A kérdés aktualitását az adja, hogy állami támogatással 2022. január 1-jétől komplex felzárkózási képzés kizárólag mobilitási mentori szolgáltatással folytatható,[1] amelyet a felzárkózási képzést folytató felnőttképzési szervezetnek kell biztosítania, ugyanis kizárólag komplex felzárkózási képzés szervezhető, ha a képzés legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű vagy iskolai végzettséggel nem rendelkező, nem foglalkoztatott nagykorú személyek részére szól, illetve a Kormány 311/2021. (VI. 7.) Korm. rendelete hátrányos helyzetű személyek számára komplex képzést tartalmaz.[2]
A fejlesztés elve magában foglalja a differenciált fejlesztés követelményeit az oktatás és képzés tekintetében a különböző kompetenciájú személyek számára. A mobilitási mentorok feladataira vonatkozó komplex fejlesztés elve azonban speciális az emberi magatartásra ható elvek között, mert az a hátrányos helyzetű személy esetkezelésére vonatkozik. A szociális munkában a komplex kezelés elve legközelebb a problémamegoldó modellhez áll.
A hátrányos helyzet okait többféleképpen csoportosíthatjuk, hiszen "Hátrányos helyzetűek mindazok az egyének, illetve csoportok, melyek az őket körülvevő többségi populáció átlagától akár biológiai-szomatikus, akár szellemi-lelki vagy szociális-gazdasági szempontból kedvezőtlen irányban, jelentős mértékben eltérnek."[3] A komplex fejlesztés elve némiképp paradoxon, hiszen az egyén egyes problémáit kell egy fejlesztési folyamatban egymás után megoldani, nem az összes problémát egyszerre. A jogszabály is csoportokra bontja a hátrányos helyzetű személyek problémáit, és az egyes problémák kezelési módját vázolja fel. Jogszabály a hátrányos helyzet okait[4] a következőképpen sorolja fel:
- alacsony iskolai végzettség
- kedvezőtlen lakhatás
- kedvezőtlen családi és mikrokörnyezet
- alacsony jövedelem
- kedvezőtlen testi/lelki egészség
- alacsony munkaerő-piaci státusz (illetve e tényezők permutációi)
Megjegyezzük, a felsorolás nem követi a felsorolások esetén általánosan alkalmazott fontossági sorrendet, hiszen akkor a testi/lelki egészség kerülne az első helyre, hiszen a többi "ok" annak következményeiként értékelhető.
Hátrányos helyzetű személy esetében vizsgálandó:
Iskolai végzettség tekintetében különösen:
- meglévő iskolai végzettsége
- a képzésre való hajlandósága (de a képzés elutasításának okai is)
- a képzéshez való hozzáférésének lehetőségei (utazás, szabadidő rendelkezésre állása)
Lakhelye esetében vizsgálandó:
- ingatlan állapota a településen található többi ingatlanhoz képest
- ingatlan megközelíthetősége
- lakhatás jogcíme
- szobák száma
- lakás komfort fokozata
- lakás felszereltsége
- laksűrűség
- az ingatlan közművesítettsége (az esetlegesen kikötött közművek)
Családja és mikrokörnyezete:
- családi állapota
- családjában élő gyermekeinek száma és életkora
- háztartásában élő egyéb személyek
Jövedelmi helyzetének mutatói:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
