A kártérítés az európai magánjog kiemelten fontos területe, a kártérítés kérdése az EU irányelvek, rendeletek, az EK alapító szerződése a Római Szerződés és más EU dokumentumok lényeges szabályozási területe.
Számos EU Irányelv tartalmaz-e vonatkozásban rendelkezéseket, így
- a Tanács 85/374/EGK irányelve (1985. július 25.) a hibás termékért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi és közigazgatási rendelkezések közelítéséről,
- a szervezett utazásokról szóló 90/314/EGK (1990. június 13.) irányelve,
- az önálló kereskedelmi képviselőkről tagállami előírások koordinálásáról szóló 86/653 (1986. december 18.) EGK irányelv.
A kártérítés intézményét szabályozza az a Római Szerződés A Római Szerződés 288. §-a előírja az EU intézményei és alkalmazottai, az Európai Bizottság és tisztviselői kártérítési felelősségét.
A Római Szerződés 288. § (2) albekezdése úgy rendelkezik, hogy a Közösségnek meg kell térítenie az intézményei és alkalmazottai által hivatalos gyakorlása során okozott kárt a tagállamok jogába, a közös általános elveknek megfelelően, mégpedig szerződésen kívüli kárként [Római Szerződés 288. § (3) albekezdés.]
A 27 államból álló EU kártérítési joga nemzetközi magánjogi problémákat is felvet, ugyanis szinte minden kártérítési ügyben felmerül az, hogy vajon melyik állam jogát kell alkalmazni. Az alkalmazandó jog szempontjából különös súlya van Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007 sz. rendeletének (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyokra alkalmazandó jogról, azaz ún. Róma II. rendeletnek (továbbiakban: Róma II.) A Róma II. 4. cikke általános szabályokat állapít meg a jogellenes károkozás vonatkozásában:
A) A jogellenes károkozásból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyra azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a kár bekövetkezik, függetlenül attól, hogy amely országban következett be a kárt okozó esemény, valamint függetlenül attól, hogy ezen esemény közvetlen következményei mely országban, vagy mely országokban következnek be.
B) Ha a károkozó és a kárt elszenvedett személy szokásos tartózkodási helye a kár bekövetkeztének időpontjában ugyanazon országban van, a jogellenes károkozásra ezen ország jogát kell alkalmazni.
C) Az A) és B) pontokban meghatározott eseteken kívül, ha a jogellenes károkozás ezekhez képest eltérő országokhoz szorosan kapcsolódik, akkor ezen államok jogát kell alkalmazni. A másik országhoz való nyilvánvalóan szorosabb kapcsolat alapulhat a felek között már fennálló olyan jogviszonyon, így szerződésen.
Az Európai Közösségben mindinkább körvonalazódnak az egységes kártérítési jog rendelkezései, amelyek a kártérítés intézményének hasonló értelmezéséből közös római jogi alapjaiból erednek.
Az Európai Unió és az egyes európai országok kártérítési joga a kár összetevőit egységesen határozza meg. Ide tartoznak:
- a bekövetkezett kár,
- a használat kieséséből eredő károk,
- költségek,
- elmaradt haszon,
- fájdalomdíj, nem vagyoni kár,
- gazdagodás.
Szintén megtalálhatók mind a tagállamok jogában, mind a közösség jogában a kártérítés általános alapelve és ismérvei:
- a károkozó magatartás értelmezése,
- az okozati összefüggés,
- a bizonyítási teher,
- a káron szerzés tilalma,
- a kimentési okok,
- a kármegosztás kérdései,
- a kártérítési felelősség korlátozása és mások.
Az Európai Unió tudományos műhelye, munkacsoportjai tevékenységében a kártérítésnek alapvetően fontos szerepe van. E vonatkozásában a különböző munkacsoportok tevékenykednek, amelyek közül az alábbiak a legfontosabbak.
A) Az Európai Szerződési Jogi Csoport; European Group of Contract Law (1990, Ole Lando)
Az Európai Szerződési Jog munkacsoport 1999-ben meg szövegezte az "Európai Szerződési Jog Alapelvei" című dokumentumot. Ez magába foglalja a munka második részét, amelyet az Európai Bizottság 2001-ben megküldött a tagállamoknak. Ennek harmadik és negyedik főrésze
- a szerződésszegés általános szabályai,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
