(Gosztonyi Gergely: Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig. A közösségi média tartalomszabályozási gyakorlatának komplexitása. 2022, Budapest, Gondolat Kiadó, 306 oldal ISBN: 978 963 556 224 4)
Ha feltennénk a kérdést, hogy naponta hány percet és hány órát töltünk a közösségi médiában, akár különböző tartalmakat fogyasztva, vagy éppen gyártva, valószínűleg hüledezve lepődnénk meg az eredményen, pedig lassan az ajtón se lépünk ki az okostelefonunk nélkül. Ennek ellenére mégsem vesszük észre a közben minket érő hatásokat, a piaci szereplők gazdasági érdekeit kiszolgáló és a különböző politikai játszmák velejárójaként kialakuló befolyásolt, manipulált valóságot. Gosztonyi Gergely a "Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig" című könyvében pontosan erre a jelenségre mutat rá, azonban ahelyett, hogy csak a jelen történéseit ragadná ki, egészen az ókori Görögországig repít minket vissza, bemutatva ezzel, hogy ha igazán jól megfigyeljük, nincs új a nap alatt.
A mű már a bevezetésben felveti a cenzúra pontos meghatározásának problematikáját, majd meglehetősen látványos módon és példákkal szemlélteti, hogy a cenzúrának számos formája valósulhat meg a hétköznapokban. Ahogy a szerző is említi, nehezen húzható meg a határ a tartalomszabályozás és a cenzúra között, de olykor legalább ilyen nehezen eldönthető az is, hogy akár a politikusok félrebeszélése vagy hallgatása, a fizikai bántalmazás, vagy a közérdekű információk elzárása cenzúrának tekinthető-e. A bemutatott esteken keresztül nemcsak a szöveges, de a képi cenzúrára is láthatunk példákat, ezzel is alátámasztva, hogy akár a képek részbeni cenzúrázása is képes teljesen új kontextusba helyezni a történéseket és befolyásolni a közönséget. A kötet igyekszik a segítségünkre lenni abban, hogy különbséget tudjunk tenni a cenzúra különböző válfajai között, árnyalva ezzel az egyes típusuk mögött meghúzódó motivációkat is.
Ezt követően azonban a szerző visszanyúl a cenzúra történeti gyökereiig, és bemutatja, hogy - Margaret Atwoodot idézve - a "cenzúra rövid története korántsem lenne rövid".[1] A könyv remek áttekintést nyújt a cenzúra kialakulásától, Platón állásfoglalásától az első könyvnyomtatáson keresztül a 17-18. század nemzetközi cenzúrahelyzetén át egészen napjainkig. Átfogó tanulmányában a szerző a média szabályozását is ismerteti, utat mutatva ezzel a hagyományos médiától a Web 1.0. és a Web 2.0. megjelenésétől egészen a közösségi média kialakulásáig vezető úton annak jelenlegi szabályozására irányuló törekvésekig. A kötetnek köszönhetően, jobban megérthetjük a nagyhatalmak, mint az USA és Kína a médiához fűződő eltérő viszonyát, továbbá a közösségi média platformjainak működését, így a mögöttük meghúzódó versengő érdekeket, és a moderálási mechanizmusokon keresztül a minket érő hatásokat. A szerző felhívja figyelmünket a naponta - csak a Facebookon - generált négymillió gigabyte-nyi tartalom által okozott kihívásokra is,[2] ismerteti a jelenleg alkalmazott technológiai megoldásokat és állást foglal az emberi, valamint mesterséges intelligencia általi moderálás mellett.
Az elméleti keretek tisztázásán túl megismerhetjük az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és az Európai Unió Bíróságának (EUB) tartalomszabályozással és cenzúrával kapcsolatos széles joggyakorlatát is. A szerző itt is arra törekedett, hogy olvasója a mérföldkőnek számító ügyektől kezdve (mint például az EJEB 2015-ös Delfi AS kontra Észtország vagy az EUB 2010-es Google France SARL és Google Inc. kontra Louis Vuitton Malletier SA ügyek), az olyan ítéleteket is megismerje, amelyek annyira frissek, hogy még csak épphogy megszáradt a tinta a bíróságok döntésén (például a Frank Peterson kontra Google LLC és mások és Elsevier Inc. kontra Cyando AG esetek az EUB előtt).
Az utolsó fejezeteket az aktuális eseményeknek és a cenzúra kapcsolatának szenteli az író, pontos adatokkal és grafikonokkal szemléltetve az elmúlt évek internetkorlátozó intézkedéseit globális szinten. A széles körű kutatásnak köszönhetően, így olyan történésekről is értesülhetünk, mint a teljes internet leállítása a Kongói Köztársaságban 2021-ben, az üzenetküldő alkalmazások blokkolása Szenegálban, valamint az internet megszakadása Örményországban politikai zavargások közepette.[3]
Gosztonyi Gergely végül felvázolja a jövő lehetséges irányait is, és úgy foglal állást, hogy a szólásszabadság biztosításáért való küzdelem egy új, és izgalmas állomásához érkezett, ám a bonyolult jogi, politikai és gazdasági szempontokat egyszerre tartalmazó keretrendszer megalkotása még várat magára. A szerző kijelenti, hogy a politikai szereplők mellett a techcégeknek is jelentős hatásuk lesz a jövőkép befolyásolására, majd a 12. fejezetben további megoldási javaslatokat fogalmaz meg e komplex probléma megoldására.[4]
Habár a szerző a kötet elején leszögezi, hogy vizsgálódása tárgya főképp emberi jogi alapokon áll[5] - a közösségi média platformjainak gazdaságorientált működése, illetve az algoritmusalapú moderálási tevékenység alkalmazása miatt -, érdekes lett volna, ha kutatását versenyjogi és adatvédelmi szempontokkal is bővít, különös tekintettel az EU-s digitális rendeletcsomagra, továbbá, ha a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezet lehetséges hatásait is bemutatja az online tartalomszűrés területén.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
