Az együttélés olyan új formáinak megjelenése, amilyen például a regisztrált élettársi kapcsolat, amely néhány országban már elismert, akár az állampolgári jogokkal való visszaélés forrása is lehet.
Egyesek azt az álláspontot támogatják, hogy a házasságnak és a többi együttélési formának is ugyanolyan jogi következményekkel kellene bírnia az egyén számára, azonban mások úgy vélik, hogy egy ilyen megoldás csak további nehézségekhez vezetne. Úgy tűnik, néhány európai ország most kezdett törvénykezésének megreformálásába az együttélés ezen új formáinak tárgyában. 1999. március 15-én és 16-án az Európa Tanács és Hollandia Igazságügy-minisztériuma, együttműködve a nemzetközi magánjogról tartott Hágai Konferenciával és a Nemzetközi Családjogi Bizottsággal, megtartotta 5. Európai Konferenciáját a család jogállásáról, amely a "Regisztrált partnerkapcsolat felmerülő formáinak polgári jogi aspektusai" (azaz a nem házasságon alapuló, törvény által elismert együttélési formák és a regisztrált partnerkapcsolatok) címmel zajlott.
A Konferencia által levont következtetéseket megvizsgálta a családjogi szakértői bizottság (CJ-FA) is, amely közvetlenül a konferencia után tartotta ülését. A családjogi szakértői bizottság megjegyezte, hogy a konferencia is elismerte: az a kérdés, hogy az államok milyen mértékben választják a nem házasságon alapuló együttélés és a regisztrált partnerkapcsolatok szabályozását, ez nagymértékben (nemzeti) szokásaiktól és különböző tradícióiktól függ. A konferencia megállapította, hogy számos állam érzi szükségét annak, hogy ilyen vagy olyan módon szabályozza a nem házasságon alapuló együttélést és a regisztrált partnerkapcsolatok új formáit. A konferencia azt is észrevételezte, hogy azon államokban, ahol léteznek a regisztrált partnerkapcsolatok tárgyában hozott törvények, ezen törvények egyszerre mutatnak számos közös vonást és jelentős különbségeket.
A konferencia többek között azt is megjegyezte, hogy még azon államok is, amelyek nem óhajtják jobban szabályozni a nem házasságon alapuló együttélést vagy bevezetni a regisztrált partnerkapcsolatot, ennek ellenére megfontolhatják azon esetleges eszközöket, amelyekkel szabályozhatják a párok közötti kapcsolatokban felmerült problémákat, és megvizsgálhatják, hogy milyen megoldások elfogadhatóak, ha a tényállási elemek között külföldi születésű fél is szerepel (például azon partnerkapcsolatok esetében, amelyet külföldön regisztráltak). A családjogi szakértői bizottság a konferencia utózöngéjeként javaslatot tett arra, hogy a CJ-NA vegye számba a konferencián megvizsgált kérdéseket, amikor majd az állampolgári jogokkal való visszaélés lesz tárgyalásának témája.
Fonás: Az állampolgársági hovatartozásról tartott I. Konferencia (Franciaország, Strasbourg)
A 2000. év hajnalán, parlamenti képviselőink meg akarják reformálni a közjegyzői hivatást, melyet egy olyan törvény segítségével szerveztek újjá, melyet több, mint egy évig tárgyaltak, és véglegesen 1999. április 28-án szavaztak meg.
Ebben az új törvényben több célkitűzés is szerepelt, nevezetesen: a közjegyzői szolgáltatás javítása, a közjegyzői kinevezések átláthatóságának és objektivitásának javítása, azonos kötelezettségvállalás kialakítása a nemzeti közjegyzői kamarák létrehozásánál.
Új lehetőségek nyíltak a közjegyzők számára, lehetővé téve számukra, hogy javítsák azon szolgáltatásaik minőségét, amelyet az ügyfélkörük igényel, például úgy, hogy nagyobb szakmai hozzáférést biztosítanak a közjegyzőjelöltek számára, vagy úgy, hogy több csatlakozási lehetőséget biztosítanak, illetve akként, hogy megváltoztatják a közjegyzői funkcióhoz jutás feltételeit.
A belga közjegyzők létszáma 1221 (1997. december 31-i állapot), melyből 678 közjegyző holland (flamand) nyelvű, 543 közjegyző francia nyelvű. 1997. december 31-én 1224 közjegyzői státusz volt Belgiumban. A közjegyzői irodák számát törvény határozza meg. A jogi értelemben vett kerületek geográfiai megoszlása a lélekszámtól függ.
- 75 000 lakosig: 5000 lakosonként 1 közjegyző
- 75 000- 150 000 lakosig: 6000 lakosonként 1 közjegyző
- 150 000-250 000 lakosig: 7000 lakosonként 1 közjegyző
- 250 000-nél több lakos esetén: 9000 lakosonként 1 közjegyző
| december 31-én | 1950 | I960 | 1970 | 1980 | 1990 | 1997 |
| Népesség | 8 653 653 | 9 178 154 | 9 650 944 | 8 863 374 | 9 886 975 | 10 130 574 |
| Közjegyzők | 1 128 | 1 184 | 1 202 | 1 226 | 1 221 | 1 221 |
| Alkalmazottak | 2 837 | 2 878 | 3 362 | 3 757 | 4 004 | 4 359 |
| Közjegyzői ügyek | 455 573 | 499 127 | 555 627 | 598 467 | 686 939 | 755 547 |
| Egy közjegyzőre eső lakosok száma | 7 672 | 7 885 | 8 029 | 8 045 | 8 097 | 8 303 |
| 1000 lakosra eső ügyek száma | 52,65 | 54,38 | 51,57 | 60,68 | 69,48 | 68,10 |
Forrás: Belga Királyi Közjegyzői Kamara ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Nyilas Margit közjegyzőhelyettes, Püspökladány
Visszaugrás
