A CompLex Kiadó gondozásában a közelmúltban jelent meg "Az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződések magyarázata" című kiadvány. A három kötetes, nagyszabású mű megjelentetésének apropóját az adta, hogy a 2007. december 13-án aláírt és 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés az Európai Unió tekintetében jelentős változásokat eredményezett. A Lisszaboni Szerződés módosította az Európai Unióról és Európai Közösségről szóló Szerződést, az Európai Közösségről szóló Szerződést át is nevezte az Európai Unió működéséről szóló Szerződésnek, így most már mindkét szerződés az Európai Unióra vonatkozik. A CompLex kiadó Osztovits András szerkesztésében 2008-ban már megjelentette "Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata 1-2." című kötetét. Ennek megújult és több érdemi változást tartalmazó kiadása "Az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződések magyarázata" című kiadvány. A három kötetben megjelentetett mű kommentárként készült. E kommentár - az első kiadáshoz hasonlóan - régi hiányt pótolt a magyar könyvpiacon azzal, hogy mind az Európai Unióról mind az Európai Unió működéséről szóló szerződéseket magyarázza. A könnyű áttekinthetőség érdekében a kommentár az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződések klasszikus, cikkenkénti magyarázatát tartalmazza. Újdonság az első kiadáshoz képest, hogy minden egyes cikknél feltüntetésre került az Európai Unió Bíróságának vonatkozó joggyakorlata. Fontos segítség az olvasók számára az is, hogy nagyszámú szakirodalom feltüntetése is megtörténik, így az EU jogában való tájékozódáshoz minden eszköz rendelkezésünkre áll.
A kommentárt lelkes szerzőgárda készítette.[1] E második kiadásnak is Osztovits András volt a szerkesztője[2], a kiadvány lektori feladatait Lévayné Fazekas Judit látta el.
A kötet előszavát a szerkesztő, Osztovits András készítette, aki kifejezte abbéli reményét, hogy a kommentár hatékony segítséget nyújt olvasói számára a helyenként még mindig "ködbe vesző" EU jogrendszerben való tájékozódásban. E megállapítás is utal arra, hogy a Lisszabon utáni még terjedelmesebb uniós joganyagban való tájékozódás nem könnyű feladat, ehhez pedig egyik hasznos iránytűnk lehet a színvonalas magyarázatokat tartalmazó kommentár. Az olvasók kényelmét szolgálja, hogy mindjárt a kötet elején megtalálhatjuk a könyvben használt rövidítések jegyzékét, amit a szerzők következetesen használnak a műben, ez pedig az értő módon való olvasást nagyban segíti.
A kommentár első kötetében találhatjuk az Európai Unióról szóló szerződés magyarázatát címenként az alábbi tematikus rendben: preambulum, közös rendelkezések, a demokratikus elvekre vonatkozó rendelkezések, az intézményekre vonatkozó rendelkezések, a megerősített együttműködésre vonatkozó rendelkezések, az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezések és a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó különös rendelkezések, záró rendelkezések.
A Lisszaboni Szerződés több újdonságot hozott a jogvédelem terén. Az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete: ezek azok az uniós alapértékek, melyeket a Lisszaboni Szerződés rögzít. A szerződés hatalmas előrelépést valósított meg azzal, hogy megnyitotta az utat az előtt, hogy az Európai Unió csatlakozzon az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. További döntő momentum, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartáját beemelte az elsődleges uniós jogba. Ezek olyan horderejű változtatások, amiknek a joggyakorlatra kifejtett hatását ma még csak jósolni tudjuk, de az bizonyos, hogy jelentős szemléletváltást fognak követelni jogalkalmazóinktól. A kommentár e nagyléptékű változások bemutatása és hatékony gyakorlati érvényesíthetősége érdekében az Európai Unió Alapjogi Chartájának magyarázatát adja az alábbi címek szerinti bontásban: méltóság, szabadságok, egyenlőség, szolidaritás, a polgárok jogai, igazságszolgáltatás, a Charta értelmezésére és alkalmazására vonatkozó általános rendelkezések.
Az első kötet fontos részét képezik a Lisszaboni Szerződéshez fűzött Jegyzőkönyvek, Mellékletek, Nyilatkozatok, amelyek sok esetben az egyes cikkek helyes és teljes körű értelmezéséhez elengedhetetlenül fontosak. Miután a Lisszaboni Szerződés nem pusztán átnevezte, hanem át is számozta az alapszerződéseket, így a korábbi rendelkezésekkel való megfeleltetés, vagy éppen bizonyos rendelkezések hatályon kívül helyezésének nyomon követésére munkánk hasznos segítői lehetnek a kommentárban megtalálható megfelelési táblázatok. A kötet az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartájának részletes magyarázatához tárgymutatót és jogesetmutatót is tartalmaz, és a kötet szerzőinek felsorolása mellett a napi munka jelentős segítőjeként részletes tartalomjegyzéket is találunk a végén.
A második és a harmadik kötet az Európai Unió működéséről szóló szerződések magyarázata.
A második kötetben tematikus rendben részeket és címeket találhatunk. Elsőként a preambulumról olvashatunk, majd az azt követő első rész tartalmazza az alapelveket. Az I. cím az Unió hatásköreinek típusait és területeit érinti, míg a II. cím az általánosan alkalmazandó rendelkezéseket mutatja be. A második rész a megkülönböztetés tilalmáról és az uniós polgárságról szól. A harmadik rész az Unió belső politikáit és tevékenységeit mutatja be címekben és azon belül fejezetenként haladva az egyes témakörökben. Az I. cím foglalkozik a belső piac kérdéseivel, a II. cím pedig az alábbi fejezeteken keresztül az áruk szabad mozgásával: vámunió (1. fejezet), vámügyi együttműködés (2. fejezet), a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások tilalma (3. fejezet). A III. cím a mezőgazdaság és halászat kérdéseiről szól, míg a IV. cím a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása rendelkezéseit tartalmazza az alábbi fejezetekben: munkavállalók (1. fejezet), letelepedési jog (2. fejezet), szolgáltatások (3. fejezet), tőke- és fizetési műveletek (4. fejezet).
Az V. cím tartalmazza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó szabályozás magyarázatát az alábbi fejezetekben bemutatva a témát: általános rendelkezések (1. fejezet), a határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák (2. fejezet), igazságügyi együttműködés polgári ügyekben (3. fejezet), igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (4. fejezet), rendőrségi együttműködés (5. fejezet). Már az Amszterdami Szerződés egyik legfontosabb, az integrációt elmélyítő célkitűzése a szabadság, biztonság és a jog térségének létrehozása volt, amely a személyek szabad mozgásának biztosításán alapult. A Lisszaboni Szerződés a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségét érintő politikák területén jelentős változásokat vezetne be, megszüntette a három pilléres struktúrát, a korábbi harmadik pillérbe tartozó kérdéskörökben rendeletek, irányelvek és határozatok megalkotását tette lehetővé (közvetlen alkalmazhatóság, közvetlen hatály, a nemzeti joggal szemben elsődlegesség), átalakult az egyhangúságon alapuló döntéshozatal, s az Európai Bíróság hatáskörét kiteljesítette e területeken. A legnagyobb jelentősége annak a kérdésnek van, hogy a szabadság, biztonság, jog érvényesülése térségére mind a büntető, mind a polgári igazságügyi együttműködés terén - főszabály szerint - egyforma szabályozási mechanizmus vonatkoznak, azaz a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével teljesedett be az igazságügyi együttműködés homogenizációja az Európai Unión belül. E kérdésekről részletesen olvashatunk a kommentárban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
