Jelen dolgozatban célom a mediációs eszköztár használata lehetőségeinek és jellemzőinek bemutatása az általános fogyasztóvédelmi békéltetésben. Röviden ismertetem a két eljárás magyarországi jogi hátterét, a mediációs eszköztárat, a közvetítés menetét, a békéltetés folyamatát elméletben és gyakorlatban, a két eljárást a lehetőségekhez mérten összevetem, kitérek a békéltetői attitűdre, a közvetítői eszköztár alkalmazásának általam gyűjtött tapasztalataira, szót ejtek egyezségről és a létrehozása akadályairól is.
Mottó:
"Mert a békebíró munkája olyan megnyugtató."
Térey János
Több mint 15 éve foglalkozom testületi tagként és eljáró tanácselnökként általános fogyasztóvédelmi békéltetéssel, az eljárások során gyakran találkozom olyan komplex ügyekkel, melyek "megérdemelnék" a mediációt. Ezek az esetekre szinte hézagmentesen körülhatárolható jogi és érdektartalom, az együttműködésre kész és képes felek, a megérzett és megértett saját felelősség, az aktorok átlagon felüli kommunikációs képessége, valamint a rendes bírósági út elkerülésének határozott szándéka jellemző. Mediációs tanulmányaim eredményeképp elsajátított eszközök folyamatosan épültek be a békéltetőtestületi munkámba és meggyőződésem, hogy a mediációs technikák, módszerek még eredményesebbé teszik a békéltetői eljárást, noha az eszköztár természetesen egy az egyben nem is vehető át a két alternatív vitarendezési mód és eljárás különbözősége miatt. A kétféle alternatív vitarendezési mód eredményességet növelő egymásra hatása indokolta témaválasztásomat.
Jelen munkámban célom a mediációs eszköztár használata lehetőségeinek és jellemzőinek bemutatása az általános fogyasztóvédelmi békéltetésben.
Röviden ismertetem a két eljárás magyarországi jogi hátterét, a mediációs eszköztárat, a közvetítés menetét, a békéltetés folyamatát elméletben és gyakorlatban, a két eljárást a lehetőségekhez mérten összevetem, kitérek a békéltetői attitűdre, a közvetítői eszköztár alkalmazásának általam gyűjtött tapasztalataira, szót ejtek egy jól sikerült egyezségről, de nem hallgatom el a kudarcos esetek általam feltárt okait sem.
A közvetítőnek a felek által elfogadott - de piac által meghatározott - díjat alkalmazó magánmegállapodás létrejötte után, módszeres kommunikációs technikájával, egy általa irányított folyamatban, a békéltetéshez képest kényelmes időkeretek között, témagyűjtés után, a felek panaszai mögötti szükségleteket, érdekeket kell keresnie és el kell tudnia érni, hogy a vádak és múltbeli sérelmek felemlegetése helyett, a "gödörfókusz" elhagyásával a jövőre tudjanak összpontosítani. A sikeres esetben létrejött megállapodás betartását segíti a kölcsönös előnyök kialakítása, a vita más megvilágításba kerülése, a reputációs veszteség hiánya, a szemléletváltás, - különlegesen jó esetben - a felek személyiségének fejlődése.
Az általános fogyasztóvédelmi békéltetésben eljáró békéltetőnek a felek számára teljesen ingyenes eljárásban, intézményes keretek között, írásbeli előkészítés után ugyan, de rövid, általában egyórás időtartam alatt kell a feleket eljuttatnia az egyezségig, vagy egyezség hiányában - szigorú jogszerűségi követelményeknek eleget téve - érdemben döntenie kell. A jogszabály megköveteli a békéltetőtől a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítását. Ehhez bizony a békéltető részéről sokféle szempontból aktív magatartásra, empátiára, irányító attitűdre, szakmai hozzáértésre, valamint méltányos és értő jogalkalmazásra van szükség. Csökkentenie kell a felek közötti szükségszerűen meglévő egyensúlytalanságot,[1] az eljárás viszonylagos kötetlensége és rugalmassága ellenére pártatlanul és informálisan, de a szükséges fogyasztói tájékoztatást nem meghaladva meg kell teremtenie a fogyasztó számára a vállalkozói egyezségi ajánlat érdemi mérlegelésének lehetőségét is.
A fogyasztóvédelmi békéltetés intézményét hazánkban a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) teremtette meg.
- 594/595 -
Uniós követelmény[2] volt olyan bírósági úton kívüli, alternatív vitarendező szervezet létrehozása, mely alacsony költséggel és gyorsan, szakszerűen segítséget nyújt a fogyasztóknak.
A békéltetés (konsziliáció) a jogviták rendezésének olyan módja, amikor a szemben álló feleket egy független személy vagy testület segíti a jogvita békés úton történő, bírósági igazságszolgáltatás nélküli rendezésében. A békéltető megoldási javaslatot is kínál, amely rendszerint nem köti a feleket.[3]
(A fogyasztói jogviták területén az alternatív vitarendezés más formái közül a mediáció és az arbitráció is megjelenik, de Magyarországon pl. fogyasztói panasztestület, vagy - akár ágazati hatáskörű - ombudsman jelenleg nem működik. Ez alól egy kivétel van jelenleg, a média és hírközlés területe, ott működik a média- és hírközlési biztos. A biztosnál panaszt tehet, akit a szolgáltató magatartása miatt olyan jelentős súlyú érdeksérelem ért vagy érhet, amely akár számos fogyasztót is érinthet. A panaszt már előzőleg közölni kell a szolgáltatóval, ennek eredménytelensége esetén - ha az nem vette figyelembe a panaszos méltányos érdekeit - van helye az ingyenes biztosi eljárásnak.)
A fogyasztói jogviták területére eső alternatív vitarendezés előnyeit így foglalja össze az Európai Bizottság jelentése:[4]
"A fogyasztóvédelmi jogviták bíróságon kívüli rendezése jelentős potenciált rejt a fogyasztók, a kiskereskedők és általában az igazságszolgáltatás számára. A könnyű, méltányos és költséghatékony alternatív vitarendezés erősíti a fogyasztói bizalmat a kiskereskedőktől történő vásárlás során, különösen online környezetben. Az alternatív vitarendezési eljárások kevésbé formális és jellemzően egyeztetésen alapuló jellege lehetővé teszi, hogy a felek a jogvita felmerülését követően is fenntartsák az ügyfélkapcsolatukat. Az alternatív vitarendezési eljárásokban részt vevő gyártók és kiskereskedők fontos visszajelzést kapnak a termékeik és szolgáltatásaik minőségéről, továbbá a bírósági eljárások költségeinek megtakarítása és az ügyfélszolgálatuk magas színvonalának demonstrálása révén előnyre tesznek szert versenytársaikkal szemben. Az alternatív vitarendezési fórumok tényleges rendelkezésre állása csökkenti továbbá a bíróságok munkaterhét, különös tekintettel a kisértékű perekre."
Az Fgytv. felhatalmazása alapján a békéltető testületi tagsági feladat ellátására vonatkozó pályázat szabályairól és a békéltető testületi tagok díjazásáról, valamint az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén eljáró békéltető testületek kijelöléséről a 26/2019. (VIII. 26.) ITM rendelet rendelkezik.
Az Fgytv. 37. §-a kimondja, hogy a békéltető testület az eljárására vonatkozó részletes szabályokat a törvény keretei között szabadon állapíthatja meg. A békéltető testület eljárási szabályzata nem lehet ellentétes az országos eljárási szabályzat[5] rendelkezéseivel, melyet a fogyasztóvédelemért felelős miniszter[6] a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve a békéltető testületek egységes gyakorlatának kialakítása érdekében országosan készít el és amelynek alkalmazása kötelező a békéltető testület eljárásában.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
