1. Véleményem szerint az új Ptk. jogi személy része nem elfogadható, mert
a) túlszabályozó,
b) el-kereskedelmi jogiasítja, illetve közjogiasítja az összes jogi személyt,
c) indokolatlanul uniformizálja a jogi személyeket,
d) túlzott akadályokat támaszt a szabad szervezetalakítással szemben,
e) elbürokratizálja a jogi személyek működését.
Az, hogy a jelenlegi Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályai nem megfelelőek köztudott, kétségkívül nagyon hiányosak is, bővítésük indokolt. Az is helyénvaló, ha a Gt. új megoldásaiból (pl. egyesülés-szétválás, előtársaság) absztrahálunk valamennyi jogi személyre nézve. Mindez azonban nem jelentheti a Gt. általános részének szinte teljes körű átvételét valamennyi jogi személyre, mint ahogy ez a tervezetben történik. Pl. szerintem az egyesületnél, az alapítványnál vagy költségvetési szerveknél nincs szükség "elő jogi személyre", továbbá ezek a jogi személyek nem alakulhatnak át más jogi személy formára. Az alapítványok vagy a költségvetési szervek nem egyesülnek vagy szétválnak, hanem egyesítik vagy szétválasztják őket stb.
Teljesen feleslegesnek tartom a jogi személyek általános szabályainál elsősorban az alábbi rendelkezéseket:
- 43-44. § - vagyoni szabályok, ide értve az apportszabályt is,
- 46. § - létesítő okirat tartalmának meghatározása,
- 57-58. § - jogi személy létesítésének érvénytelensége,
- 60-66. § - a legfőbb szerv működésének részletes szabályozása,
- 67-75. § - a vezető tisztségviselőkről szóló részletes rendelkezések,
- 76-81. § - a felügyelő bizottságról szóló rendelkezések,
- 89. § - az általános bírósági törvényességi felügyeletről szóló szabályok,
- 94 - 96. § - a könyvvizsgálatról szóló rendelkezések. Feleslegesen túlrészletezőnek tartom a jogi személy nevével összefüggő előírásokat (40-42. §), amelyek a kereskedelmi névvel kapcsolatos követelményeket kívánják valamennyi jogi személyre érvényesíteni, a bejegyzési eljárással és a nyilvántartással kapcsolatos szabályokat (47-53. § - különös tekintettel arra, hogy a cégnyilvántartáson kívüli bírósági nyilvántartásról amúgy is új törvényt kellene alkotni), valamint az átalakulással és a jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos szabályokat (100-113. §).
Minden szabállyal kapcsolatban nem kívánok a tervezettel vitatkozni, de azért megkérdezem, hogy mely külföldi Ptk.-ban van valamennyi jogi személyre kiterjedő általános előírás az apportra nézve? Vajon az Unió 1. számú társasági jogi irányelvének érvénytelenséggel összefüggő korlátozó szabályát, amely a társasági jogon belül is lényegében csak a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozik, melyik ország Ptk.-ja emelte valamennyi jogi személyre vonatkozó általános szabállyá? Melyik ország Ptk.-jában jelenik meg valamennyi jogi személyre kiterjedően a könyvvizsgáló intézménye? Szerintem ezek a rendelkezések egyszerűen abszurdalt egy Ptk.-ban.
Külön foglalkoznék a jogi személyek szervezetének rendkívül részletes és véleményem szerint nemcsak hogy felesleges, hanem a társadalmi-gazdasági életben jelentős hátrányokra vezető szabályokkal.
a) Mint magából a Javaslatból is kiderül (61. §), az intézménytípusú jogi személyeknek nincs legfőbb szerve, a tág értelemben vett taggyűlés intézménye csak a személyegyesüléseiméi érvényesül. A Javaslat a Gt. általános részénél is részletesebben szabályozza a "legfőbb szerv" hatáskörét, határozatképességét stb. - ezek a szabályok szerintem a társasági, a szövetkezeti és az egyesületi törvényekre tartoznak, nem a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok.
b) A Gt. vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályai - összeférhetetlenség stb. - csak a gazdasági életben, az üzletszerűen gazdálkodó jogi személyeknél bírnak jelentőséggel. Ezeket az előírásokat nem szabadna kiterjeszteni a nonprofit jogi személyekre.
c) Különösen veszélyesnek látom - nem kötelezően, hanem modellszabályként, ajánlásként is - a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló beépítését a Ptk.-ba, amely szerintem ugyancsak példátlan lenne a nemzetközi gyakorlatban. Ezek tipikus kereskedelmi jogi intézmények, nem absztrahálhatóak valamennyi jogi személyre még ajánlásként sem.
Megjegyzem, hogy ezek az ellentmondások a tervezetből is kiderülnek. A 70. § (1) bekezdése már "elsődlegesen gazdálkodó tevékenységet végző jogi személyekről" beszél, majd sajátos módon megjelenik a Ptk.-ban a részvényes is. Az ellentmondások még erőteljesebbek annak fényében, hogy az új Gt.-tervezet a gazdasági társaságok vezetési rendszerét és működését jelentősen leegyszerűsítette - pl. kft.-nél a kötelező felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló szélső kivétel lett, nem kell feltétlenül kétlépcsős átalakulás, mint most a Ptk. javaslatban stb.
A jelenlegi Ptk. hat §-ából több mint hetven §-os általános rész lett, amely mintegy tizenkétszeres növekedés. (Az egyesület és az alapítvány szabályozása is hasonló jelentős növekedést mutat.) Ez nyilvánvalóan túlzás, a ló másik oldalára estek át a tervezet készítői. Ha a Ptk. első könyve a jogi személyekre vonatkozó ilyen általános rendelkezésekkel lép hatályba, ki lehet dobni a Gt. általános részét, mert az jórészt egyezik a Ptk. javasolt általános szabályaival. Vajon a szerzőknek nem a Gt. szétverése-e az igazi célja? Mert ha a Gt.-nek nincs általános része (Hanák András javasolta is ezt a Gt. Kodifikációs Bizottságában), úgy a személyegyesítő társaságok, azaz a kkt., a bt. (mindkettő jogi személlyé válik), és a kft. a szövetkezettel együtt bemehet a Ptk. első könyvébe, a kft. és a zártkörű rt., lényegében egyesül, a nyilvánosan működő részvénytársaságok pedig a tőkepiaci törvénybe mennek át. Megvalósul tehát a Gt.-t kiiktató hegemonisztikus törekvés, amit a Ptk. koncepciónál felvetettek ugyan, de nem sikerült megvalósítani.
2. Megemlítenék még három - a Ptk.-n messze túlmutató - kérdést.
a) Elsietettnek érzem a jogi személyek általános törvényességi felügyeletének nyilvántartást vezető bíróságokhoz telepítését. Ez ma csak a gazdasági társaságoknál és a szövetkezeteknél érvényesülő szabály, de ott erről nem kell külön törvényt alkotni, hiszen rendelkezésre áll a Ctv. Ma az egyesületek és a legtöbb köztestület, valamint az alapítványok törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el, a költségvetési szerveknél irányítási jog érvényesül, amelybe a törvényességi felügyelet beleolvad. Úgy gondolom, hogy a cégbírósági körbe tartozó jogi személyeken kívül a bíróságok egyelőre nem képesek a törvényességi felügyelet átfogó megvalósítására, ilyen felügyeletre egyébként is nem minden jogi személynél van szükség.
b) Valamennyi jogi személynél végelszámolási, illetve felszámolási eljárás lefolytatására [100. § (1) bekezdés] egyszerűen nincsenek meg a feltételek, de ezen eljárások lefolytatása a nonprofit szervezeteknél nem is lenne célszerű. Ma az egyesületekre, (a sportegyesületek kivételével), a köztestületekre, az alapítványokra, költségvetési szervekre nem terjednek ld a végelszámolási és felszámolási eljárás szabályai, és ezen - tudomásom szerint - a frissen elkészült új fizetésképtelenségi törvény, illetve végelszámolási törvény nem is kíván változtatni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
