Cikksorozatom korábbi két részében (Jegyző és Közigazgatás XXIV. évfolyam 3-4. szám) az üzemi és vállalkozások által keltett, illetve az ember által okozott zajhatásokkal foglalkoztam. A záró részben a kedvtelésből tartott állatok által okozott zajokról olvashatnak.
"Mikor mindegyikük a helyén volt, a szamár halkan jelt adott, s egyszeriben rákezdtek a muzsikára. A szamár ordított, a kutya ugatott, a macska nyávogott, a kakas kukorékolt."[1]
Aki birtokvédelemmel foglalkozik, azzal előbb-utóbb szembejön a probléma, hogy "ugat a szomszéd kutyája". Az állattartással összefüggő zavarások leghétköznapibb esete ez, ezért a téma szemléltetését annak körüljárásával kísérlem meg. Talán érdemes a munkánk során legalább egyszer elgondolkodni azon, hogy miért lesznek többnyire idegesek az emberek a szomszéd kutyájának ugatásától és vannak-e olyanok, akiket ez az átlagosnál jobban zavar?
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói éppen ilyenfajta kérdésekre keresték a választ. Mintegy 150 résztvevőt toboroztak a vizsgálathoz, akiknek számos kutyaugatást kellett meghallgatniuk, majd pontozniuk aszerint, mennyire találták azokat idegesítőnek, illetve a hang alapján a kutyát mennyire gondolták mérgesnek, ijedtnek, illetve vidámnak. Az eredmények szerint a lakóhelynek meglepő módon nem volt hatása a kutyaugatás által kiváltott bosszankodás mértékére. A fiatal felnőttek tartották a legidegesítőbbnek az ugatásokat, különösen, ha azok magas hangon szóltak. A magas hangú kutyaugatások akusztikailag közel állnak a babasíráshoz. Ennek a hangtípusnak az evolúciós eredetét a kutatók abban látják, hogy a kutya számára előnyös lehetett az ember figyelmének minél hatékonyabb megragadása egy potenciálisan fenyegető szituációban. Az, hogy e hangtípus manapság sokakban tehetetlen bosszúságot okoz, nem az evolúció "hibája", hanem a mind több ember és kutya koncentrált előfordulásából adódó melléktermék.[2] A kutatás eredménye alapján az emberből kiváltott indulat valójában a frusztrációból adódik: nincs módunk változtatni a helyzeten. Az ember szeret, szeretne mindent uralni és ezen a területen viszonylag hamar elfogynak az eszközei. Nem vezet eredményre a szomszéddal folytatott párbeszéd, mert még az elvárható körültekintés és együttműködés mellett sem garantált, hogy az állat viselkedése befolyásolható.
Miért ugat a kutya? A kutya territoriális állat, háziasításakor éppen ezzel a tulajdonságával érte el kitüntetett pozícióját az ember közelében. Ez az ösztön az ember számára ma már nem létkérdés, a kutyatartásra már nem csak a terület őrzése a legfőbb indok. A túlháziasított állat azonban nem feltétlenül vetkőzte le ezt az ősi ösztönt. Mi emberek is sokfélék vagyunk, mindenki más-más személyiség, más-más habitus. Így van ez az állat esetében is. Mindazonáltal minden panasz esetén okkal merülhet fel a kérdés, hogy az álltartás körülményei megfelelőek-e? Ennek megvizsgálására a bejelentőnek érdemes a jegyzőhöz fordulni, ám a lehetőségek sajnos korlátozottak. A nem megfelelő körülményeket a jegyző állatvédelmi hatósági jogkörben vizsgálhatja, melyhez hatósági állatorvos közreműködését is igénybe veheti. Állatvédelmi hatósági intézkedésre viszont csak akkor kerülhet sor, ha a kutyát nem a jogszabályban előírt körülményeknek megfelelően tartják. Tehát, ha az eb annak ellenére ugat, hogy az előírtnak megfelelő méretű terület áll rendelkezésére, táplálása rendszeres, elégséges, akkor nem lehet mit tenni. A gond az, hogy a jogszabály csupán a szükséges minimumot írja elő, azaz lehet jogszerűen, de rosszul is tartani a kutyát.
Logikailag tehát - minden további eljárást megelőzően - előbb egy állatszempontú eljárás lefolytatása lehet indokolt, hogy minden rendben van-e a tartás körül: az eb nem éhes, nem fázik, nincsen valamilyen elhanyagolt betegsége. Ha állattartási hiányosság nem merül fel, jöhet az emberközpontú eljárás. Az ugatás a közösségi élet természetes velejárója. Az ilyen szomszédvitában sok-sok szempontot figyelembe kell venni azon az általános alapvetésen túl, hogy bizonyos szintű zavarást mindenki köteles elviselni.[3]
Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet 14. § (2) bekezdése - a Ptk. általános szomszédjogi szabályaival[4] összhangban - úgy határozza meg az állattartás módját, hogy az állat természetes viselkedésének biztosítása mellett tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét.[5] A bírói gyakorlat szerint a tulajdonjogot a rendeltetésének megfelelően kell gyakorolni, az érintettek érdekeivel összhangba kell hozni. Ha az állattartás a szomszédokat szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában, akkor a jegyzőhöz és a bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére.
A jegyzői birtokvédelmi eljárás gondolatának zsákutcája, hogy a birtokvédelem eszközrendszere nem (vagy csak a csillagok kedvező együttállása esetén) alkalmas a kutyaugatás okozta zavarás kezelésére. Ha egy ügyben a zavarás bizonyítottá is válik, és a jegyző a hatályos jogi szabályozás szerint elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt eltiltja a birtoksértő magatartástól, többnyire patthelyzet alakul ki. Kivételes eset például, amikor a kutya ugatását egy kennel rossz elhelyezésével olyan helyre koncentrálja a kutyatartó, ami szükségtelen zavarást eredményez - ilyenkor természetesen a jegyző meg tudja állapítani a birtoksértést, és a kennel áthelyeztetésével meg is tudja azt szüntetni, de a helyzet általában nem ilyen ideális. Ha felmerül a birtokvédelem gondolata, figyelemmel kell lenni arra, hogy a birtokvédelmi kérelemben a tényállás ismertetése során a kérelmezőnek meg kell határoznia az eredeti birtokállapotot és a kérelem benyújtásakor fennálló (megváltozott) birtokállapotot. Bizonyítania kell továbbá az ok-okozati összefüggést, amely szerint az ellenérdekű fél magatartása az, ami a birtokállapot megváltozását eredményezte. A jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet a kérelmezőnek olyan pontossággal kell megjelölnie (mit kér a jegyzőtől, mit tegyen, vagy ne tegyen az ellenérdekű fél, milyen módon kívánja megszün-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
