A kötbér egy olyan szerződésbiztosító mellékkötelezettség, aminek alapvető funkciója a szerződésszerű teljesítés kikényszerítése, a kötbérrel terhelt fél szerződés szerinti teljesítésre való rászorítása. Emellett kárátalány jellegét tekintve reparációs célja van, hiszen a kötbérre jogosult a kárának bizonyítása nélkül, a szerződésszegés beállta esetén már jogosulttá válik a kötbérre. A kötbér alapvetően lehet késedelmi és nem teljesítési, meghiúsulási, de akár hibás teljesítési jellegű is. Valamennyi esetben betölti a prevenciós és reparációs célt is, hiszen ennek kikötése esetén a kötelezett fél esetében a szerződésszerű teljesítésre való törekvés a preventív, a szerződésszegő magatartást megelőző jellemzője, míg a szerződésszegés bekövetkeztekor a jogosult "kárpótlása" a cél, azaz reparációja a kötelezett szerződésszegése miatt.
A kötbér legalapvetőbb jellemzője, hogy - a néhány jogszabály által meghatározott esetet kivéve[1] - a felek szerződéskötési szabadságának hatálya alá esik, hogy kikötnek-e kötbért a szerződésben, annak melyik típusát a késedelmi, illetve a nem teljesítési kötbért választják, a kötbér összegét miként határozzák meg. Így napi átalányban megjelölve késedelem esetén, vagy a szerződéses főösszeghez igazítva százalékos arányban, vagy akár a részteljesítést elfogadó szerződések esetén az adott részszolgáltatás ellenértékéhez igazítva, sőt annak sincs akadálya, hogy a bruttó összeget vegyék figyelembe a felek, amellett is, hogy az általános forgalmi adó (áfa) után kötbér nem igényelhető, azonban az áfával terhelt ellenérték mint vetítési alap figyelembevétele nem eredményez jogellenességet a kötbér meghatározása során.[2] Mindezt azzal a megkötéssel, hogy a kötbérkikötésnek egyértelműnek kell lennie, a vállalt kockázat terjedelme, súlya miatt kiterjesztő értelmezésnek nincs helye.[3] A bíróság a felek megállapodását nem változtathatja meg, a kötbér mellőzésére módja nincs, csak a túlzott mértékű kötbér összegének mérséklésére van lehetősége.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 246. § (1) bekezdése szerint a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis. A (2) bekezdés szerint a kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. Érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. A szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette. A (3) bekezdés alapján pedig nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:186-6:187. §-ai szólnak a kötbérről. A Ptk. 6:186. § (1)-(4) bekezdései szerint a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. Kötbér írásban köthető ki. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e. Valamint, a pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.
A Ptk. 6:187. § (1)-(4) bekezdései a kötbér és egyéb szerződésszegési igények címmel a következőket foglalják magukba. A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól. A jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt. A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát. A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
A fenti jogszabályhelyek alapján látható, hogy a kötbér fogalmának meghatározása alapvetően nem változott, az pénz fizetésére irányuló kötelezettségvállalást jelent, szerződésszegés esetére, kikötése pedig csak írásban lehetséges. A kötbér kár bekövetkeztének hiányában is érvényesíthető, illetve a kötbér mellett a szerződésszegésből eredő - kötbért meghaladó - kár is követelhető. Amint korábban, úgy a Ptk. hatálya alatt is a nemteljesítésre és a nem szerződésszerű teljesítésre is kiköthető kötbér. A kötbérek lehetnek kumulatívak, azonban fontos, hogy a nemteljesítési kötbér érvényesítése esetében teljesítés már nem kérhető, míg a Ptk. ezt kiegészíti azzal, hogy a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthető szavatossági igény.
A kötbérkikötés legfontosabb jellemzője, hogy azt a felek szerződéskötési szabadsága határozza meg, azonban írásba foglalás nélkül nem érvényesíthető. Az írásba foglalás módja szintén diszpozitív, a felek egymás közt határozhatják meg, hogy mit tekintenek jogviszonyukban írásba foglalt megállapodásnak. Fontos citálni e helyütt a Ptk. Indokolását, mely rögzíti, hogy míg a szerződésszegés törvényi szankciói önmagukban, külön vállalás nélkül, a törvény erejénél fogva, a felek külön kikötése nélkül járulnak a szerződésszegéshez, és érvényesíthetők a sérelmet szenvedett fél által, addig a szerződés megerősítésének többletszankciói szerződésszegés esetén is csak akkor érvényesíthetők, ha azt a felek a szerződésben előre kikötötték. Habár a törvény a szerződési jogban a formátlanság elvét követi, a kötbér és a jogvesztés kikötése csak írásban érvényes.[4]
- 13/14 -
Míg az 1959-es Ptk. 247. § (1)-(3) bekezdései szerint a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti. A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. Valamint bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni.
Addig a Ptk. 6:188-6:189. §-ai szerint a túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. Kötbér után kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után pedig a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.
A jogszabályhelyek áttekintése után látható, hogy az 1959-es Ptk. és a Ptk. a kötbér mérséklésére vonatkozó szabályt azonos megfogalmazással rögzíti, annyi többletszabállyal, hogy a Ptk. tartalmazza a kötelezett kérelmére vonatkozó kitételt, azaz a bíróság hivatalból való eljárását a mérséklésre vonatkozóan megszünteti, a kötbért csak határozott kérelemre mérsékelheti a bíróság.
A jogszabályhelyek alapján az is látható, hogy sem az 1959-es Ptk., sem a Ptk. nem határozza meg, mi alapján van módja a bíróságnak mérsékelni a kötbért, illetve azt sem, hogy mi tekinthető túlzott mértékű kötbérnek. A mérséklés elveinek, mértékének, módjának kidolgozása, kimunkálása tehát a bírói gyakorlatra maradt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
