"A laptopokon, tableteken vagy okostelefonokon keresztül elérhető internet, Facebook, Twitter, YouTube, Skype és műholdas felvételek átalakították az életvitelünket, és egyben azt, ahogyan információkat, ötleteket és véleményeket osztunk meg és szerzünk be" (Sebastian Răduleţu: New Technologies and the Promotion of Freedom of Expression, Rev. Stiinte Juridice (2013), 44. o.) Miként arra a Yildirim kontra Törökország ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága rámutatott, immár az internet szolgál a véleménynyilvánítás, így egyben a politikai diskurzusok lefolytatásának egyik fő terepéül - Ahmet Yildirim kontra Törökország 3111/10 (2012. december 18.), http://hudoc.echr.coe.int/fre?i=001-115705#{"itemid":["001-115705"]}; Patrick Ford: Freedom of Expression Through Technological Networks: Accessing the Internet as a Fundamental Human Right, Wisconsin International Law Journal 32:2014:142; 165. o. Az internetnek köszönhetően a "gondolatok szabad piaca" időben és térben szinte korlátlanul valósulhat meg, a korábbinál több lehetőséget biztosítva a polgárok politikai aktivitásának becsatornázására (online petíciók, politikai blogok stb.). Răduleţu szerint "Az online petíciók rövid idő alatt könnyedén nagyon sok aláírást képesek gyűjteni, ezzel pedig tökéletes példáját jelentik a demokratikus folyamatokban új technológiákkal való részvételnek. A blogok, melyeknek egy részét neves lapok honlapjai posztolják, a részvételi demokrácia új, látható arcát képviselik" (Răduleţu i. m. 46. o.). Ugyanakkor a XX. század technológiai fejlődésének köszönhetően létrejött információs társadalom kontextusában új alapjogi kihívások merülnek fel: "[a]z internet és a digitális technológia révén más szemszögből közelíthetjük meg a szólásszabadságot. Ez nem azt jelenti, hogy a digitális technológiák átalakították volna a szólásszabadság tartalmát. Csupán azt, hogy a digitális technológiák átalakították az emberi kommunikáció társadalmi feltételeit, [és ezzel] a szólásszabadság olyan jellemzőit hozzák felszínre, melyek ugyan mindig is léteztek, de most előtérbe kerültek" (Jack M. Balkin: Digital Speech and Democratic Culture: A Theory of Freedom of Expression for the Information Society; New York University Law Review 79:2004:1, 2. o.).
Az alábbiakban a digitális környezetben, így különösen a közösségi média felületein gyakorolt alapjogok támasztotta kihívásokat és korlátozásuk alkotmányos követelményeit veszem röviden górcső alá. Az első fejezetben a közösségi médiafelületek, mint a politikai diskurzusok kereteinek jelentőségét vizsgálom, majd kitérek azokra a jellemző alapjogi korlátozásokra, melyekkel a közösségi médiát érintő állami beavatkozások esetében találkozunk. A korlátozások technikai megoldásainak rövid áttekintését követően a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának európai standardjait ismertetem, tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának idevágó joggyakorlatára. Végül szóba kerül a közösségimédia-oldalakat fenntartó cégek alapjogokat korlátozó tevékenysége is, mint a legújabb kommunikációs alapjogi kihívás.
A politikai diskurzusok hagyományos felületei mellett az internet elterjedésével és az infokommunikációs technológiák fejlődésével a közösségi média felületei jelentik a polgárok politikai eszmecseréjének új kereteit. "A politikai diskurzusok néhány jogintézmény esetében különös jelentőséggel bírnak. Ezeket a diskurzusok
- 8/9 -
felületeinek tekintem: ilyen a média, a választási kampányok és a népképviseleti szervek, különösen a parlament ülései" (Smuk Péter: A politikai diskurzusok alkotmányjogi szerkezete. A demokratikus közvélemény kialakulásának alkotmányos garanciái - európai standardok és közép-európai kihívások. Médiatudományi Könyvek. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont 2014; 10. o.). Ráadásul "ezek az elektronikus eszközök új, elképesztően dinamikus és radikálisan decentralizált eszközöket biztosítanak az emberek és szervezetek számára, hogy politikai és társadalmi célú kommunikációt folytassanak és együttműködjenek egymással" (Lassy Diamond, Liberation Technology, idézi: Ford i. m. 143. o.) - azaz az új technológiáknak köszönhetően a politikai diskurzusok immár sokkal szélesebb körben és intenzívebb formában zajlanak ("Mára a világ lakosságának majdnem egyharmada rendelkezik internethozzáféréssel, és ez a szám folyamatosan növekszik" Ford i. m. 143. o.). Akár úgy is fogalmazhatunk: a hagyományos médiafelületekkel ellentétben a közösségi média eszközeivel most már a közember is aktívan szervezheti és irányíthatja a politikai eszmecserét, miközben az egyes történésekre azonnal, akár másodperceken belül is reagálhatnak a különböző diskurzusok résztvevői. "Az információátvitel, elosztás, hozzáférés és módosítás költségeinek csökkentése hozzájárul a véleménynyilvánítás demokratizálásához. A szólás demokratizálásának folyamatában az információ terjesztésének és átvitelének technológiáját a bolygónkon egyre több ember, illetve a társadalom egyre több szegmense birtokolja. A digitális technológiáknak köszönhetően egyre többen tudnak tartalmat közzétenni és világszerte terjeszteni, illetve ezzel párhuzamosan egyre többen képesek digitális tartalmakhoz hozzáférni egyre több személy részéről. És ami a legfontosabb, mivel e technológiák egyre több személy számára váltak hozzáférhetővé, a szólás demokratizálása csak tovább folytatódik" (Balkin i. m. 9. o.).
Az Európa Tanács által publikált vitaindító dokumentum szerint "a blogok, videó- és közösségi hálózatépítő oldalak váltak a politikai viták és szervezkedés legfontosabb fórumává" (Douwe Korff, Ian Brown: Social Media and Human Rights. Issue Discussion Paper [2012. február], 2. o. www.commisioner.coe.int). Miközben "körülbelül 2,35 milliárd ember rendelkezik internet-hozzáféréssel, a közösségi média és blog oldalak száma elképesztő mértékben megugrott" (Ford i. m. 143. o.) A Facebooknak mára több mint egy milliárd regisztrált felhasználója van világszerte, míg 2011-re már 181 millió blog működött a világhálón (Ford. i. m. 144. o.). Ford szerint azzal magyarázható e platformok népszerűsége, hogy szemben az olyan hagyományos médiákkal, mint a televízió vagy a nyomtatott sajtó, ezek ingyenesek, miközben segítségükkel egyszerre számtalan felhasználó, valós időben érhető el (Ford i. m. 144-145. o.). Véleménye szerint "ezek a technológiák lehetővé tették a világ polgárai számára, hogy kibontakoztassák politikai, társadalmi és gazdasági szabadságukat" (Ford i. m. 143. o.).
Amennyiben tehát "a politikai diskurzus a Habermas által »nyilvános okoskodásnak« nevezett jelenség folyamatként fogható fel, amelynek több (a lehető legtöbb) aktív szereplője van" (Smuk i. m. 20. o.), a közösségi médiának köszönhetően eddig példátlan mértékben nyílt lehetőség a polgárok politikai diskurzusokba történő bekapcsolására.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
