1. A megalkotandó új Büntető Törvénykönyv Különös Része belső szerkezeti felépítésének kiemelkedő fontossága van. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 18. §-ának (2) bekezdése szerint a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni, mely magában foglalja a jogszabály helyes tagoltságának és áttekinthetőségének az igényét is. A Btk. Különös Része megalkotásánál a belső szerkezeti tagoltság kialakításának a megteremtése azért is nagy jelentőségű, mert a különböző bűncselekmények törvényi tényállásai a jogilag védett érdekek sokrétűségét fogják át, melyekben való eligazodást nem csak a szakmában dolgozó jogászok, hanem az állampolgárok számára is biztosítani kell.
1.1. Az európai országok büntető törvénykönyvei a Különös Rész tagolásánál különböző megoldásokat mutatnak és a magyar törvényalkotásnak is vannak hagyományai, melyeket a jövőben megalkotandó törvény szerkezeti felépítésénél hasznosítani lehet.
A német Btk. harminc fejezeten belül általában nem Címekre bontva tárgyalja az egyes bűncselekmények törvényi tényállásait, de ez alól kivétel az 1. Fejezetben foglalt állam elleni bűncselekmények - amelyek négy Címre oszlanak - a többi fejezetnél azonban nincs ilyen széttagoltság. Egészen sajátságos a vagyon elleni bűncselekmények felosztása: külön fejezetben szerepel a lopás és sikkasztás (19. Fej.), a rablás és zsarolás (20. Fej.), a bűnpártolás és orgazdaság (21. Fej.) és a csalás és hűtlen kezelés (22. Fej.). A német Btk. különös része egyébként kettőszázhetvenkilenc §-ból áll.
A svájci Btk. húsz fejezetben tárgyalja a Különös Részben foglalt bűncselekményeket, melyek ezen belül nincsenek tagolva, ennek ellenére a kettőszázhuszonkettő §-ból álló különös rész jól áttekinthető.
Az osztrák Btk.-ban a kettőszáznegyvenhét bűncselekmény huszonöt fejezetben szerepel, valamennyi bűncselekmény nevesítve van és ezt a törvénykönyvet is a jól áttekinthetőség jellemzi.
A francia Btk. Különös Részének a felépítését az jellemzi, hogy négy Könyvre van felosztva, az egyes Könyveken belül Címekre, ezen belül tíz Fejezetre, Részekre, továbbá Cikkekre tagolt. Ez a túltagoltság az összesen háromszáztizenegy bűncselekmény áttekinthetőségét hátrányosan érinti.
Az olasz Btk. III. Része az egyes szabálysértéseket is felöleli, a bűncselekmények tizenhárom Címre, ezen belül fejezetekre és részekre oszlanak. A törvény különös része egyébként négyszázkilenc §-ból áll.
1.2. A magyar büntető törvénykönyvek belső szerkezetét illetően az alábbiakat kell megállapítani.
Az 1878. évi V. törvény (Csemegi kódex) a Különös Részt negyvenkét fejezetre osztva tárgyalta úgy, hogy ezeken belül külön Címekre felosztást nem tartalmazott.
Sajátságos volt a vagyon elleni bűncselekmények tagolása, külön fejezetben tárgyalta a lopást; a rablás és zsarolást, a sikkasztást, a zártörést és a hűtlen kezelést; a jogtalan elsajátítást; az orgazdaságot és a bűnpártolást, végül a csalást és adócsalást, így ezek a bűncselekmények hat fejezetet tettek ki.
Az 1961. évi V. törvény a Különös Rész tagolásánál abból indult ki, hogy a szocialista jogtudomány elméletileg sem fogadja el a jognak közjogra és magánjogra való felosztását, a Különös Rész rendszerét az egyéni és közösségi érdekek szocialista felfogásából kiindulva építette fel, ezért alapvetően helyesnek ismerte el a Hivatalos Összeállítás (BHÖ) rendszerét, a fejezetek felosztását és a sorrendiséget. Ehhez képest kilenc fejezetben tárgyalta a kettőszázhuszonnégy §-t magában foglaló törvényi tényállást. A IX. fejezet az állam elleni; a X. fejezet a béke és az emberiség elleni; a XI. fejezet az államigazgatás és az igazságszolgáltatás elleni; a XII. fejezet a közbiztonság és a közrend elleni; a XIII. fejezet a népgazdaság elleni; a XIV. fejezet a személy elleni; a XV. fejezet a család, ifjúság és nemi erkölcs elleni; a XVI. fejezet a társadalmi tulajdon és a személyek javai elleni, végül a XVII. fejezet a katonai bűncselekményeket foglalta magában.
Ez a felosztás annyiban eltért a BHÖ rendszerétől, hogy az államellenes bűntettek körében feleslegesnek ítélte meg az állam belső és külső biztonsága elleni bűncselekmények közötti megkülönböztetést.
Mind az egyes fejezetek sorrendiségnek meghatározásánál, mind az egyes fejezeten belül a törvényi tényállások megjelölésénél a jogtárgyak jellegének és funkciójának a fontosságát tartotta szem előtt.
Az 1961. évi V. törvény a Különös Rész fejezeteinek címekre bontásában nem mutatott egyértelmű megoldást: az állam elleni, a béke és az emberiség elleni, a közbiztonság és közrend elleni, végül a társadalmi tulajdon elleni és a személyek javai elleni bűncselekményeknél teljesen hiányzik a címekre felosztás; ezzel szemben az államigazgatás, az igazságszolgáltatás elleni és a katonai bűncselekményeket hat-hat címre; a népgazdaság elleni bűncselekményeket négy címre; végül a személy elleni és a család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekményeket két-két címre tagoltan tárgyalja.
Megjegyzendő, hogy ez volt az első magyar büntető törvénykönyv, amely a katonai bűncselekményeket is tartalmazta.
Az 1978. évi IV. törvény a Btk. Különös Részét tizenegy fejezetre osztja és eredetileg kettőszázharminc §-ból állt - a módosítások és kiegészítések folytán - jelenleg nyolcvankettő §-sal több, azaz háromszáztizenkettő. Az állam elleni, a közlekedési, a vagyon elleni és a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények kivételével az egyes fejezetek külön címekre bontva találhatók.
1.3. Az eddig ismertetett Btk.-k belső szerkezeti megoldásai közül a svájci és az osztrák Btk. szabályozása látszik a legcélszerűbbnek, melyek egyszerűségük mellett a kellő áttekinthetőség igényét is kielégítik, nevezetesen az egyes fejezeteken belül a bűncselekményeket nem bontják további címekre vagy cikkekre, ugyanakkor minden bűncselekményt nevesítenek. Ennek a megoldásnak hagyományai vannak a magyar büntetőjogban is, mert a Csemegi kódex is ilyen tagoltságú volt, eltekintve a vagyon elleni bűncselekményektől, amelynél viszont a túltagoltság volt megfigyelhető.
Az kétségtelen, hogy a belső szerkezetnek a fentiekben történő kialakítása azzal jár, hogy a fejezetek száma jóval több lenne, mint a jelenlegi Btk.-ban, ez azonban nem érinti hátrányosan az áttekinthetőséget. A hatályos Btk. fejezeteit és címeit összegezve ma is harmincnál több csoportot lehet elkülöníteni, de a jelenleg egységes fejezetben tárgyalt állam elleni bűncselekményeket is indokolt lenne szétválasztani: egyrészt az állam belső rendjét, másrészt az állam külső rendjét sértő bűncselekmények önálló fejezetére.
2. Eldöntendő kérdés, hogy a megalkotandó új Btk. Különös Része milyen sorrendben tartalmazza az egyes fejezeteket. Ebben a vonatkozásban az európai Btk.-k a legváltozatosabb képet mutatják.
2.1. Az osztrák Btk. az élet és testi épség elleni bűncselekmények után tárgyalja az emberi szabadság és méltóság elleni bűncselekményeket és közvetlenül ez után következnek a vagyon elleni bűncselekmények. A törvénykönyv közepén helyezkednek el a közveszélyt előidéző, valamint a házasság és a család elleni, a nemi erkölcsöt sértő cselekmények, majd az állam elleni, az államhatalom elleni, az igazságszolgáltatás elleni és a hivatali bűncselekményeket követően tárgyalja a külföldi kapcsolatokat megzavaró deliktumokat, végül az emberiség elleni bűncselekményeket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
