2010. november 9.
"A 93/13/EGK irányelv - A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - Értékelési szempontok - Az illetékességi kikötés tisztességtelen voltának a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata - A Bíróság alapokmányának 23. cikke"
A C-137/08. sz. ügyben,
az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz 2008. április 7-én érkezett, 2008. március 27-i határozatával terjesztett elő az előtte a
VB Pénzügyi Lízing Zrt.
és
Schneider Ferenc
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (nagytanács),
tagjai: V. Skouris elnök, A. Tizzano, J. N. Cunha Rodrigues, K. Lenaerts és J.-C. Bonichot tanácselnökök, R. Silva de Lapuerta (előadó), M. Ilešič, J. Malenovský, U. Lőhmus, E. Levits, A. Ó Caoimh, L. Bay Larsen és P. Lindh bírák,
14 Az alapeljárás felei 2006. április 14-én gépjármű vásárlásának finanszírozására irányuló kölcsönszerződést kötöttek.
15 Amint Schneider F. már nem tett eleget szerződéses kötelezettségeinek, a VB Pénzügyi Lízing felmondta e kölcsönszerződést, és a kérdést előterjesztő bírósághoz fordult a 317 404 HUF kölcsöntartozás, a rendezetlen összeg után esedékes kamatok és a perköltség megfizettetése érdekében.
16 A VB Pénzügyi Lízing a fizetési meghagyás iránti kérelmet nem a Schneider F. állandó lakhelyéhez igazodó illetékességgel rendelkező bíróságnál terjesztette elő, hanem az említett kölcsönszerződésben szereplő illetékességi kikötésre hivatkozott, amely a felek közötti esetleges jogviták eldöntésére a kérdést előterjesztő bíróság kizárólagos illetékességét köti ki.
17 A kért meghagyást úgynevezett nemperes eljárás keretében bocsátották ki, mely nem követeli meg, hogy az érintett bíróság tárgyalást tartson, vagy meghallgassa az ellenérdekű felet. E meghagyás kibocsátásakor a kérdést előterjesztő bíróság nem kérdőjelezte meg saját illetékességét, sem a kölcsönszerződésben szereplő illetékességi kikötést.
18 Schneider F. e fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt a kérdést előterjesztő bíróság előtt, anélkül azonban, hogy kifejtette volna ezen ellentmondás okait. Ennek jogi következményeként az eljárás kontradiktóriussá vált, lefolytatására a polgári eljárásjog általános rendelkezései szerint kerül sor.
19 Az említett bíróság megállapította, hogy Schneider F. lakóhelye nem az illetékességi területén található, míg a polgári eljárásjog szabályai szerint az előtte folyamatban lévőhöz hasonló jogviták eldöntésére az alperes lakóhelye szerinti bíróság az illetékes.
20 Ezért a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:
"1. A [93/13] irányelvben a fogyasztóknak biztosított védelem szükségessé teszi-e a nemzeti bíró számára, hogy hivatalból, erre irányuló kérelem hiányában is - függetlenül az eljárás jellegé[től], peres, vagy nemperes voltá[tól] - megítélje egy elé tárt szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, saját illetékességének vizsgálata során?
2. Amennyiben az első kérdésre igen a válasz, úgy a nemzeti bíró e vizsgálat során milyen szempontokat vehet figyelembe, különösen akkor, ha egy szerződési feltétel nem a szolgáltató székhelye szerinti bíróságot, hanem a székhelyétől eltérő, de ahhoz közel eső bíróság illetékességét köti ki?
3. A [Bíróság alapokmánya] 23. cikkének (1) bekezdése alapján kizárt-e annak lehetősége, hogy a nemzeti bíró az előzetes döntéshozatali eljárásról annak kezdeményezésével egyidejűleg hivatalból tájékoztassa a saját tagállamának igazságügyért felelős miniszterét is?"
21 A Bíróság elnöke 2009. február 13-i határozatával a jelen ügyben felfüggesztette az eljárást az C-243/08. sz. Pannon GSM ügyben hozandó ítélet kihirdetéséig, amelyre 2009. június 4-én került sor (EBHT 2009., I-4713. o.).
22 Az említett ítélet kihirdetését követően a kérdést előterjesztő bíróság 2009. július 2-án arról tájékoztatta a Bíróságot, hogy már nem tartja szükségesnek a 2008. március 27-i végzésében előterjesztett első és második kérdésének megválaszolását. Ezzel szemben e bíróság változatlanul kéri a harmadik kérdés megválaszolását.
23 Az említett bíróság bizonytalan továbbá a fogyasztói jogok irányelvben megfogalmazott védelmi szintjének minden tagállamra kiterjedő egységes alkalmazásának biztosítását illetően a Bíróság szerepének megítélésében. E tekintetben a fent hivatkozott Pannon GSM ügyben hozott ítélet 34. és 35. pontjából arra a következtetésre jut, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között a nemzeti jogszabályok szerint zajló bírósági eljárás jellegzetességei nem jelenthetnek olyan tényezőt, amely érintheti az irányelv rendelkezései alapján a fogyasztókat megillető jogvédelmet. E 34. és 35. pontból kitűnik többek között, hogy a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek.
24 A kérdést előterjesztő bíróság véleménye szerint a Bíróság által a fent hivatkozott Pannon GSM ügyben hozott ítélet vonatkozó pontjaiban tett megállapítások nyitva hagyják azt a kérdést, hogy a nemzeti bíróság csak akkor vizsgálhatja-e hivatalból egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, ha rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek, vagy éppen ellenkezőleg, e tisztességtelen jelleg hivatalból történő vizsgálata azzal is jár, hogy ennek keretében a nemzeti bíróságnak hivatalból kell az említett vizsgálathoz szükséges ténybeli és jogi elemeket megállapítania.
25 E megfontolásokra tekintettel a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság előzetes döntéshozatal céljából a következő kiegészítő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:
"1. Az Európai Közösségek Bíróságának az [EUMSz. 267.] cikkben biztosított hatásköre kiterjed az […] irányelv 3. cikk[ének] (1) bekezdésében szabályozott »tisztességtelen feltétel« fogalmának, valamint a Mellékletben felsorolt feltételeknek az értelmezésére?
2. Amennyiben az első kérdésre igen a válasz, úgy az ilyen értelmezés iránti előzetes döntéshozatali kérelem - a fogyasztói jogoknak az [...] irányelvben biztosított szintjének minden tagállamra kiterjedő egységes érvényesülése érdekében - irányulhat arra, hogy a nemzeti bíró milyen szempontokat vegyen vagy vehet figyelembe az irányelvben rögzített általános szempontoknak valamely egyedi feltételre történő alkalmazása esetén?
3. Amennyiben a nemzeti bíró a peres felek erre irányuló kérelme hiányában, hivatalból észleli egy szerződési feltétel esetleges tisztességtelenségét, az ennek megítéléséhez szükséges ténybeli és jogi elemek kiderítése érdekében folytathat hivatalból bizonyítást abban az esetben, ha a nemzeti eljárásjogi szabályok alapján bizonyítást csak a felek kérelmére foganatosíthat?"
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
