Tilk Péter[1]: A jogi képzéssel kapcsolatos egyes igények megjelenése két magyar város középiskolásai és más lakosai körében* (JURA, 2015/2., 261-263. o.)

A címhez kapcsolt jegyzetben megadott számú pályázat keretében sor került annak vizsgálatára is, hogy két - különböző nagyságú, különböző megyében elhelyezkedő és különböző szerepet betöltő - magyarországi város vonatkozásában milyen igények, elvárások, elképzelések fogalmazhatók meg a jogászképzést ellátó felsőoktatási intézmények kínálata és e városok középiskolásainak és más lakosainak elvárásai viszonyrendszerében. Ebben az írásban a két érintett város, Kalocsa és Kaposvár középiskolásai körében végzett felmérés eredményét és az abból levonható esetleges tanulságokat, a lehetséges jövőbeli változtatási igényeket, kínálati bővítést, átalakítási lehetőségeket törekszem - hangsúlyozottan röviden - vizsgálni.

Az elvégzett felmérések keretében Kalocsa Városában 117 fő, Kaposvár Megyei Jogú Városban 91 fő (azaz összesen 208 fő) megkérdezésére került sor helyszíni kérdőívezéssel. A felmérések eredményeként az vált világossá, hogy a két városban jelentős eltérések fogalmazhatók meg a megadott kompetenciák között, azaz, hogy melyik jogterület lehet legérdekesebb, leghasznosabb a meginterjúvoltak számára, és az, amit ténylegesen is tanulni szeretne a későbbiekben.

Kalocsa Városában a megkérdezett 117 főből 23 jelölt meg jogi jellegű kompetenciát, ebből nagyságrendileg elsőként az EU-jog és az európai uniós ismeretek a legnagyobb halmaz (7 fő), ezt követi fej-fej mellett az államigazgatás és a közigazgatás kettőse, valamint a jogi alapismeretek 6-6 fővel, majd a sort a munkajog zárja 4 fővel.

A Kaposvár Megyei Jogú Városban megkérdezett 91 főből 24 jelzett jogi tárgyú kompetenciát, melyből - Kalocsához hasonlóan - az EU-jog és az európai uniós ismeretek a legnagyobb halmaz (11 fő), ezt követi a jogi alapismeretek 6 fővel, majd a munkajog 4 fővel, végül az államigazgatás és a közigazgatás kettőse 3 fővel. Jelezzük: 1 fő több kompetenciát is bejelölhetett, megfogalmazhatott.

Figyelemmel arra, hogy a teljes kérdőív-tartalom ennek az írásnak a megjelenésekor még feldolgozás alatt áll, inkább néhány általános észrevétel fogalmazható meg a felmérés eredményével kapcsolatban[1]. Ezzel összefüggésben felhasználom a két város vezetőivel készített mélyinterjúnak azokat az elemeit is, melyek a jogi felsőoktatással kapcsolatos elvárások, észrevételek vonatkozásában jelentek meg.

Mi látható a kérdőíves felmérés adataiból, eredményéből? Először is az, hogy a jogi ismeretek köre nem mutat jelentős súlyt a többi válaszlehetőség között. Más kérdés, hogy e fenti négy jogi terület vagy képzési forma 49 más konkrét válaszlehetőség között jelent meg, és lehetőség volt "egyéb" válasz megadására is, azaz 54-ből 4 terület fedett le jogi jellegű szakterületet vagy képzési formát. Rögtön jelezni kell két olyan tényezőt, ami a válaszadást és főként az értékelést meghatározhatta.

Először is, a lehetséges válaszok között nem pusztán ez a négy válasz rejtett magában jogi jelleget, karaktert, hanem több más alternatíva is felfogható jogi típusú válaszlehetőségként. Így például - az alábbi táblázatból is kitűnően - már az első válasz is "adózási ismeretek", ami értelemszerűen magában foglal pénzügyi jogi alapokat, melyek oktatása véleményem szerint rendkívül fontos a lakosság és már a középiskolások számára is. Jelzem, a 36. válaszlehetőség ("pénzügyi alapismeretek") is hasonló sajátosságokat mutat, és kérdéses, a laikus válaszadó szemében mennyiben határolható el az adózási és a pénzügyi ismeretek, alapismeretek köre.

Figyelemre méltó az is, hogy míg a jogi válaszlehetőségek között a másodikként szereplő "államigazgatás, közigazgatás" szerepel, a 15. válaszlehetőség "hatósági eljárások, jogok érvényesítése" elnevezés alatt jelent meg, ami értelemszerűen jelentős átfedést mutathat az államigazgatással, közigazgatással. Kérdéses ezek alapján, hogy mennyire tudta megítélni a válaszadó a két kategória közötti különbséget és mennyiben tekinthető tudatos válaszadásnak az egyik vagy a másik bejelölése.

Ugyancsak jogi jellegűként lehet felfogni a válaszlehetőségek sorában hetedikként megjelölt "bűnügyi ismeretek, kriminalisztika" elnevezésű kategóriát.

Figyelemmel tehát arra, hogy a fentiek szerint legalább négy olyan válaszlehetőséget is megjelöl-

- 261/262 -

hettek a megkérdezettek, melyek erőteljes jogi karaktert is hordoznak ("hatósági eljárások, jogok érvényesítése"; "pénzügyi alapismeretek"; "adózási ismeretek"; "bűnügyi ismeretek, kriminalisztika"), álláspontom szerint ezek jogi jellegűként kezelése és az eredeti néggyel való összevetése pontosabb és egzaktabb eredményt adhat, mint pusztán a négy "tisztán" joginak tekintett válaszlehetőségre leadott válaszok értékelése.

A kérdőívezésben megjelent válaszlehetőségeket az alábbi táblázat foglalja össze:

Másrészt figyelemre méltónak vélem azt is, hogy a tisztán jogi jellegűnek tekintett kérdések körének fenti meghatározása jelentős szűkítést jelent a mindennapok jogi világában ténylegesen megjelenő jogági sajátosságok, esetkörök súlyához képest.

A laikusok számára képzési formaként, igényként vélhetően a "jogi alapismeretek" köre lehet a legrelevánsabb, mivel jellegénél fogva általános betekintést nyújt a társadalmi viszonyokat szabályozó jog alapjaiba és a mindennapokban is használható ismeretekkel segíti a polgárt a jog alapjaiban való elboldogulásban. Ezzel együtt a sorrend az alábbi volt: Kalocsa esetében első az EU-jog és az európai uniós ismeretek, másik holtversenyben az államigazgatás és a közigazgatás kettőse, valamint

- 262/263 -

a jogi alapismeretek, végül a munkajog zárja a sort. Kaposvár esetében szintén az EU-jog és az európai uniós ismeretek a legnagyobb halmaz, ezt követi a jogi alapismeretek, majd a munkajog, végül az államigazgatás és a közigazgatás kettőse.

Mi lenne ezzel szemben a logikusnak tűnő sorrend, hangsúlyozottan a laikusok számára? Véleményem szerint a mindennapokban és a későbbiekben is (a jogi diploma esetleges megszerzéséig) a jogi alapismeretek, munkajog, közigazgatás és az európai uniós ismeretek köre lehetne a sorrend. A mindennapokban ugyanis álláspontom szerint éppen, hogy az uniós ismeretekre van legkevésbé szüksége a laikus polgárnak (mégis ez végzett a lista élén, talán éppen a "felkapottságának" köszönhetően).

Fontos lehetett volna - ha már kifejezetten jogági típusú válaszlehetőség is szerepelt, mint a munkajog - szerepeltetni más, a mindennapokban rendkívül fontos és gyakran alkalmazott jogágat is a válaszlehetőségek között (így például a polgári jogi ismereteket vagy azok egy szegmensét, így például a mindennapi jogügyletekkel kapcsolatos alapvető ismeretek körét). Jogi jellegűként lehetett volna kezelni a pénzügyi jogi alapismeretek (pénzügyi alapismeretek) körét is, ami szintén számos esetben óvná meg a polgárokat hibás döntésektől, átgondolatlan pénzügyi manőverektől, kiadásoktól.

A fenti - akár kifejezetten jogi jellegűként kezelt, akár nem annak tekintett, mégis jogi jelleget hordozó - válaszlehetőség mögötti képzési formák némelyikét részben csak jogi oktatást is nyújtó felsőoktatási intézmény (így a Pécsi Tudományegyetem) képes nyújtani, más részét (például pénzügyi ismeretek) más szervezetek is hatékonyan tudják oktatni (viszont értelemszerűen a Pécsi Tudományegyetem is magas színvonalon képes tudásátadásra ezek vonatkozásában is).

A felmérésből kitűnő jogi tárgyak, ismeretek köre a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar képzési kínálatában több formában is megjelenik. A jogi alapismeretekhez nem szükséges a jogi diplomát célba venni, ahhoz a jogi felsőoktatási szakképzés (vagy elődje, a jogi asszisztens) képzés keretében, vagy az igazságügyi igazgatási szak képzési formájában is hozzá lehet jutni. Kifejezetten jogági jellegű képzést a MA képzési forma és az egyes szakjogász képzések nyújtanak (a szakokleveles változatok jogi végzettséget sem előfeltételeznek).

Azt is érdemes kiemelni, hogy bár a felmérés sztrikten egy-egy jogi területet jelölt meg, a Pécsi Tudományegyetem képzési formái ezeknek az ismereteknek az átadásakor többletet is nyújtanak, így például a jogi alapismeretek mellett a jogi felsőoktatási szakképzés keretében a hallgatók számos más ismeretanyagot és képességet is elsajátíthatnak, illetve felfrissíthetnek (nyelvtan, gépírástan, közgazdasági alapok stb.).

Végezetül érdemes utalni rá, hogy e felméréssel párhuzamosan végzett két mélyinterjú a két város egy-egy vezetőjével egyaránt azt az eredményt hozta, hogy a jogi ismeretek szükségessége vonatkozásában (az adott város szempontjából, illetve a lakosság tekintetében) a kevésbé vagy egyáltalán nem szükséges válaszok születtek. Mindez azonban nem kifejezetten középiskolások és más lakosok igényei vonatkozásában merült fel, így nem cáfolja a fenti kérdőíves felmérés eredményét és nem befolyásolja az azokból levonható következtetéseket. Jelzem azonban, hogy a lehetséges válaszok egyikmásikának figyelembe vétele a jogi területekkel kapcsolatos felmérés eredményének értékelésekor cizelláltabb, differenciáltabb eredményhez vezethet a kutatás végeredménye vonatkozásában. ■

JEGYZETEK

* Az írás a TÁMOP 4.2.1.D. azonosítószámú, "Társadalmi innováció és hálózatépítés a Pécsi Tudományegyetem tudásbázisán a dél-dunántúli régióban" elnevezésű pályázat keretében készült.

[1] Hasznos lett volna a teljes feldolgozás értékelése, viszont a pályázat e részének előbb teljesülnie kellett, így a teljes eredményhalmaz feldolgozására e munkában nem volt lehetőség. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a kérdőíves felmérés adatai és eredményei a későbbiekben ne jelennének meg a pályázathoz köthető más anyagokban, tanulmányokban, adatbázisokban.