíteni, amelyek kifejezetten ennek a célcsoportnak az érdeklődési körére épülnek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
