"A bíróság indokolásában kifejtette, hogy a sterilizáció nem okozott maradandó károsodást, illetve az nem visszafordíthatatlan beavatkozás."
Udvari Márton fordítása.
A Nőkkel Szembeni Hátrányos Megkülönböztetés Kiküszöbölésével Foglalkozó Bizottság, amely a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (egyezmény) 17. cikke alapján jött létre, 2006. augusztus 14-én befejezve a 4/2004 sz. ügy vizsgálatát, amelyet az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) jutatott el Sz. A. nevében a Bizottsághoz [...], az egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve alapján, figyelembe véve a felek által írásban rendelkezésére bocsátott valamennyi információt, az alábbiakat fogadta el:
1.1. A 2004. február 12-én kelt beadvány kérelmezője Sz. A., roma származású magyar állampolgár. Állítása szerint egy magyarországi kórház orvosai kényszersterilizálást hajtottak végre rajta. A panaszost az Európai Roma Jogok Központja, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsánál speciális konzultációs státusszal rendelkező szervezet és egy magyarországi szervezet, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda képviseli. Az egyezmény 1981. szeptember 3-án, annak kiegészítő jegyzőkönyve 2001. március 22-én lépett hatályba Magyarországon.
2.1. A kérelmező háromgyermekes anya. 2000. május 30-án orvosi vizsgálaton esett át, amelyen megállapították, hogy állapotos, és a szülés időpontját 2000. december 20-ára becsülték, amely időpontig terhesgondozásra járt, és megjelent a védőnővel, valamint a szülészorvossal egyeztetett valamennyi vizsgálaton. 2000. december 20-án jelentkezett az x-i kórház szülészeti osztályán. Az orvosi vizsgálat során megállapították, hogy 36-37 hetes terhes, és megkérték, hogy jöjjön vissza, amikor a vajúdás megkezdődik.
- 141/142 -
2.2. 2001. január 2-án megindultak a szülési fájdalmak a kérelmezőnél, magzatvize elfolyt és eros vérzés jelentkezett. Egy óra alatt mentővel az x-i kórházba szállították. A vizsgálatban közreműködő orvos megállapította, hogy a magzat a méhében meghalt, és tájékoztatták, hogy azonnali császármetszés szükséges a halott magzat eltávolításához. A műtő-asztalon a kérelmezőt megkérték, hogy írjon alá egy nyilatkozatot, melyben beleegyezik a császármetszésbe. A nyilatkozatot az orvos a nyomtatvány aljára kézzel írt, alig olvasható megjegyzésével együtt aláírta. A megjegyzés a következőképpen szólt: "A méhen belüli magzati elhalás tudatában is határozottan kérem sterilizálásom [a kérelmező számára ismeretlen latin kifejezés], szülni már nem akarok, terhes sem kívánok lenni."
Az eljáró orvos és a szülésznő is aláírta a nyomtatványt. A kérelmező ezen kívül aláírta a vérátömlesztéshez és az altatáshoz szükséges beleegyező nyilatkozatot is.
2.3. Az orvosi dokumentáció tanúsága szerint a mentő kórházba érkezése után 17 percen belül végrehajtották a császármetszést, eltávolították a halott magzatot és a méhlepényt, a kérelmező petevezetékeit pedig elkötötték. A kórházból való távozás előtt a kérelmező megkérdezte az orvost egészségi állapotáról és arról, hogy mikor próbálkozhat újra gyermekvállalással. Csak ekkor tudta meg a "sterilizáció" szó jelentését. Az orvosi feljegyzések arra is rávilágítottak, hogy a kérelmező milyen gyenge egészségi állapotban volt a kórházba érkezésekor. Szédülést érzett, az átlagosnál erősebben vérzett és sokkos állapotban volt.
2.4. A kérelmező állítása szerint a sterilizáció súlyos hatással volt az életére, annak következményeként ő és élettársa depresszió miatt orvosi kezelésben is részesült. Mivel szigorú katolikus elveket követ, amelyek tiltják a fogamzásgátlás valamennyi formáját, beleértve a sterilizációt, a műtétbe nem egyezett volna bele. Továbbá élettársával együtt hagyományos roma szokások szerint élnek, a gyermekvállalást a roma család egyik központi értékének tekintik. [A kérelmező idézi Neményi Mária Roma anyák az egészségügyben című írását, http://mek.oszk.hu/01100/01156 - a szerk.]
2.5. 2001. október 15-én a NEKI jogásza keresetet nyújtott be a kérelmező nevében az x-i kórház ellen, kérve többek között az x-i városi bíróságot, hogy állapítsa meg, a kórház megsértette a kérelmező személyiségi jogait és mulasztást követett el a sterilizáció során azzal, hogy nem kérte ki a beteg teljes körű és tájékozott beleegyezését. [...]
2.6. 2002. november 22-én az x-i városi bíróság elutasította a kérelmező keresetét, annak ellenére, hogy megállapította az orvosok részleges mulasztását az egyes jogi előírások figyelmen kívül hagyása miatt, különösen mert nem tájékoztatták az operációról és annak lehetséges következményeiről a kérelmező élettársát és nem szerezték be a kérelmező élő gyermekeinek születési anyakönyvi kivonatait. [...]
2.7. 2002. december 5-én a NEKI jogásza fellebbezést nyújtott be a kérelmező nevében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bírósághoz az elsőfokú bíróság ítélete ellen.
2.8. 2003. május 12-én a fellebbezést elutasították. A fellebbezést elbíráló bíróság megállapította, hogy bár az egészségügyi törvény 187. § (4) bekezdés a) pontja lehetővé teszi sterilizáció kivételes végrehajtását, az operáció nem életmentő jellegű volt, és így a sterilizációs eljárásban ki kellett volna kérni a kérelmező tájékozott beleegyezését. A bíróság megállapította továbbá, hogy az orvosok gondatlanul jártak el, amikor elmulasztották a kérelmezőt részletesen tájékoztatni [...] A bíróság azt is kifejtette, hogy az írásbeli beleegyezés megléte önmagában nem zárja ki a kórház felelősségét. A fellebbezést mindazonáltal elutasította, mivel a kérelmező nem tudta bizonyítani maradandó egészségkárosodás fennállását, illetve annak okozati összefüggését a kórház magatartásával. A bíróság indokolásában kifejtette, hogy a sterilizáció nem okozott maradandó károsodást, illetve az nem visszafordíthatatlan beavatkozás, amennyiben a petevezetékek elkötése plasztikai műtéttel megszüntethető, és a terhesség újbóli lehetősége nem zárható ki. [...]
3.1. A kérelmező állítása szerint Magyarország megsértette az egyezmény 10. cikkének h) pontját [családtervezési tájékoztatás és szaktanácsadás], 12. cikkét [az egészségügyi ellátás területén alkalmazott diszkrimináció tilalma], valamint 16. cikkének 1. e) pontját [jog a gyermekek számáról való felelős döntéshez]. [...]
A kérelmező kéri a bizottságot, hogy állapítsa meg a 10. cikk h) pontjának, a 12. cikknek, illetve a 16. cikk 1 e) pontjának megsértését, illetve hogy szólítsa fel a részes államot megfelelő kártérítés adására.
3.7. A beadvány elfogadhatóságával kapcsolatban a kérelmező kifejti, hogy minden hazai jogorvoslatot kimerített, mivel a fellebbezést elbíráló bíróság ítéletében kifejezetten megállapította, hogy az ellen to-
- 142/143 -
vábbi fellebbezésnek nincs helye. A kérelmező nyilatkozik arról is, hogy az ügyet más nemzetközi fórum nem vizsgálta és nem is vizsgálja, illetve azzal kapcsolatban nemzetközi fórum előtt megegyezés nem született.
3.8. Továbbá a kérelmező megjegyzi, hogy bár a beadvány alapját képező események 2001. január 2-án történtek, Magyarországot az egyezményben foglaltak 1981. szeptember 3. óta jogilag kötelezik. A kérelmező állítása szerint döntő fontosságú az, hogy a jogsértések hatása folyamatos jellegű, különösképpen az, hogy a teljes körű és tájékozott beleegyezés hiányában történt sterilizáció miatt többé nem lehet gyermeke. Mindezek fényében a kérelmező kijelenti, hogy a beadvány a kiegészítő jegyzőkönyv 4. cikk (2) bekezdés e) pontjának alapján elfogadható.
4.1. 2005. március 7-i beadványában az állam előterjesztette, hogy a kérelmező elmulasztotta kimeríteni a hazai jogorvoslati lehetőségeket, mivel nem kezdeményezte a jogerős bírói ítélet felülvizsgálatát.
4.2. Az állam véleménye szerint a beadvány időbeli okból is elfogadhatatlan a 4. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján [...], mivel a sterilizáció nem visszafordíthatatlan beavatkozás és nem okoz tartós meddőséget. Így az állam érvelése szerint a kérelmező jogai nem sérültek tartósan.
4.3. Az állam azon a véleményen volt, hogy az egyezmény 10. cikk h) pontja nem sérült, mivel a halott magzaton kívül a kérelmezőnek három élő gyermeke van, ami azt jelenti, hogy minden bizonnyal tisztában volt a terhesség és a szülés természetével, további felvilágosítás nélkül is.
4.4. Az állam előterjesztette, hogy a 12. cikk (1) bekezdése sem sérült, mivel a kérelmező a terhesség alatt és a szülés után is ingyenesen részesült minden olyan szolgáltatásban és kedvezményben, amely minden más magyar nőt megillet. A kérelmező minden tájékoztatást megkapott a műtét előtt olyan formában, ahogy azt a körülmények lehetővé tették. A bírói ítélet szerint a kérelmező olyan állapotban volt, hogy képes volt megérteni a kapott felvilágosítást.
4.5. Az állam hangsúlyozza, hogy az egészségügyi törvény felhatalmazza az orvosokat arra, hogy sterilizációt végezzenek el, minden beleegyezési eljárás nélkül, ha az az adott körülmények között helyénvalónak tűnik. [...] Továbbá az állam állítása szerint a műtét biztonságosnak minősült, mert egy újabb hasüregi operáció kockázatosabb lett volna, és az adott körülmények miatt [a sterilizáció] elkerülhetetlennek tűnt.
5.1. 2005. május 6-i beadványában a kérelmező megismétli az érveit mind az ügy elfogadhatóságával, mind az érdemi részével kapcsolatban.
5.2. A kiegészítő jegyzőkönyv 4. cikk (1) bekezdése vonatkozásában a kérelmező kijelenti: az állam elmulasztotta bizonyítani, hogy a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálata hatékony jogorvoslatnak minősül [...].
5.3. A kiegészítő jegyzőkönyv 4. cikk (2) bekezdés e) pontja tekintetében a kérelmező kifejti, hogy reprodukciós képessége állami alkalmazottak (a közkórház orvosai) tevékenységének következtében szűnt meg. Ismételten előadja, hogy a sterilizáció, jogi szempontból és az orvosi gyakorlat szerint is, visszafordíthatatlan műtét, és az rá súlyos hatással volt.
5.4. A kérelmező állítása szerint megsértették az egészséghez és szabadsághoz fűződő alapvető jogát, melyet az alábbi nemzetközi dokumentumok tartalmaznak: A népességről és fejlődésről szóló nemzetközi konferencia akcióprogramja (Kairó, 1994), a pekingi nyilatkozat és akcióterv (Peking, 1995), valamint az öt-évenkénti felülvizsgálatuk során keletkezett dokumentumok.
5.5. A kérelmező továbbá vitatja, hogy esetében a magyar egészségügy megfelelő tájékoztatást adott a családtervezésről, a sterilizációs műtétről, illetve annak a reprodukciós képességére vonatkozó hatásáról. Úgy tűnik, az állam szerint a kérelmezőnek saját magának kellett volna megismernie a fogamzásgátlás, illetve a családtervezés módszereit. A magyar egészségügy a fellebbezést elbíráló bíróság szerint is elmulasztott eleget tenni annak a kötelességének, hogy megfelelő tájékoztatással lássa el. A kérelmező szerint az, hogy elmulasztották felvilágosítani a fogamzásgátlásról és a családtervezésről, mielőtt aláíratták volna vele a sterilizációra vonatkozó beleegyező nyilatkozatot, megvalósította az egyezmény 10. cikk h) pontjának sérelmét.
5.6. A kérelmező fenntartja azt a véleményét, hogy az egészségügyi ellátás ingyenességének kérdése nem releváns. Fenntartja azt is, hogy nem egye-
- 143/144 -
zett bele a sterilizációba, mivel nem kapott világos, megfelelően szövegezett tájékoztatást és nem volt olyan állapotban, hogy megértse a nyomtatványt, amelyet alá kellett írnia.
5.7. A kérelmező kiemeli: a fellebbezést elbíráló bíróság hangsúlyozta döntésében, hogy a sterilizáció nem életmentő beavatkozás, ahhoz a páciens beleegyezése szükséges, valamint azt is, hogy nem volt megállapítható, hogy az egészségügyi törvény 15. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennálltak.
5.8. A kérelmező érvelése szerint a tájékozott beleegyezés a páciens azon képességén alapul, hogy tájékozott döntést hozhasson, és annak érvényessége nem függ attól, hogy milyen formában történik meg. Az írásos beleegyezés megléte így aligha lehet döntő bizonyíték.
[A részes állam valamennyi korábbi állítását fenntartotta - a szerk.]
7.1. 2005. október 5-i beadványában a kérelmező fenntartja, hogy bár a sterilizáció visszafordítása műtéttel néha lehetséges, a sterilizációt azzal a szándékkal szokták végrehajtani, hogy a reprodukciós képességet tartósan megszüntessék. A sterilizáció visszafordítására szolgáló műtét komplex és eredményességi mutatója alacsony. [...] A sterilizációról szóló felvilágosításnak a műtétet végző orvos tanúvallomása szerint is ki kell terjednie arra a tényre, hogy az visszafordíthatatlan beavatkozás.
7.2. A sterilizáció visszafordítására irányuló műtét számos tényezőtől függ, például attól, hogyan végezték el magát a sterilizációt, milyen károsodás érte a petevezetékeket vagy más szerveket, milyen szakértelemmel végezte az orvos a beavatkozást, illetve rendelkezésre állt-e szakképzett személyzet, illetve megfelelő felszerelés. A sterilizációt visszafordító műtéthez kockázatok is kapcsolódnak. Az azonnali orvosi kezelést igénylő, veszélyes állapot, a méhen kívüli terhesség valószínűsége a visszafordító műtét után megnövekszik. [...]
7.4. Továbbá a kérelmező szerint annak megalapozott megállapításához, hogy a rajta végzett sterilizáció visszafordítása sikeresen végrehajtható-e, szükséges lenne tudni többek között azt is, hogy a petevezetékei, illetve más szervei milyen károsodást szenvedtek. Állítása szerint az államnak az a kijelentése, hogy operációja nem visszafordíthatatlan, elvont feltételezés, és így az általa leírt mértékadó orvosi nézeteknek ellentmond.
7.5. Tekintve, hogy az orvosok azt feltételezték és a magyar bíróságok elismerték, hogy egy jövőbeli terhesség veszélyeztethetné a kérelmező és gyermeke életét, a kérelmező szerint valószínűtlen, hogy sterilizációját úgy végezték volna el, hogy az visszafordítható legyen. Előadja továbbá, hogy a sterilizációjának visszafordításáról szóló állításokat a magyar bíróságok kizárólag az alperes kórház alkalmazott orvosainak tanúvallomásaira és a bíróság által kirendelt orvosszakértő véleményére alapozták. Őt ennek megállapítására nem vetették orvosi vizsgálat alá.
7.6. Kiterjedt kutatás ellenére a kérelmező nem tud olyan sikeres sterilizációt visszafordító műtétről Magyarországon, melyet a vele történtek után hajtottak volna végre. [...]
7.7. A kérelmező szerint a nem vagyoni kártérítés iránti követelését annak eldöntése nélkül is el lehet bírálni, hogy a sterilizáció visszafordíthatóságának kérdését el kellene dönteni. A kérelmezőnek a magyar Polgári törvénykönyv által biztosított testi épséghez, egészséghez, becsülethez és emberi méltósághoz való jogai sérültek a kórház jogellenes beavatkozása miatt, tekintet nélkül a reprodukciós képessége visszaállításának bármilyen orvosi lehetőségére. Termékenységének elvesztése pszichológiai traumát okozott számára és káros hatással volt magánéletére. A jogellenes sterilizáció folyamatos hatással van életére, és közel öt éve nem kapott jogorvoslatot e tekintetben.
7.8. A kérelmező azzal érvel továbbá, hogy megkérdőjelezhető volt a megelőző beavatkozásnak minősülő sterilizációt egy életmentő műtéttel (császármetszés) együtt elvégezni, mivel az operáció ideje így meghosszabbodott, és megnövekedtek az egészségét fenyegető tényezők is. [...]
8.1. 2005. november 2-i beadványában az állam ismételten kifejti, hogy megalapozott lett volna, ha a kérelmező felülvizsgálatot indít, mivel bár kártérítést nem kapott, egy peresíthető mulasztást a bíróság megállapított. A felülvizsgálat a Legfelsőbb Bíróság különleges jogorvoslata, mely egy jogi kérdésben elkövetett tévedés orvosolása iránti kérelmen alapul. [...]
8.3. Az állam hozzáteszi, hogy a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának III. számú tanácsa kifejezetten orvosi műhibákra alapozott keresetekkel és kártérítési ügyekkel foglalkozik. Az állam hangsúlyozza, hogy a Legfelsőbb Bíróság 1993 óta több mint 1300 ügyben végzett felülvizsgálatot. Érvelése szerint a felülvizsgálati eljárás a kérelmező számára megfelelő fórum lett volna.
8.4. Az állam fenntartja álláspontját a petevezeték elkötésével kapcsolatban és kijelenti, hogy az operáció nem eredményez folyamatos jogsértést, mert
- 144/145 -
nem okoz tartós meddőséget. [...] Továbbá egy jövőbeli terhesség szintén lehetséges in vitro megtermékenyítéssel, melyet a társadalombiztosítás fedez.
9.1. 2005. november 16-i beadványában a kérelmező előadja, hogy az állam nem veszi figyelembe a beleegyezése nélkül történt sterilizációnak a testi épségére, mentális egészségére és méltóságára tett hatását. [...]
9.2. A kérelmező érvelése szerint a nemzetközi és a hazai jog is megköveteli a páciens beleegyezését a sterilizációba; ez a nők jogainak tiszteletben tartásából ered. [...]
9.3. A kérelmező állítása szerint az orvosoknak etikai kötelességük biztosítani a nők számára az önrendelkezés jogát azzal, hogy tanácsokkal látják el őket döntéshozatal előtt. Az Európa Tanácsnak az emberi jogokról és a biomedicináról szóló egyezménye, amelyhez Magyarország is csatlakozott, elismeri az emberi méltóság biztosításának szükségességét. Az egyezmény értelmező jelentése kifejti, hogy az a szabály, mely szerint senki sem vethető alá beavatkozásnak beleegyezése nélkül, egyértelművé teszi a páciensek autonómiáját az egészségügyben dolgozókkal fennálló kapcsolatukban.
9.4. A kérelmező felidézi, hogy rendkívül kiszolgáltatott helyzetben volt, amikor 2001. január 2-án orvosi ellátásra jelentkezett, olyan nőként, aki elveszítheti a gyermekét, ráadásul romaként a társadalom egyik hátrányos helyzetű csoportjához is tartozik.
9.5. Állításainak alátámasztására a kérelmező csatolta a Reprodukciós Jogok Központjának (Center for Reproductive Rights) beadványát. A Reprodukciós Jogok Központja kifejti, hogy az államnak az az állítása, hogy a sterilizáció nem okozott tartós jogsérelmet, ellentmond a nemzetközileg elfogadott orvosi szabályoknak, melyek szerint a sterilizáció tartós, visszafordíthatatlan eljárás.
9.6. A Reprodukciós Jogok Központja hangsúlyozza, hogy a tájékozott beleegyezés és a tájékoztatáshoz való jog elengedhetetlen eleme bármely sterilizációs eljárásnak, és emberi jogi jogsértésnek minősül, ha a páciens teljes körű és tájékozott beleegyezése nélkül végeznek sterilizációt. [...]
9.9. A Reprodukciós Jogok Központja szerint, tekintve a 17 perces időintervallumot, mely a kérelmező kórházba érkezése és a két operáció elvégzése között eltelt, nem valószínű, hogy a kórházi személyzet ellátta a kérelmezőt a nemzetközi emberi jogi és orvosi szabályoknak megfelelő felvilágosítással. Ezen információk nélkül a kérelmező nem hozhatott jól megfontolt, független döntést. A tény, hogy a kérelmező megkérdezte az orvostól, mikor volna biztonságos újabb gyermeket vállalni, világosan jelzi, hogy nem magyarázták el neki, hogy az eljárás után már nem tud több gyermeket vállalni.
9.10. A Reprodukciós Jogok Központja állítása szerint a nemzetközi orvosi szabályok világosan kimondják, hogy a páciensek tájékozott beleegyezését ki kell kérni sterilizáció előtt, még akkor is, ha annak egészségi kockázata van.
9.11. A Reprodukciós Jogok Központja azon a véleményen van, hogy az állam a közkórház orvosainak tevékenysége következtében a kérelmező teljes körűen tájékozott beleegyezése nélküli sterilizációjával, azon információk korlátozásával, melyek lehetővé tették volna számára, hogy döntsön a beavatkozásról, megsértette azon jogát, hogy dönthessen arról, hány gyermeket akar vállalni és milyen időközönként. [...]
10.1. Az eljárási szabályok 64. pontja szerint a bizottságnak döntenie kell, hogy a beadvány elfogadható-e az egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve alapján. [...]
10.2. A bizottság megbizonyosodott róla, hogy nemzetközi fórum nem vizsgálta és nem is vizsgálja az ügyet, illetve azzal kapcsolatban nemzetközi fórum előtt megegyezés nem született.
10.3. A kiegészítő jegyzőkönyv 4. cikk (1) bekezdése által lefektetett azon szabállyal kapcsolatban, mely szerint meg kell győződni arról, hogy valamennyi hazai jogorvoslati lehetőséget az ügyben kimerítettek, a bizottság megjegyzi, hogy az állam felhívta a figyelmet, hogy a kérelmező nem élt a felülvizsgálat lehetőségével, amely egy különleges jogorvoslatot jelent. [...] A bizottságnak el kell döntenie, hogy a felülvizsgálat lehetősége a kérelmező rendelkezésére állt-e, illetve azzal élnie kellett-e volna. Ebben a vonatkozásban a bizottság megjegyzi, hogy a kérelmező szerint a felülvizsgálattal szemben támasztott azon feltételeket, amelyek a fellebbezését elutasító döntés idején hatályban voltak, azóta az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, arra hivatkozással, hogy azok nem kiszámíthatók. Az
- 145/146 -
állam ezt az információt nem cáfolta. A kérelmező fenntartja azt is, hogy az ügye nem felelt volna meg a feltételeknek. Továbbá kijelenti, hogy a másodfokú bíróság ítélete kifejezetten tartalmazta, hogy az ellen jogorvoslatnak helye nincs. Az állam elismerte a jogorvoslat rendkívüli természetét. Mindezen körülmények alapján a bizottság kijelenti, nem volt elvárható, hogy azt a kérelmező igénybe vegye. Ezért a bizottság megállapítja, hogy a kiegészítő jegyzőkönyv 4. cikk (1) bekezdése nem zárja ki, hogy a beadvány érdemi része is vizsgálat alá kerüljön.
10.4. A kiegészítő jegyzőkönyv 4. cikk (2) bekezdés e) pontja értelmében a bizottságnak elfogadhatatlannak kell nyilvánítania a beadványt, ha az annak tárgyát képező tények a kiegészítő jegyzőkönyvnek az adott államban történő hatálybalépése előtt történtek, kivéve, ha a jogsérelem folytatódott a hatálybalépés után is. Az e rendelkezésre vonatkozó döntés meghozatalával kapcsolatban a bizottság megjegyzi, hogy a beadvány alapját képező eset 2001. január 2-án történt. Ez a dátum megelőzi a kiegészítő jegyzőkönyv 2001. március 22-i magyarországi hatálybalépését. Azonban a kérelmező kérte a bizottságot, állapítsa meg, hogy az egyezmény által biztosított több joga folyamatos jelleggel sérült a sterilizáció eredményeként. A kérelmező meggyőzően előadta, hogy a sterilizációt tartós természetűnek kell tekinteni, különösképpen azért, mert a sterilizációt a visszafordíthatatlanság szándékával hajtják végre; az annak visszafordítására irányuló műtét eredményességi mutatója alacsony és több tényezőtől függ [...]. A bizottság ezért úgy döntött, hogy a beadvány alapját képező jogsérelem folyamatos természetű, így az ügy idő miatti elfogadhatósága megalapozott.
10.5. A bizottság nem talált más olyan okot, mely alapján a beadványt elfogadhatatlannak kellett volna tekinteni, ezért a beadványt elfogadhatónak nyilvánítja.
11.1. A bizottság jelen beadványt a kiegészítő jegyzőkönyv 7. cikk (1) bekezdése alapján, a kérelmező és az állam által rendelkezésére bocsátott összes információ figyelembevételével bírálta el.
11.2. Az egyezmény 10. cikk (h) pontja szerint: "A Részes Államok kötelesek minden megfelelő intézkedést megtenni a nőkkel szemben alkalmazott megkülönböztetés kiküszöbölésére abból a célból, hogy a férfiakéval egyenlő jogokat biztosítsanak számukra az oktatás területén a férfiak és a nők egyenlőségének alapján, kötelesek különösen biztosítani: [...] h) azokhoz a sajátosan az oktatásra vonatkozó adatokhoz való hozzájutást, melyek célja a családok egészségének és jólétének biztosításában való segítségnyújtás, ideértve a családtervezési tájékoztatást és szaktanácsadást is."
Azon állítás tekintetében, mely szerint az állam megsértette az egyezmény 10. cikk h) pontját azzal, hogy elmulasztotta a kérelmezőt információval és tanáccsal ellátni a családtervezéssel kapcsolatban, a bizottság idézi a házasságban és a családi kapcsolatokban való egyenlőségről szóló 21. számú általános ajánlását, amely szerint az olyan "kényszerű eljárások tekintetében, amelyek súlyos következményekkel járnak a nőkre nézve - mint például a kényszersterilizáció" -, a tájékozott döntéshozatal a biztonságos és megbízható fogamzásgátló módszerekről attól függ, hogy a nők rendelkeznek-e "információval a fogamzásgátlás módszereiről és azok használatáról, valamint biztosítják-e számukra a hozzáférést a szexuális oktatáshoz és a családtervezési szolgáltatásokhoz". A bizottság tudomásul veszi az állam érvelését, mely szerint a kérelmező pontos és megfelelő felvilágosítást kapott az operáció idején, a terhességi ellátáskor és megelőző három terhessége esetén is. Tudomásul veszi azt az érvelését is, amely szerint az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a kérelmező olyan állapotban volt, mely lehetővé tette, hogy megértse a kapott tájékoztatást. Másrészről a bizottság tudomásul veszi a kérelmező hivatkozását a másodfokú bíróság ítéletére, mely megállapította, hogy a kérelmezőt nem látták el részletes információval a sterilizációról, beleértve a kapcsolódó kockázatokat és következményeket, az alternatív eljárásokat, illetve fogamzásgátló módszereket. A bizottság megállapítja, hogy a kérelmezőnek az egyezmény 10. cikk h) pontja szerint joga van ahhoz, hogy a sterilizációval és a családtervezés egyéb alternatív módszereivel kapcsolatban speciális információkkal rendelkezzen annak érdekében, hogy védve legyen attól, hogy ilyen beavatkozást rajta a teljes körű tájékoztatáson alapuló döntése nélkül végrehajtsanak. Továbbá a bizottság figyelembe veszi a kérelmező egészségi állapotáról a kórházba érkezésekor készített feljegyzést, és megjegyzi, hogy a tanácsadás, amelyet kapott, minden bizonnyal feszültségekkel teli, nem megfelelő feltételek között történt. Figyelembe véve mindezeket a tényezőket, a bizottság úgy ítéli meg, hogy az állam a kórházi személyzeten keresztül mulasztást követett
- 146/147 -
el azzal, hogy a családtervezéssel kapcsolatban nem látta el megfelelő felvilágosítással és tanácsadással a kérelmezőt, így megsértette az egyezmény 10. cikk h) pontja által biztosított jogát.
11.3. Az egyezmény 12. cikke a következőképpen szól: "1. A Részes Államok kötelesek megtenni minden megfelelő intézkedést a nőkkel szemben az egészségügyi ellátás területén alkalmazott megkülönböztetés kiküszöbölésére, abból a célból, hogy a férfiak és a nők egyenlőségének alapján biztosítsák a nők számára az egészségügyi ellátás szolgáltatásainak igénybevételét, ideértve a családtervezéssel kapcsolatos szolgáltatásokat is.
2. A részes államok a fenti (1) bekezdés rendelkezéseitől függetlenül kötelesek a nők számára megfelelő szolgáltatásokról gondoskodni a terhesség, a szülés és a szülés utáni időszak idejére, szükség esetén ingyenes szolgáltatások, valamint a terhesség és a szoptatás alatt megfelelő élelmezés nyújtásával."
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az állam megsértette-e a kérelmezőnek az egyezmény 12. cikke által biztosított jogát azzal, hogy sterilizációs műtétnek vetette alá anélkül, hogy tájékozott beleegyezését kikérte volna, a bizottság tudomásul veszi a kérelmező leírását arról a 17 perces időszakról, amely a kórházba való felvételétől a két orvosi eljárás elvégzéséig tartott. Orvosi feljegyzések tanúsítják, hogy a kérelmező nagyon rossz állapotban volt a kórházba érkezéskor: szédült, az átlagosnál erősebben vérzett, és sokkos állapotban is volt. A 17 perc alatt felkészítették a műtétre, aláírta a császármetszésre, a sterilizációra, a vérátömlesztésre és az altatásra vonatkozó beleegyezési nyilatkozatokat, és végrehajtottak rajta két orvosi eljárást, a halott magzat eltávolítását szolgáló császármetszést és a sterilizációt. A bizottság figyelembe veszi továbbá a kérelmező azon állítását, mely szerint nem értette meg a latin eredetű sterilizáció szakkifejezést, amely az orvos által kézzel írt, alig olvasható formában szerepelt a beleegyezési nyilatkozaton, amelyet ő aláírt.
A bizottság tudomásul veszi az állam azon állítását is, hogy a kérelmező a 17 perc alatt minden megfelelő felvilágosítást megkapott, olyan formában, hogy azt meg is értette. A bizottság úgy véli, nem hihető, hogy ez alatt az idő alatt a kórházi személyzet eléggé alapos tanácsadással és felvilágosítással látta el a kérelmezőt a sterilizációról, valamint az alternatív módszerekről, kockázatokról és előnyökről, annak érdekében, hogy a kérelmező jól megfontolt és önkéntes döntést hozhasson. A bizottság tudomásul veszi azt a nem vitatott tényt is, hogy a kérelmező az orvostól megkérdezte, mikor lenne biztonságos újra teherbe esnie, ami világosan jelzi, hogy nem volt tisztában a sterilizáció következményeivel. Az egyezmény 12. cikke szerint a részes államoknak kötelességük "a nők számára megfelelő szolgáltatásokról gondoskodni a terhesség, a szülés és a szülés utáni időszak idejére". A bizottság a nőkről és az egészségről szóló 24. számú általános ajánlásában kifejtette, hogy "elfogadható szolgáltatásoknak azok minősülnek, melyeket olyan módon nyújtanak, hogy biztosítják a nők tájékozott beleegyezését és méltóságuk tiszteletét [...]". A bizottság kifejtette továbbá, hogy "az államoknak nem szabad megengedniük a kényszerítés különböző fajtáit, mint amilyen például a belegyezés nélküli sterilizáció is [...] amely sérti a nők tájékozott beleegyezéshez és méltósághoz való jogát". A bizottság úgy ítéli meg, a jelen ügyben az állam nem biztosította, hogy a kérelmező teljes körű beleegyezését adhassa a sterilizációjához, és ennek következtében a kérelmezőnek a 12. cikk által biztosított jogai sérültek.
11.4. Az egyezmény 16. cikk (1) bekezdés e) pontja kimondja:
"1. A Részes Államok kötelesek megtenni minden szükséges intézkedést a nőkkel szemben a házassággal és a családi kapcsolatokkal összefüggésben alkalmazott megkülönböztetések kiküszöbölése végett és különösen kötelesek a férfiak és a nők egyenlőségének alapján biztosítani: [...] e) azonos jogokat arra, hogy szabadon és felelősen dönthessenek gyermekeik számáról és a gyermekszülések közé eső időközről, valamint hogy hozzájussanak mindahhoz a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és eszközökhöz, amelyek lehetővé teszik számukra az említett jogok gyakorlását."
Azzal kapcsolatban, hogy az állam megsértette-e a kérelmezőnek az egyezmény 16. cikk 1. e) pontja által biztosított jogait, a bizottság emlékeztet a nők elleni erőszakról szóló 19. számú általános ajánlására, amely kimondja, hogy a "kötelező sterilizálás [...] hátrányos hatással van a nők fizikai és mentális egészségére, és sérti azon jogukat, hogy dönthessenek gyermekeik számáról és a gyermekvállalás időbeosztásáról". A sterilizáció a kérelmező teljes körű és tájékozott beleegyezése nélkül történt, és azt úgy kell tekinteni, hogy tartósan megfosztotta őt reprodukciós képességétől. Ezért a bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelmezőnek a 16. cikk 1 e) pontjában biztosított jogait megsértették.
11.5. A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény
- 147/148 -
kiegészítő jegyzőkönyvének 7. cikk (3) bekezdése alapján eljáró Nőkkel Szembeni Hátrányos Megkülönböztetés Kiküszöbölésével Foglalkozó Bizottság azon a véleményen van, hogy az elé terjesztett tények igazolják az egyezmény 10. cikk h) pontjának, 12. cikkének, valamint a 16. cikk 1. e) pontjának megsértését. A bizottság ezért az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg az állam felé:
I. A beadvány kérelmezőjének tekintetében: adjon a jogai megsértésének súlyosságával összemérhető kártérítést Sz. A.-nak.
II. Általánosságban:
- Hozzon intézkedéseket annak biztosítására, hogy az egyezmény rendelkezései és a bizottság 19., 21., és 24. számú ajánlásainak a nők reproduktív egészségére vonatkozó szakaszai ismertté váljanak a köz- és magán egészségügyi intézmények (beleértve a kórházakat és a klinikákat is) dolgozói számára, és azokat be is tartsák.
- Vizsgálja meg a sterilizáció esetében alkalmazandó tájékozott beleegyezés elvének hazai jogi szabályozását és biztosítsa, hogy azok összhangban legyenek a nemzetközi emberi jogi és orvosi elvekkel, beleértve az Európa Tanácsnak az emberi jogokról és a biomedicináról szóló egyezményét és az Egészségügyi Világszervezet irányelveit is. Ezzel összefüggésben helyezze hatályon kívül az egészségügyi törvény azon rendelkezését, mely lehetővé teszi egy orvos számára, hogy "sterilizációt hajtson végre az általánosan szabályozott tájékoztatási eljárás nélkül, ha az az adott körülmények alapján helyénvalónak tűnik".
- Ellenőrizze mindazokat a köz- és magán egészségügyi intézményeket (beleértve a kórházakat és a klinikákat is), amelyekben sterilizációt végeznek, annak érdekében, hogy a teljes körű tájékoztatáson alapuló beleegyezését a páciens minden sterilizációs beavatkozás előtt megadja, megfelelő szankciók kilátásba helyezésével annak elmaradása esetére.
11.6. A 7. cikk 4. bekezdése értelmében a részes államnak komolyan figyelembe kell vennie a bizottság véleményeit, ajánlásaival együtt, és hat hónapon belül írásbeli választ kell küldenie, amely tartalmazza az állam által a bizottság véleménye és ajánlásai alapján tett valamennyi intézkedésére vonatkozó információkat. Felkéri a bizottság az államot arra is, hogy véleményét és az ajánlásokat tegye közzé, fordítsa le magyar nyelvre és terjessze annak érdekében, hogy a társadalom minden érintett részéhez eljusson.
(Fordította: Udvari Márton - NEKI)
Az Európai Roma Jogok Központja (European Roma Rights Center, ERRC) nemzetközi közhasznú jogi szervezet, amely figyelemmel kíséri a romák emberi jogi helyzetét Európában és jogvédelmet nyújt jogaik megsértése esetén. A szervezet munkája négy fő tevékenység köré összpontosul: nemzetközi érdekképviselet, jogvédelem, kutatás és monitoring tevékenység, valamint emberi jogi képzés. 1996-os megalapítása óta az ERRC jogi tevékenységét a romák jogainak védelme szempontjából azokra a nagy jelentőségű területekre összpontosítja, ahol a perlés az egyedi jogorvoslaton kívül pozitív változások elérését teszi lehetővé össztársadalmi, illetve az általános joggyakorlat szintjén (impact litigation/strategic litigation). A szervezet számos ügyet képvisel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint ENSZ-szervek előtt, illetve segíti jogászok, civil szervezetek munkáját a hazai eljárásokban. Az ERRC konzultatív státusszal bír az Európa Tanácsnál, valamint az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsánál.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda 1994 januárjában kezdte meg működését a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelme céljából. A szervezet olyan embereknek nyújt jogi segítséget, akiket származásuk, etnikai hovatartozásuk miatt hátrányos megkülönböztetés ér.
A szervezet hangsúlyt fektet arra, hogy az általa képviselt ügyek során ellátott jogvédő tevékenység egyben alkalmas legyen az esetlegesen rossz bírósági, rendőrségi és ügyészségi gyakorlat megváltoztatására is. Az ezen ügyek kapcsán felszínre kerülő jogszabályi hiányosságok vagy konkrét alkotmánysértés esetén az Alkotmánybírósághoz beadványokat, illetve egyéb indítványokat készít. Szükség esetén nemzetközi szervek előtt is képviseli ügyfeleit.
A jogvédő tevékenység ellátása mellett a NEKI toleranciaerősítő, előítélet-csökkentő tréningeket tart nagy sikerrel évek óta, és két éve részt vesz a hazai bírák szakmai továbbképzésében is. Rendszeresen jelentet meg emberi jogi, antidiszkriminációs tanulmányokat, kiadványokat, illetve minden évben jelentést ad ki aktuális ügyeiről, programjairól Fehér Füzet címmel. ■
Visszaugrás
